A Photoshop egy rendkívül sokoldalú képszerkesztő program, amely grafikusok, designerek és webdesignerek számára kínál széleskörű lehetőségeket. Lenyűgöző digitális alkotások készíthetők fényképek, textúrák, alakzatok és vonalas rajzok felhasználásával. A program alapvető funkciói közé tartoznak a precíz elrendezést segítő eszközök, mint a vonalzók, a rács és a segédvonalak, valamint a rétegek hatékony kezelése.
Segédeszközök a precíz elrendezéshez
A Rulers (Vonalzók), a Grid (Rács) és a Guides (Segédvonalak) abban segítenek, hogy mindent pontosan a helyére tegyél. A Rulers csak mérőszalag a kép szélein: megmutatja, hol jársz, és beállíthatod a nullapontot. Ahogy a videón látszik: ha nem szeretnéd, hogy a vonalzók nullpontja a bal felső sarokból induljon, fogd meg a két vonalzó találkozásánál lévő kis négyzetet, és húzd oda, ahonnan mérni szeretnél. Dupla kattintással visszaáll a sarokba. A mértékegységet bármikor válthatod: jobb klikk a vonalzón, és válaszd a pixels, centimeter, millimeter, stb opciók egyikét.
A Guides (Segédvonalak) ezzel szemben olyan vékony, alapértelmezetten kék segédvonalak, amiket te húzol be oda, ahol szükséged van rájuk, és ezekhez igazíthatod az elemeket. A Guides (Segédvonalak) behúzásához vidd az egeret a Rulers (Vonalzók) sávjára - vízszinteshez felülre, függőlegeshez balra - nyomd le és tartsd nyomva a bal gombot, majd húzd a segédvonalat a vászonra oda, ahol szükséged van rá, és engedd fel. Meglévő Guides mozgatásához legyen aktív a Move Tool (Mozgató eszköz, billentyű: V). Az Edit-re megnyíló ablakban a pontos helyet adhatod meg, a Lock-kal zárolhatod, hogy nem tudd véletlen elhúzni, a Clear-rel törlöd ( a selected-del csak a kijelöltet), a New Guide-dal egy újabb segédvonalat adhatsz meg. A New Guide Layout egy ablakban hoz létre komplett rendszert: sorokat, oszlopokat, köztük Gutter-t (köz), valamint Margins-t (margók). Felül választhatsz előre mentett Preset-et, alul pedig pipáld be a Preview-t, így húzás nélkül, azonnal látod a változást. Az Columns és Rows szekcióban vagy darabszámot adsz meg (Number), vagy fix Width/Height értéket, melléjük Gutter-t. A Margins résznél külön írhatod a Top/Bottom/Left/Right margókat. Az egységek a dokumentum vonalzóját követik, tehát ha a vonalzón centimeters van, itt is centiben dolgozol; használhatsz % értékeket is, például középvonalhoz 50%.
A Grid egy teljes felületre terített négyzetháló, ami ritmust és egyenletes beosztást ad. A Grid úgy működik, mint egy kockás papír a vásznon: szabályos hálót ad, amire „ráültetheted” az elrendezést. Akkor érdemes bekapcsolni, ha sok, egyenletesen ismétlődő támpont kell, és nem akarsz tucatnyi segédvonalat rakosgatni. Kapcsold be a View > Show > Grid parancsot. Természetesen a nyomtatásban ez sem fog látszódni. A négyzetháló sűrűségét te állítod: menj a Edit > Preferences > Guides, Grid & Slices ablakba, és a Gridline Every mezőben add meg, milyen sűrűn legyenek a fő rácsvonalak, a Subdivisions pedig ezt osztja tovább kisebb egységekre.
Amikor bekapcsolod a Snap-et (View > Snap to) és a Smart Guides-t (Intelligens segédvonalak), a rétegek „rákattanak” a rácsra vagy a segédvonalakra. Hogy tapadjanak is az elemek, kapcsold be a View > Snap funkciót és válaszd az Snap To > Grid opciót. Így a képek, szövegek és formák pontosan a rácsvonalakra ülnek, így könnyen tarthatod az azonos margókat, egyenlő oszlopokat és szimmetrikus térközöket.
Sem a Guides, sem a Grid nem jelenik meg a nyomtatásban. Ezeknek az eszközöknek a használata csökkenti a „szemmértékből” fakadó hibákat, és kiszámíthatóvá teszi a szerkesztést.
A Rétegek kezelése a Photoshopban
Talán ez a legfontosabb palettánk a munka során, ezért erről írok legelőször részletesen. Ha a Photoshop megnyitásakor nem látnánk, akkor a Window>Layers (Ablak>Rétegek) segítségével hívjuk elő. A rétegeketek úgy kell elképzelni, mintha az oldalunk úgy épülne fel, hogy minden, amit szeretnénk, egy fólián helyezkedik el egymás felett. Legalul a háttérréteg, bár, ha úgy szeretnénk, akkor az is lehet sima réteg is, ugyanis a háttérréteget nem lehet mozgatni, effektezni, vagy a rétegek között feljebb rakni sem.
Kezdjük felülről. A blending, vagyis a keverési mód határozza meg, hogy a réteg képpontjai hogyan keverednek az alatta lévő réteg képpontjaival. Mellette az Opacity és Fill (áttetszőség és kitöltés). Ezzel azt határozzuk meg, hogy a réteg mennyire engedi látszódni az alatta lévő réteget. Értelemszerűen a 100% egyáltalán, a 0% meg teljesen. Ez természetesen arra vonatkozik, ahol egyáltalán van valami, mert ahol semmi nincs, az mindenképp átlátszó. Az opacity és a fill közötti különbség csak abban az esetben látszódik, ha a rétegen valamilyen effektet alkalmazunk. Példának vegyük az árnyékot. Az árnyékolt réteg opacity-jének csökkentésekor minden egyre átlátszóbb, a kép is és az árnyék is.
Rögzítés, vagyis a réteg egyes részeinek rögzítése. Átlátszó képpontok rögzítése. Ekkor csak a nem átlátszó részek szerkeszthetőek. Hogy érthetőbb legyen. Ha alkalmazzuk az Edit>Fill (Szerkesztés>Kitöltés) lehetőséget, ha nincs rögzítve, akkor az egész réteget kitöltjük mondjuk valamilyen színnel, ha ez be van kapcsolva, akkor csak azt, ahol volt valami. A képpontok rögzítése esetén pl. nem tudunk átfesteni egy virágot. A pozíció rögzítésével nem tudjuk arrébb mozgatni a réteg tartalmát.
Láthatóság. Effekt. A rétegekhez különböző effekteket adhatunk. Ez történhet úgy, hogy alul a réteg effektek ikonra kattintunk, ugyanezt megtehetjük a Rétegek menüből, és legegyszerűbben úgy, hogy duplán kattintunk a rétegen a szöveg melletti üres területre, ekkor megnyílik az ablak, ahol a beállításokat elvégezhetjük.
Szövegréteg. Ha szöveget akarunk írni, és az eszköz panelen a T-re kattintunk, automatikusan létrejön egy szövegréteg. A szövegrétegen csak bizonyos módosítások hajthatók végre, amennyiben mást szeretnénk, például valamilyen filtert használnánk, akkor a réteget raszterizálni kell. Ezt megtehetjük a Layer>Type>Rasterize (Réteg>Szöveg>Raszterizálás) segítségével, de ha a használni kívánt eszközre, vagy filterre kattintunk, a program meg is kérdezi, hogy raszterizálnánk-e a réteget, s ha leokézzuk, már normál réteggé alakítja.
Vágómaszk. A vágómaszk az adott réteg feletti réteg maszkolására való. Ahogy a panelen látjuk, alul a maszk, felette a fotó, majd jön a vágómaszk létrehozása. Ezt többféleképp megtehetjük, legegyszerűbben úgy, hogy a billentyűzeten lenyomva tartjuk az Alt gombot, majd a rétegpalettán a két réteg közötti elválasztóvonal fölé visszük az egeret, és kattintunk.
Intelligens objektum. A témával két cikk is foglalkozik. A Place a Smart Object-tel, a Smart Filters meg az okos szűrőhasználattal.
Rétegek összekapcsolása. Két vagy több rétegek úgy kapcsolhatunk össze, ha kijelöljük őket, majd a réteg panel alján a rétegek összekapcsolása ikonra kattintunk. Több réteget úgy tudunk kijelölni, hogy kijelöljük az elsőt, majd a Ctrl lenyomása mellett kattintgatunk a többire. Ha ezek a rétegek egymás fölött helyezkednek el, akkor az első kijelölése után a Shift lenyomásával kattintsunk az utolsóra, és akkor az összes közben lévő öt is kijelöli. Ez arra jó, mert így bizonyos műveleteket egyszerre hajthatunk végre. Például mozgatás, méretezés.
Réteg csoport. A rétegeket csoportokba is rendezhetjük.
Réteg maszk. A réteg egyes részeit tudjuk eltüntetni, vagy épp előhozni. Rengeteg dologra tudjuk használni.
Photoshop rétegmaszkok ismertetése 2 percben
Nyomdai exportálás és kiadványszerkesztés
Amikor egy scrapbook sablont használsz, a készítője is valószínűleg élt a grid és guide nyújtotta lehetőségekkel, hogy harmonikus alapot hozzon létre. A Photoshop program kiváló program grafikusok, designerek, webdesignerek számára. A Photoshopban is gyakran készítünk olyan munkát, melyet aztán nyomtatásra szánunk - legyen az például egy szórólap vagy egy névjegykártya. A Photoshop-ot azonban nem ilyen jellegű munkák készítésére találták ki - már ami a nyomdai vágójelek, kifutók, regisztrációs jelek, színellenőrző csíkok, stb megadását, beállítását illeti.
Vágójeleket nyomtat oda, ahol a papírt vágni kell. Nyomtathat vágójeleket a sarkokba. Passzer jeleket nyomtat a képre (többek között koncentrikus köröket és csillag alakú céljeleket). Kinyomtatja a Fájlinformációk párbeszédpanelen megadott tetszőleges szöveget. A szöveg körülbelül 300 karakter hosszú lehet. Kinyomtatja a fájl nevét a kép fölé. A képen belülre, nem pedig azon kívülre nyomtat vágójeleket. Ezt a beállítást akkor használja, ha a képet a grafikán belül kívánja körülvágni.
Ha esetleg erre nincs lehetőségünk vagy a nyomda nem elég készséges, segítőkész, és pl. A kifutót, illetve a vágójeleket a Vonal eszköz, azaz vízszintes vonalak segítségével meghúzzuk. Tehát ha A4-es oldallal (210×297 mm) dolgozunk, és ehhez az előző lépésben mind a négy oldalhoz adtunk 5-5 mm-et, akkor most 220×307 mm méretű a munkaterületünk. Végül a munkát PDF-ként mentjük, [kiváló minőségű nyomtatás] beállítással. A PDF-et tehát így ki tudja nyomtatni a nyomda, majd szükség szerint levágni, kivágni. Nem profi megoldás, de ha minden kötél szakad, akkor így tudjuk kifutóval és vágójelekkel ellátni a munkánkat. : ) Előtte mindenképpen egyeztessünk az adott nyomdával, hogy elfogadják-e ezt a megoldást!
Profi kiadványszerkesztő program az InDesign. Az InDesignban megnyitható a Photoshopból mentett JPG/PNG fájl, és a szükséges nyomdai jelekkel ki tudjuk exportálni PDF fájlként. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a Photoshopban már eleve számoljunk a kifutóval, a munkaterület méretéhez adjuk hozzá a kifutó méretét is, azaz a kifutó méretével növelt munkaterületet nyissunk meg és azon készítsük el az adott munkát. Ha nincsenek is a munka szélére és ezzel kifutóra eső elemek, akkor is legyen egy “fehér keret”, azaz mindig legyen kifutó a munka körül.
Az InDesignban pedig akkora méretű munkaterületet kell nyitnunk, mely a végeredmény lesz (pl. egy névjegykártya esetén 9 x 5 cm, tehát ez a nyomtatott méret). A munkaterületet célszerű rögtön kifutóval (pl. 3-5 mm) megnyitnunk. A kifutót piros vonalak jelzik a programban, ezek abban lesznek a segítségünkre, hogy ezek mentén pontosan ekkora méretű Téglalapkeretet nyissunk, melybe a fotót, azaz a munkát be tudjuk illeszteni. Ezt követően a munkát a szükséges nyomdai jelekkel és kifutóval ki tudjuk exportálni PDF fájlként. (Ha esetleg előzetesen nem adtuk meg a kifutót, mely a Téglalapkeret méretezésében a segítségünkre lenne, akkor a Téglalapkeret eszköz kiválasztása után egyszerűen kattintsunk a munkaterületre és meg tudjuk adni, hogy pontosan mekkora méretű Téglalapkeretet szeretnénk létrehozni: munka méretének kifutóval növelt mérete; pl. 90 x 50 mm méretű névjegy és a két-két oldalon 5-5 mm-es kifutó esetén 100 x 60 mm méretű Téglalapkeretre lesz szükség.)
Az Illustratorban megnyitható maga a Photoshopból mentett PSD fájl, mely a szükséges jelekkel és kifutókkal elmenthető PDF fájlként. Ehhez arra van szükség, mint az InDesign program esetében, annyi különbséggel, hogy itt nem áll rendelkezésre Téglalapkeret, melyben egyszerűen el tudjuk helyezni a munkát, hanem a megadott területre kell beigazítanunk a fotót, a munkát. Az Illustrator programban kifutóval kell megnyitnunk az adott munkaterületet (= munka nyomtatott mérete), és a piros kifutó által jelölt területre kell pontosan beillesztenünk a munkát.
Amennyiben kétoldalas munkáról (pl. kétoldalas névjegy, szórólap, stb) van szó, mindenképpen célszerű egyeztetni az adott nyomdával, hogy azt hogyan kérik: egy PDF-ben a két oldalát vagy oldalanként külön-külön PDF-ként. Utóbbi a jellemző, így egy kétoldalas munka esetén külön el tudjuk készíteni annak előlapját és hátlapját is a Photoshop programban, és mind az előlap, mind a hátlap esetében el tudjuk végezni a PDF-ként való kimentést/kiexportálást.
Ha a Photoshop megismerkedik az alapjaival, elkezdhet lenyűgöző digitális alkotásokat készíteni. A rétegeket úgy kell elképzelni, mintha háttérrétegekre vagy képekre fektethető átlátszó lapok lennének. Rétegeket használva különböző elemeket, például fényképrészleteket vagy szöveget adhat hozzá és korrigálhat. Képeket, textúrákat, színeket és szöveget adhat az adott réteghez anélkül, hogy mindez hatással lenne az alatta lévő rétegek tartalmára. Ezzel a módszerrel visszavonhatja vagy módosíthatja azokat a műveleteket, amelyekkel nem elégedett.
Kattintson a Rétegek panel Új réteg létrehozása gombjára, vagy válassza a felső menüsor Réteg › Új › Réteg parancsát. Importálja a fájlt. Tegyük fel, hogy egy tökéletes tengerparti fényképéből szeretne képeslapot készíteni. A fénykép hozzáadásához húzzon be a Photoshop-projektbe egy JPEG vagy PNG formátumú fényképfájlt a számítógépéről. Húzza a helyére a fényképet, és méretezze át. Kattintson a fénykép sarkaira vagy szegélyeire, majd húzással méretezze a fényképet nagyobbra vagy kisebbre. Nyomja meg az Enter vagy a Return billentyűt. A Photoshop automatikusan intelligensobjektum-réteggé alakítja a réteget.
Rétegmaszk használatával megadhatja, hogy mi maradjon rejtve a rétegen, és mi látsszon rajta. Tételezzük fel, hogy hozzá szeretne adni egy olyan személyt a tengerparti képeslapra szánt fényképéhez, aki nem is volt ott. Állítsa össze a fényképet. Húzza a képre a hozzáadni kívánt személyt (vagy kisállatot) ábrázoló fényképet. Rajzolja meg a kijelölést. Kattintson a Rétegek panelen a témát tartalmazó (vagyis a maszkolni kívánt) rétegre. Jelölje ki a témát. Kattintson a beállítássáv Tárgy kijelölése gombjára. A Photoshop automatikusan kijelöli a kép legfeltűnőbb témáit. Figyelje meg, hogy a rétegmaszk bélyegképe megjelenik a kép bélyegképe mellett a Rétegek panelen. A kijelölés fehér színnel fog látszani fekete háttér előtt. Pontosítsa a kijelölést. A Hozzáadás kijelöléshez vagy a Kijelölésből elvesz gombbal képpontokat adhat hozzá a kijelöléshez vagy vehet el abból. Megteheti azt is, hogy a Haj finomítása gombra kattint, a Photoshop pedig automatikusan megkeresi és pontosítja a nehezen kijelölhető hajrészleteket.
A Photoshoppal egyszerűen eltávolíthatja a képekről például a szemeteskukákat, a villanyvezetékeket és a nem odaillő embereket. Válassza a Helyi javítóecset eszközt. Kattintson az Eszközök panelen a Helyi javítóecset eszközre, vagy nyomja meg a J billentyűt. A beállítássávon megadhatja az ecset szegélyének méretét és keménységét (a keményebb ecset élesebb szegélyeket rajzol). Hagyja bekapcsolva a Tartalomérzékeny szövegbeállítást.
Válassza ki a szöveg helyét. Kattintson a képen oda, ahová el szeretné helyezni a szöveget. Szerkessze a szöveget. Jelölje ki a szöveget, hogy módosíthassa a stílusát.
Képet festhet képre. Esetleg hozzáadhat egy rajzfilmet idéző esernyőt, vagy ha túl jól sikerült a tengerpartos fényképe, csökkentheti a nézők irigységét azzal, hogy egy cápát rajzol a vízbe. Bármit festhet vagy rajzolhat a képeire. Alkosson valami egyénit. Fessen vagy rajzoljon alakzatokat, vagy próbálgassa őket.
Fájl mentéséhez lépjen a Fájl menüre, és válassza a mentési parancsok egyikét: Mentés, Mentés másként vagy Másolat mentése. Mentheti a fájlt a felhődokumentumok közé, vagy a számítógépére. Ezenkívül másik fájltípusba (például JPEG-, PNG- vagy PDF-fájlba) is exportálhatja a PSD-fájlt.
A Neural Filters-szűrők olyan intelligens szűrők, amelyekkel az Adobe Sensei MI-technológiájának képességeit kihasználva gyorsan és automatikusan szerkeszthetők a képek. Szűrő kiválasztásához kattintson a Photoshop felső menüsorának Szűrő › Neural Filters parancsára. Töltse le a kívánt szűrőt (ha még nincs telepítve), majd szabja testre a beállításait saját igényei szerint.
tags: #photoshop #oda #szerkesztes