Az oldalon látható szöveg megjelenése a különböző folyamatok összhatásának eredményeként létrejövő tördelés függvénye. Az InDesign két szövegtördelési módszert nyújt: a vezérlőpult menüjéből megnyitható (alapértelmezett) Adobe bekezdéstördelő és az Adobe egysoros tördelő lehetőséget.
Az InDesign négyféle szövegbeviteli módot támogat, beleértve az Adobe japán egysoros tördelő, Adobe japán bekezdéstördelő, Adobe bekezdéstördelő, és Adobe egysoros tördelő. Minden tördelő felméri a lehetséges töréseket a japán és latin szövegben, és azokat választja, melyek a legjobban támogatják egy adott bekezdéshez meghatározott elválasztási és sorkizárási beállításokat. Az Adobe japán bekezdéstördelő alapértelmezettként ki van választva.
Ez a segédprogram a teljes bekezdésre nézve vizsgálja a töréspontok halmazát, így a bekezdés elején lévő sorok optimalizálásával kiküszöbölhetők a későbbi, nem tetszetős törések. Az Elválasztás párbeszédpanellel meghatározható a hatékonyabb térközhasználat és a kevesebb elválasztójel közötti viszony.
Egyszerre egy sor tördelésével a hagyományos szövegtördelési módszert alkalmazza. Válassza a Bekezdés panel menüjének (alapértelmezett) Adobe bekezdéstördelő vagy Adobe egysoros tördelő parancsát. Kattintson a Bekezdés panel vagy a vezérlőpult menüjének Igazítás parancsára, és válasszon beállítást a Szerkesztő listában.
Az elválasztási és a sorkizárási beállítások hatással vannak a sorok vízszintes elhelyezésére, valamint a szöveg esztétikus megjelenésére. A sorkizárást a választott igazítási beállítás, a szavak és a betűk térköze, illetve az esetleges karakterjel-méretezés függvényében alkalmazza a rendszer.
A szavak elválasztása történhet kézzel vagy automatikusan, de a két módszer kombinálható is. A kézzel végrehajtott elválasztás legbiztonságosabb módja a lágy elválasztójel beszúrása: ez a karakter mindaddig nem jelenik meg, amíg a szót nem sor végén kellene elválasztani. Kattintson a Szöveg menü Különleges karakter beszúrása almenüjében lévő Kötőjelek és gondolatjelek almenü Lágy elválasztójel parancsára. Ez az elválasztójel a CTRL+SHIFT+- (Windows) vagy a COMMAND+SHIFT+- (Macintosh) billentyűkombinációval is beszúrható.
A szóelválasztás az egyéb elválasztási és tördelési beállításoknak is függvénye. Az elválasztás a számítógépen tárolt különálló felhasználói szótárfájlokban vagy a magában a dokumentumban lévő szólistákon alapul.
Az automatikus elválasztás beállításainak definiálásával meghatározható a hatékonyabb térközhasználat és a kevesebb elválasztójel közötti viszony. Ez a két mező határozza meg, hogy legalább hány karakter legyen a kötőjellel elválasztható szavak elején, illetve végén. Itt adható meg, hogy az egymást követő sorokban legfeljebb hány elválasztójel lehet.
A nem sorkizárt szöveget tartalmazó sor végén ennyi üres terület lehet, mielőtt az elválasztás megkezdődik. Ha törli a négyzet jelölését, az InDesign úgy választja el a szavakat, hogy az elválasztás ne essen hasábok, keretek vagy oldalak határára.
Nem törhető elválasztójelek használatával elkerülhető, hogy egyes szavak elválaszthatók legyenek: ilyenek például a tulajdonnevek, vagy az elválasztva csúnyán, töredezve megjelenő szavak. Nem törhető szóközök alkalmazásával több egymás utáni szó elválasztása is megakadályozható, például rövidítést tartalmazó személynevek esetén (Kiss P. István).
Az Igazítás párbeszédpanelen pontosan megadhatja a szavak távolságát, a betűtávolságot és a karakterjel-méretezés értékét. CJK szöveg esetében figyelmen kívül van hagyva a szavak közötti térköz, a karaktertérköz és a karakterméretezések a sorkizárási beállításokhoz. A Szóköz, a Betűköz és a Karakterjelköz mezőben adja meg a kívánt értékeket. A Minimális és a Maximális mezőben lévő értékek az elfogadható térközök tartományát definiálják, de csak a sorkizárt bekezdésekben.
A karakterek szélessége (a karakterjel bármely betűtípus egy karaktere). A térközbeállítások mindig egy egész bekezdésre érvényesülnek. Keskeny hasáboknál előfordulhat, hogy egy sorban egyedül jelenik meg egy szó. Ha a bekezdés teljes sorkizárásra van állítva, a sorban egyedül álló szó túlságosan széthúzottnak tűnhet. Karakterjel-méretezéssel egyenletes sorkizárás érhető el, noha az alapértelmezett 100%-os értéktől történő több, mint 3%-os eltérés már torzult betűalakokat eredményezhet.
Ha nem sorkizárt szövegben használ bő térközt, úgy az szavak közötti normál térközként jelenik meg. Sorkizárt szövegben a program úgy növeli a szélességét, hogy az utolsó sor teljes üres területét magába foglalja. Mivel a szöveget tartalmazó sorok tördelése nem csupán a szavak térköze és a betűköz kérdése (hanem például az elválasztási beállítások függvénye is), az InDesign nem minden esetben képes figyelembe venni a szavak és a betűk térközére vonatkozó beállításokat.
Az Adobe InDesign egy kiadványszerkesztő program, amely számos lehetőséget kínál a szövegszerkesztésre. A Photoshop és az Affinity Photo is rendelkezik szövegszerkesztési funkciókkal, de az InDesign speciálisan a kiadványszerkesztésre lett tervezve.
A tipográfia a grafikai tervezés egyik legfontosabb eleme. A tipográfiai tervezés célja, hogy az üzenet jól olvasható, figyelemfelkeltő, és egyben esztétikus is legyen. Ha olyan kiadványt készítesz, amiben sok a szöveg, érdemes megismerkedni néhány szabállyal, ugyanis nem mindegy, hogy milyen a sorhossz, a sortávolság, a szóközök értéke, a bekezdések kialakítása.
Jól válaszd meg a betűtípusokat. Maximum háromféle legyen egy oldalon, vagy akár az egész könyvben: cím, alcím, szöveg. A szövegnél a legfontosabb a jól olvashatóság. Vannak olyan betűkészletek, amelyekben ugyanannak a betűtípusnak több változata is megtalálható, ezek is jók lehetnek nagyobb méretben címnek. Nem ideális az sem, ha hosszú-hosszú sorok vannak, mert elfárad a szem attól is, ha állandóan ide-oda kell járnia.
Ha túl nagy lett a szövegdoboz, és nem egyforma hosszú a szöveg az oszlopokban, akkor az Object→ Text Frame Option (vagy Ctrl+B) menüben a Balalnce Column funkcióval szépen kiigazíthatod.
Alapértelmezetten a Minion Pro mellett a 12 pt méret, és 14,4 pt sortávolság van megadva, amit meg lehet változtatni. A javaslat az, hogy a sortávolság a betűmérethez képest 120-145% legyen. A 12-es betűnek pont 144 a 120%-a. A túl szoros szóközök miatt nehezebb megkülönböztetni a szavakat egymástól, így olvasni és értelmezni is nehezebb. A túl nyitott szóköz is zavaró, mert inkább szavakat olvasol, mint mondatokat.
A szövegdobozokra vonatkozó szabály az, hogy megközelítsék az egyes betűtípusok kis n vagy o betűinek szélességét. A betűtípus szóköze előre meghatározott, és típusonként eltérő, de ezt is lehet módosítani. A Ctrl+Shift+ALT+J-vel nyisd meg a Justification panelt. Bár ez a sorkizárt beállítás ablaka, akkor is itt tudjuk megadni a szavak közti távolság mértékét. A Word Spacing sorban a középső, „Desired” mezőbe kell a módosítást megtenni. Az érték a kiválasztott betűtípus normál vagy beépített értékének százalékos értéke lesz. A Desired (kívánt) értéknek a Minimum és a Maximum értékek között kell lennie.
A bekezdések részekre osztják a tartalmat, rendszerezik az információkat, ezzel olvashatóbbá és érthetőbbé téve azt az olvasó számára. Az egyes bekezdéseket kétféleképpen lehet egymástól elválasztani: vagy egy sorközzel, vagy az első sor behúzásával. Szóval vagy-vagy, semmiképp nem mindkettő. Az első bekezdés eleje a belépési pont, ahol az az olvasó elkezdi az olvasást. Például azzal, ha az első betű méretét megnagyobbítjuk.
A magyar nyelv egyik különlegessége a sok hosszú szó. A magyarban az átlagos szavak 6 karakter hosszúak, amelynek következménye a lényegesen gyakoribb, ráadásul sokszor értelemzavaró elválasztás (pl. pácsa-vak pác-savak helyett).
A LibreOffice kiváló automatikus elválasztással rendelkezik, legalábbis a Microsoft Office-hoz képest, amely nem tudja elválasztani a helyesírási szótára általa nem ismert, de amúgy helyes magyar szavakat. A LibreOffice elválasztása minta alapú, ami megbirkózik a helyesírástól függetlenül minden szóval.
Az automatikus elválasztás beállításához kattintsunk a szövegre a másodlagos egérgombbal, majd válasszuk ki a Bekezdés stílusának szerkesztése… menüpontot. A megjelenő beállítóablakban kattintsunk a Szövegbeosztás fülre, majd jelöljük be az Automatikusan jelölőnégyzetet.
A szöveget a szövegkeretek több oldalához (belső margóihoz) is igazíthatja. A szöveg akkor sorkizárt, ha mindkét élhez igazítva van. Lehetősége van arra, hogy a bekezdés utolsó sorának kivételével a bekezdés teljes szövegét sorkizártra állítsa (Sorkizárt, az utolsó sor balra zárva vagy Sorkizárt, az utolsó sor jobbra zárva), de természetesen az utolsó sor is lehet sorkizárt (Összes sor igazítása).
Ha a szöveg összes sora sorkizárt, és az Adobe bekezdéstördelőt használja, az InDesign eltolja a szöveget annak biztosítása végett, hogy a bekezdés szövegsűrűsége egyenletes legyen, és megjelenése is tetszetős maradjon.
Ha keretrácsban lévő szövegre állít középre húzást vagy sorkizárást, akkor a szöveg nem fog pontosan illeszkedni a rácshoz.
Ha egy adott bekezdésre alkalmazza a Gerinc felé igazítás beállítást, a bal oldali lapon lévő szöveg jobbra igazított lesz, ám ha ugyanez a szöveg átfolyik a jobb oldali lapra is (vagy áthelyezi a keretet arra), a szöveg balra igazítottá válik.
A szövegrács a dokumentumban lévő szövegtörzs sortávolságát jelöli. Ha azt szeretné, hogy a szöveg mindig igazodjon a hasábok és az egyes oldalak között, e sortávolságérték többszöröseit is használhatja az oldalon lévő összes elemhez. Ha a dokumentum szövegtörzse például 12 pontos sortávolsággal bír, a címsor szövegének sortávolsága lehet 18 pontos, a címsorok utáni bekezdések elé pedig 6 pontos térközt szúrhat be. Szövegrács alkalmazásával a szövegelemek elhelyezkedése egységes marad az oldalon.
A bekezdés sortávolságának megváltoztatásával biztosítható, hogy alapvonalai igazodjanak az oldal alaprácsához. Ez a megoldás akkor lehet hasznos, ha egymáshoz szeretné igazítani a több különböző hasábban vagy a szomszédos szövegkeretekben lévő szöveg alapvonalait.
A szövegrács beállításainak megváltoztatásához a Beállítások párbeszédpanel Rácsok kategóriája hívható segítségül. Megteheti azt is, hogy csak a bekezdés első sorát igazítja a szövegrácshoz, ezáltal a többi sor a megadott sortávolságértékek alapján igazítható.
Csak abban az esetben látható a szövegrács, ha a dokumentum nagyítási szintje nagyobb a Beállítások párbeszédpanel Rácsok kategóriájának határértéklistájában megadott százalékos értéknél.
A töredezett igazított szöveg több soron keresztül is kiegyenlíthető. Beállítható, hogy egy bekezdés egy szövegkeret több hasábját áttörve jelenjen meg, átnyúló címsor hatást létrehozva. Megválasztható, hogy a bekezdés az összes hasábot, vagy csak egy meghatározott számú hasábot törjön át.
Helyezze a beszúrási pontot el egy bekezdésben. Adja meg a Hasábáttörés menüben, hogy hány hasábra terjedjen ki a bekezdés.
Az egyes bekezdések sortávolság- és bekezdésközértékeivel a keret tetejéhez, közepéhez vagy aljához igazítható a szöveg. A függőleges szöveg igazítását és sorkizárását a keret egyes szövegsorainak alapvonalhelyzetétől számítja a program.
A keret tetejét a felülre igazított szöveg első sorának alapvonalaként definiálja az InDesign. A Szövegkeret beállításai párbeszédpanel Első alapvonal eltolása beállítása hatással van erre az értékre.
A keret alját az alulra igazított szöveg utolsó sorának alapvonalaként definiálja a rendszer.
Ha a Szövegrácshoz igazítás lehetőséget felülre, középre vagy lentre igazított bekezdésekre alkalmazza, a program az összes sort a szövegrácshoz igazítja. A Sorkizárás lehetőséget választva csak az első és az utolsó sor igazodik a szövegrácshoz.
Ha a Szövegkeret beállításai párbeszédpanelen más értéket ad meg a szövegkerethez tartozó Belső margó felül vagy Alsó belső margó mezőben, tulajdonképpen az első vagy az utolsó alapvonal helyét változtatja meg.
Jelöljön ki egy szövegkeretet a Kijelölési eszközzel. Váltson a Szöveg eszközre, és kattintson egy szövegkeretre. A Felül beállítással a keret tetejétől lefelé igazíthatja függőlegesen a szöveget. (Ez az alapértelmezett beállítás.) A szövegsorok kereten belül középre igazításához a Középre listaelemet kell választania. Az Alul beállítás hatására a keret aljától felfelé igazíthatja függőlegesen a szöveget.
A keret teteje és alja között akkor lesznek egyenletesen elosztva a szövegsorok függőlegesen, ha a Sorkizárt lehetőséget választja. Ha a Sorkizárt beállítást adja meg, de nem szeretné, hogy a sortávolság nagysága aránytalanul nagy legyen a bekezdésközhöz képest, adja meg a megfelelő értéket a Bekezdések közti térköz korlátja mezőben. Ekkor a bekezdések közötti térköz a megadott értékre nő - ha a szöveg még ekkor sem tölti ki a keretet, a program addig igazítja a sorközt, míg a sorok ki nem töltik a keretet.
A többhasábos szövegkeretek függőleges sorkizárásakor legyen óvatos.
Easily Import Large Text in Adobe InDesign
Az InDesign alapértelmezett betűtípusa a Minion Pro, ha ezt te sem szoktad használni, könnyen meg lehet változtatni. Ehhez egy dokumentum se legyen nyitva, válaszd a szövegeszközt, fent a betűtípus ablakban keresd meg, hogy melyiket szeretnéd alapértelmezettnek.
Alapértelmezetten a Minion Pro mellett a 12 pt méret, és 14,4 pt sortávolság van megadva, amit ugyanúgy meg lehet változtatni, mint a betűtípust. A javaslat az, hogy a 120-145% legyen a betűmérethez képest.
A túl szoros szóközök miatt nehezebb megkülönböztetni a szavakat egymástól, így olvasni és értelmezni is nehezebb. A túl nyitott szóköz is zavaró, mert inkább szavakat olvasol, mint mondatokat.
Az InDesign legutóbbi változatának egyik újdonsága a Hunspell helyesírási szótárak támogatása, a Firefoxot, a Mac OS X-et és más programokat követve ezzel. A Hunspell az OpenOffice.org MySpell helyesírás-ellenőrző komponensének magyar továbbfejlesztésével jött létre.
A LibreOffice kiváló automatikus elválasztással rendelkezik, legalábbis a Microsoft Office-hoz képest, amely nem tudja elválasztani a helyesírási szótára általa nem ismert, de amúgy helyes magyar szavakat. Gyakorlatilag minden olyan többszörösen összetett szót, amit a helyesírás-ellenőrzője nem tud felbontani két szótári szóra, hibásnak jelez a Microsoft Word, és nem is választja el.
A LibreOffice elválasztása minta alapú, ami megbirkózik a helyesírástól függetlenül minden szóval. (Még ha nem is mindig tökéletesen, például a minták még nem lettek felkészítve a vörösiszap szó elválasztására, ezért a hibás vörö-siszap kézi javításra szorul a később ismertetett módok valamelyikével.)
A napokban egy újabb magyar vonatkozású elválasztási hibára derült fény a LibreOffice-ban. Ha a mondatkezdő „Összefoglalásként” szót az első, speciális elválasztást igénylő helyen választja el a LibreOffice, az „ÖSz-szefoglalásként” elválasztást kapjuk (tehát a szó második betűje is nagy lesz). A programhibát javító egysoros folt elkészült a LibreOffice-hoz, de hogyan kerülhetjük el az ilyen és hasonló (akár a minta alapú elválasztás említett tévedéseiként adódó) elválasztási hibákat szövegszerkesztés közben?
A gyors, de sérülékeny megoldás, ha „Öszszefoglalásként”-ra vagy „Ösz-szefoglalásként”-ra írjuk át az elválasztott szót, amivel már helyes elválasztást kapunk. Jobb megoldás, ha csekély mértékben változtatunk a dokumentum, vagy az adott bekezdés tipográfiáján, hogy az elválasztás más helyre kerüljön: ha nem számít, akkor pár mm-rel növeljük vagy csökkentsük a laptükör szélességét, vagy módosítsuk az adott bekezdésben, hogy mennyi betű maradjon minimum az elválasztásnál a sor végén, illetve elején.
Sőt, ami még szebb eredményhez vezethet, a LibreOffice-ban az ügyesebb kiadványszerkesztők vagy a modern TeX szedőrendszerek trükkjeit is használhatjuk erre a célra, igaz, kézzel beállítva: a karakterbeállítások Pozíció lapján 1-2 százalékkal szélesíthetjük vagy keskenyíthetjük a betűket, és egy tized ponttal a betűk közötti távolságot. Ezzel nemcsak elválasztási, hanem tipográfiai hibákat is javíthatunk (túl nagy szóközök sorkizárt szedésnél), feltéve, ha megmaradunk ezeknél a minimális, kevésbé feltűnő betűtorzítást és betűritkulást okozó értékeknél.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a többi nyílt forráskódú nyelvi eszköz (elválasztóprogram, nyelvhelyesség-ellenőrző, szinonimaszótár) is felzárkózott és számos pontban felül is múlja zárt vetélytársát.