A CorelDRAW az egyik leggyakrabban használt vektorgrafikus szoftver a világon, ideális logók, illusztrációk, szórólapok, elrendezések és sok más létrehozásához.
Ha azt kérdezed magadtól, "hogyan használjuk a Corel Draw-t", és szeretnél hozzászokni, a megfelelő helyen vagy. Ebben a cikkben lépésről lépésre vezetünk, bemutatva a főbb funkciókat és néhány gyakorlati tanácsot adunk, hogy a legjobb lábbal indulj el.
A CorelDRAW része a CorelDRAW Graphics Suite szoftvercsomag, egy professzionális csomag, amely tartalmazza a Photo-Paint, Font Manager és egyéb hasznos eszközöket a grafika és design világában.
A raszter programoktól eltérően, mint a Photoshop, a CorelDRAW azzal dolgozik, vektorgrafika, tehát lehetővé teszi, hogy olyan rajzokat hozzon létre, amelyeket végtelenül átméretezhet anélkül, hogy elveszítené a minőséget.
Ha először nyitod meg, a felület bonyolultnak tűnhet. De ne aggódj: csak néhány lépés szükséges a munkakörnyezettel való megismerkedéshez.
Alapvető Funkciók és Tippek
- Válaszd ki az eszközt.
- Kérjük, adjon meg egy szöveget a lefordításához. Bármely tárgyat bármikor módosíthatod: egyszerűen válaszd ki és használd a csomópontokat, forgatni vagy átméretezni.
- Kattints az ikonra. Kérjük, adja meg az olasz szöveget, amelyet le szeretne fordítani magyarra. A szöveget görbékké (vektoros nyomvonalakká) lehet alakítani, hogy még inkább személyre szabott legyen, különösen, ha nyomdába küldi.
- A CorelDRAW lehetővé teszi, hogy a tárgyakat több szinten rendezze el.
- Menj fel Fájl > Exportálás és válaszd ki a számodra legmegfelelőbb formátumot.
Indíts egy egyszerű projektből, mint például egy névjegykártya. Hivatkozz a hivatalos útmutatóra vagy a sok másikra.
Miért Válassza a CorelDRAW-t?
Bár léteznek különböző alternatívák a vektorgrafika létrehozására (mint például az Illustrator vagy ingyenes szoftverek, mint az Inkscape), a CorelDRAW kiemelkedik intuitív felhasználói felülete és fejlett funkciói miatt, ami alkalmassá teszi tapasztalt grafikusoknak és kezdőknek is.
Különösen, nagyon értékelik a szakmai körökben a reklám, tipográfiai és szitanyomási pályák és szövegek kezelésének pontossága érdekében.
A CorelDRAW használatának elsajátítása új lehetőségeket nyithat meg a grafika, a design és a vizuális kommunikáció világában. Akár logót, szórólapot vagy vonzó prezentációt szeretnél létrehozni, ez a szoftver minden eszközzel rendelkezik, hogy segítsen megvalósítani az ötleteidet.
Formátumok és Nyomdai Tudnivalók
Alátöltés az az eljárás, amikor az egymást fedő színek közül a világosabb színre pár tizedmilliméter „rátöltést” teszünk, azért, hogy elkerüljük a színek közötti rés megjelenését.
Rengeteg formátum létezik, de nyomdai felhasználás esetén csak pár fontosabb szabványt említenénk meg, amikkel rendszeresen találkozunk.
- PSD - a Photoshop szoftver saját formátuma. Szerkeszthető anyagok esetében elterjedt.
- AI, PDF, CDR (EPS) - vektorgrafikus formátumok. Az AI az Adobe Illustrator, a CDR a CorelDraw saját formátuma, amik nem kompatibilisek egymással.
- PDF - egy, az Adobe által létrehozott „közös” formátum, amit szinte minden szoftver képes megnyitni és menteni is.
- EPS (vagy PS) - postscript formátumok, amik az elmúlt egy évtizedben szinte teljesen kikoptak a mindennapi használatból.
- .JPG, .TIF - raszteres képformátumok, melyekkel gyakran találkozunk nyomdai anyagok leadása során. A .JPG az egyik „aduász” formátum, mivel kis méret mellett megfelelő minőséget képvisel, ha optimális beállításokkal mentik el a fájlt. A .TIF formátumot általában a veszteségmentes tömörítés, és a jó kompatibilitás miatt (szinte minden szoftver kezeli) kedvelik.
Minden olyan anyagot, amit állítva tudunk elolvasni, álló formátumnak nevezzük, függetlenül attól, hogy névjegykártyáról, szórólapról vagy akár könyvről van szó. Érdemes megemlíteni, hogy ha nyomdai méretet ad meg, minden esetben először a vízszintes, majd a függőleges oldal méretét kell megírnia mm-ben (vagy esetleg centiméterben nagy méretű anyagoknál).
Minden olyan egyszínű flekket, színátmenetet, fotót, vagy bármilyen grafikai elemet, ami a szöveg alá kerül nyomtatásra alnyomatnak nevezünk.
Prégeléssel, vagy ahogy régen hívták - mikor még csak arany fólia létezett - aranyozással igazán különlegessé lehet tenni szinte bármilyen nyomdai anyagot. A legnépszerűbb alapszínek az arany, ezüst és króm, de ma már szinte bármilyen színben elérhetőek az alapanyagok.
Az átfutási időbe tartozik a megrendeléstől kezdve a szállításig tartó összes munkafolyamat. Minden esetben napokban történik a meghatározása.
Ha egy kép vagy grafikai elem átfut két (vagy leporelló esetén akár több) oldalon, akkor átmenő képről beszélünk. Ez a hajtás ellenére, az olvasónak egy képnek néz ki minden esetben.
Azt az effektust nevezzük bandingnek, amikor a túl finom átmenetek lépcsőzetes formában szétesnek, elveszítik homogenitásukat.
Minden, a kiadványba be nem kötött, csak belhelyezett mellékletet behúzásnak nevezünk.
Ma már rengeteg lehetőségünk van, hogy egyedi betűkészletekkel dobjuk fel anyagainkat. Azonban fontos, hogy egyrészt ne essünk túlzásba, és igényes, tartalmunkhoz, mondanivalónkhoz illő fontokat használjunk. Fontos továbbá, hogy lehetőség szerint legális forrásból szerezzük be fontkészletünket. Erre ma minden stílust lefedve lehetőséget biztosít a Google az ingyenes betűkészletekkel, amiket nem csak nyomtatásban, de később weboldalunkon is használhatunk, így megőrizve cégünk egységes megjelenését minden platformon. Ma már igazán elérhető áron előfizethetünk az Adobe csomagjaira, amihez szintén megkapjuk a teljes Adobe Fonts kínálatát.
Azt az eljárást nevezzük biegelésnek, amikor a nyomtatott anyagot utólag „megtörik”, hogy ezzel segítsék elő a sérülésmentes, könnyű hajtást, nyitást vagy záródást. Általában irkafűzött, spirálozott, kis terjedelmű, kis méretű kiadványok.
Hagyományos, nagyon tartós kötészeti eljárás. A hajtott íveket egymásra helyezik, majd cérnával varrják össze azokat. Előnye, hogy nagyon tartós és időtálló kötést biztosít, valamint hogy a könyv teljesen kinyílik, nem törik. Hátránya a magas előállítási költség és idő.
Alapesetben minden nyomdai anyag a négy alapszín nyomásából áll össze. Ezek az alapszínek, CMYK (cyan (cián), magenta (magenta), yellow (sárga), black (fekete)) jelöléssel szerepelnek. A CMY színek adják a színes megjelenést, a K pedig a kontrasztot adja az anyagokhoz. Hagyományos nyomdai gyártás esetén ez a fajta ellenőrző rendszer biztosítja a legtökéletesebb színvisszaadást.
Hasonlóan az analóg proofhoz ezt is a nyomatok színhelyességének beállításához, ellenőrzéséhez használjuk, azonban ez már gyakorlatilag egy speciális nyomtató segítségével készül, mellőzve az analóg eszközök használatát. Általában a digitális proof, próbanyomat azon a gépen készül mint a végleges anyag, így biztos eredményt kapunk.
Minden olyan színt, ami nem a négy alapszínből (CMYK) kikeverve kerül a nyomatra, direkt színnek hívunk. Általában ezek a színek a Pantone cég valamelyik színskálájáról kerülnek kiválasztásra. Általában az arculati színek ezen skálákról kerülnek kiválasztásra, így bárhová is visszük anyagainkat nyomtatni, mindenhol azonos végeredményt kell hogy kapjunk.
A felbontás meghatározására használt mérőszám. Azt határozza meg, hogy hány képpont lesz egy hüvelyken belül (Dots Per Inch). Minél nagyobb a szám, annál jobb minőségű lesz a végtermék, de minden nyomtatási technológiának van egy felső határa. Leadáskor azt szoktuk kérni, hogy a képek 1:1 méretben, 300 dpi felbontással kerüljenek felhasználásra.
Fontos ismerni, hogy a végfelhasználás helye, körülményei, a hosszú élettartam igénye (például irodai dekoráció, vagy kirakat dekoráció esetében), valamint az időjárásnak vagy a direkt napsütésnek való kitettség mind befolyásolják a megfelelő felületkezelés kiválasztását. Általában a lakkozást, UV lakkozást, fóliázást nevezzük felületkezelésnek. Mind a lakk, mind a fólia lehet fényes, selyemfényű vagy matt, ahogy az adott anyag megkívánja.
A szálirány meghatározó mind a nyomás, mind az utómunka folyamán. A száliránynak jellemzően párhuzamosan kell futnia a hajtással vagy a gerinccel.
A vörös (R), a zöld (G) és a kék (B) színek az RGB színek. Ezt a színtért használják általában a digitális megjelenítők, mint amilyenek a monitorok vagy televíziók is. Az RGB szinte minden esetben nagyobb színtér reprodukcióra képes mint a CMYK, ezért is fontos, hogy nyomdába adás előtt átalakítsuk képeinket és egyéb anyagainkat. A legfőbb különbség, hogy míg az RGB egy összeadódó (additív) színkeverés, addig a CMYK kivonásos (szubsztraktív).
Kötészeti és Feldolgozási Eljárások
Minden gépileg vagy kézileg történő törés a papíron hajtás. Általában egyszeri hajtásról beszélünk, amikor egy nyomott ívet középen ketté hajtunk.
A kiadvány elkészítésének végső állomása, a körülvágás. Egy vagy kétoldalas kiadvány esetén mind a négy oldal vágásra kerül.
A kötészeti műveletekbe számtalan folyamat beletartozik: összehordás, hajtás, biegelés, riccelés, vágás, stancolás, tűzés, ragasztás, lyukasztás, sarokkerekítés. Még a tervezés fázisában szükségszerű átgondolni hogy milyen kötészeti eljárásokat alkalmazunk majd, hiszen ennek függvényében kell kialakítani a kiadványt.
Az egyik leggyakrabbn választott felületnemesítési eljárás. Amellett, hogy tartósabbá teszi a kiadványt, hiszen meggátolja a festék lehúzódását, különleges megjelenést is biztosít. Esztétikailag nagyban növelhető a kiadvány megjelenése formalakk alkalmazásával, amikor nem a teljes oldalt, csak bizonyos elemeket lakkozunk.
Ha a nyomtatáskor nem szárad kellően gyorsan a festék, akkor a rákerülő következő ív lehúzhatja azt.
A végleges anyagba lyukakat készítünk. Pár oldalnál lyukasztógéppel, vastagabb kiadványok esetében fúróval történik a lyukasztás.
A mélynyomtatásnál a nyomóelemek a nemnyomóelemeknél mélyebben helyezkednek el, kis üregek formájában. Az árnyalatok így nem csak a rács sűrűségével, hanem a csészék mélységével is szabályozható.
A papírok felületét egy bevonattal látnak el, így biztosítva nekik egyedibb megjelenést, vagy akár jobb színvisszaadást. Legtipikusabb felületek a fényes vagy a matt, de lehetnek akár színezett felületek is.
Szaggatott késsel történő felületkezelés. A szaggatás mentén könnyen, és szakadásmentesen választható el a papír két része egymástól.
A képpontok nyomtatáskor használt elnevezése. Nagy felbontás esetén gyakorlatilag láthatatlanok, kisebb felbontás esetén azonban akár szabadszemmel is jól megfigyelhetők. Jó példa erre az óriásplakát, amit általában 1:10 méretben 300 dpi felbontással adnak nyomdába, és nyomás előtt tízszeres méretre növelnek.
Az öntapadós papír felső rétegének, speciális géppel történő átvágása a riccelés. Ezzel az eljárással alakítjuk ki a matricák, etikettek végleges méretét, így határozzuk meg hogy hol fognak elválni egymástól, és biztosítjuk hogy egyszerűen leválaszthatóak legyenek az alsó rétegről.
Az egyik leggyorsabb kötészeti eljárás. Rengeteg színű és anyagú spirálból választhatunk, műanyag vagy fém alapanyagokból. Rengeteg méret áll rendelkezésre, a kiadvány vastagságához vagy típusához mérten.
A kész termék egyedi formára vágása, előre elkészített stanckés segítségével. Formája szinte bármilyen lehet, csak a képzeletünk szabhat határt. Préseléssel működik, azaz a kész papírt, vagy kartont nagy erő segítségével préselik a késekhez, így az kivágja a megfelelő formát.
tags: #corel #draw #sorszamozas