A kortárs művészetben egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogyan viszonyuljunk a digitális technológiákhoz, különösen a mesterséges intelligencia (MI) térnyeréséhez. Zsidó Tamás, vagy ahogyan a művészvilág ismeri, Féner Tamás, ebben a kontextusban különleges nézőpontot kínál. Munkássága rávilágít arra a folyamatos párbeszédre, amely az analóg alkotói módszerek és az egyre kifinomultabb digitális eszközök között zajlik.
Féner Tamás megfogalmazása szerint: „Engem, momentánpillanatnyilag, csak az érdekel, hogy leghagyományosabb eszközökkel képes vagyok-e létrehozni érvényesnek tekinthető látványt, amely megtévesztően hasonlít egy generált képi felületre…” Ez a kijelentés jól tükrözi a művész elkötelezettségét az analóg technikák iránt, miközben elismeri a digitális képalkotás vizuális erejét. Az alkotás folyamatában az elképzelés, a koncepció jelenti a döntő tényezőt, a konkrét látvány pedig, bár némi nehézséggel és költséggel jár, előállítható. A művész felveti, hogy az analóg eljárások költségesebbé váltak, míg a digitális technológia áramlik, könnyebben hozzáférhető.
A művész megjegyzi: „Utálok reflektálni. Nem vagyok sem tükör, sem derítőlap. Annál jobban csak felcsatlakozni. Kard sem vagyok. Nem lehet egyszerűen csak állítani, kérdezni, felvetni?” Ezzel a gondolattal Féner Tamás a művész szerepéről alkotott hagyományos felfogást kérdőjelezi meg. Nem kíván pusztán tükrözni vagy reagálni a társadalmi trendekre, sokkal inkább a saját belső vízióit igyekszik megvalósítani. Ugyanakkor tisztában van a kor kortárs problémáival, beleértve a Photoshop és az MI elterjedésének következményeit is. Ezek a következmények beláthatatlanok és megkerülhetetlenek, hiszen a tradicionálisan hitelesnek tartott kép aurája, azaz Walter Benjamin által leírt egyedi és megismételhetetlen jellege, elveszni látszik.
A digitális kor kihívásai kapcsán Féner Tamás gondolatébresztő megjegyzéseket tesz a társadalmi és kulturális jelenségekre is. Felveti az ikonoklasztika, a "woke" kultúra harcosainak szerveződését, a "mee too" mozgalmakat és az agresszív környezetvédők koalícióját. Mindezekhez a XIV. Dalai láma szavait idézi: „a düh, a harag elhomályosítja a tisztánlátást, az agresszió pedig még rosszabb reakciókat szül”. E gondolatok tükrében a művész arra ösztönöz, hogy gondoljunk Tendzin Gyaco szavaira, és kerüljük a túlzott reakciókat.
Féner Tamás kiállítása, amely a 2B Galériában nyílt meg 2024. november 28-án, lehetőséget ad a közönségnek, hogy elgondolkodjon az alkotás folyamatán és a technológia szerepén a művészetben. A művész ars poeticája, miszerint hagyományos eszközökkel is létrehozható olyan látvány, amely megtévesztően hasonlít egy generált képi felületre, arra utal, hogy az emberi kreativitás és az alkotói szándék továbbra is felülírhatja a technológiai adottságokat.
A mesterséges intelligencia térnyerése az oktatásban is egyre jelentősebb. A 2025. január 22-24. között Londonban megrendezett BETT, a legjelentősebb oktatástechnológiai szakkiállítás is erről tanúskodott. A kiállításon több mint 580 kiállító és közel 35.000 látogató vett részt 129+ országból.
A kiállítás központi kérdése az volt, hogy az MI hogyan alakítja át a jövő oktatását. Számos előadás és kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a témával. Hangsúlyozódott, hogy az MI nem a tanárok helyettesítésére szolgál, hanem eszközként segíti őket a diákok fejlődésének támogatásában. Az innovációk mellett fontos a tanulás emberközeli, tapasztalati oldalának megőrzése, hiszen a diákok fejlődése szempontjából a kézzel fogható valóság és az élmények továbbra is nélkülözhetetlenek.
A BETT kiállításon bemutatott technológiák között szerepeltek AI-alapú tanulási platformok, személyre szabott oktatási megoldások, virtuális valóság (VR) és játékos interaktív rendszerek. Ilyen volt például a Speechace, amely nyelvi felmérést kínál AI segítségével, vagy a Kodris, amely a kisebb gyermekek kódolási és algoritmizálási készségét fejleszti. A Linda nevű olasz program a szövegértés fejlesztéséhez használható, míg az Edtake egy komplex rendszer online tananyagok készítésére. A Canva is megújult oktatási kínálattal jelent meg, amely pedagógusok és diákok számára ingyenesen használható.
A VR technológia ismét nagy teret kapott, bár felmerült a kérdés a hatékonyságáról és az ár/érték arányáról. A ClassVR és a VRLab Academy VR szemüvegekkel kínálnak laboratóriumi kísérleteket és oktatási tartalmakat. A PicoBricks arduino kompatibilis eszközöket forgalmaz, míg a Korea Digital vezeték nélküli szenzorokat kínál. A Xeropan magyar fejlesztésű angol és német online nyelvtanuló programja is bemutatkozott.
Az Agastya nevű indiai platform AI alapú tervezést tesz lehetővé az oktatási folyamatokhoz, míg a Skolon svéd platform integrálja a különböző oktatási szolgáltatásokat, adatvédelmileg GDPR kompatibilis módon. A COMAU Academy ipari robotokkal és oktatási célú robotkarokkal foglalkozik, míg a Balance Box meglévő táblákhoz kínál állványokat.
MI az oktatásban: A tantermek jövőjének alakítása | Bharat N. Anand professzor az #IndiaTodayConclave2025 konferencián
Féner Tamás művészete és a BETT kiállításon bemutatott innovációk egyaránt azt a gondolatot erősítik, hogy a technológia, legyen az analóg vagy digitális, az emberi kreativitás eszköze. A kihívás az, hogy hogyan használjuk ezeket az eszközöket tudatosan, etikusan és a fejlődést szolgálva, miközben megőrizzük az alkotói szándék és az emberi tapasztalat fontosságát.