A poszttraumás stressz zavar (angolul post-traumatic stress disorder, PTSD) egy olyan állapot, amely akkor fordulhat elő, ha traumatikus eseményeket tapasztaltunk meg.
Ilyen lehet például egy háború, a szexuális zaklatás, a gyermekkori traumatikus események, például bántalmazás vagy a családon belüli erőszak. A PTSD feltétele egy vagy több traumatikus élmény megtapasztalása, de a legtöbb traumatikus eseményen áteső embernél nem alakul ki PTSD. Az amerikai felnőttek 70%-a legalább egy traumatikus eseményt tapasztal élete során, de csak kevesebb, mint minden ötödik traumát megtapasztalt ember esetében alakulnak ki a PTSD tünetei. Azok között, akik erőszakos események áldozatai voltak, például nemi erőszakot, emberrablást vagy fizikai bántalmazást szenvedtek el, nagyobb valószínűséggel alakul ki PTSD, mint azoknál, akik nem erőszakos traumákat, például baleseteket vagy természeti katasztrófákat tapasztaltak meg. PTSD bármilyen életkorban megjelenhet.
A traumatizáció tehát egy váratlan krízisállapot vagy hosszan fennálló érzelmi és vagy testi bántalmazás, elhanyagolás következménye. Ilyen események lehetnek: természeti katasztrófák (árvíz, hurrikán, földrengés, stb.), civilizációs katasztrófák (tömegbaleset, tűzvész, háború, terrortámadás, ipari baleset, stb.), érzelmi katasztrófák (szeretett személy elvesztése, elhanyagolás, válás, stb.), erőszakos bűncselekmények (verbális és/vagy fizikai abúzus, szexuális erőszak), egyéb események, mint a rablás, a munkahely elvesztése, fenyegető betegség, az anyagi veszteség, stb.
A PTSD tünetei és jellemzői
Ha valakinek PTSD-je van, visszatérő akaratlan gondolatai, érzései vagy álmai lehetnek az őt ért traumatikus eseménnyel kapcsolatban. Az érintetteknek megváltozhat a gondolkodásmódja és az érzelmi világa, miközben szorongásos tüneteket tapasztalhatnak. Az is előfordulhat, hogy az érintettek nagyon ingerlékennyé válnak vagy hirtelen félelemet éreznek, amikor felidézik a múltbeli traumatikus eseményeket.
Jellemző, hogy a PTSD-vel élők megpróbálják elkerülni azokat a dolgokat, amelyek a traumáikra emlékeztetik őket. A PTSD-re jellemzőek a betörő emlékek, az elkerülő tünetek, a traumatikus élménnyel kapcsolatos negatív gondolatok vagy hangulatok, hiperreaktív tünetek. Elkerülő magatartás: az érintettek a trauma megismétlődésétől rettegnek, ezért elkerülő viselkedést tanúsítanak, kerülhetik az azokat a helyeket, embereket és tevékenységeket, amik őket a traumára emlékeztetik. Ezen kívül PTSD-ben jellegzetes jelenség lehet két disszociációs tünet, a valóságtól való eltávolodás (derealizáció) vagy az önmagunktól való elidegenedés érzése (deperszonalizáció). A traumatikus események következtében gyakran hiába múlik el a valós veszély, a testi- lelki reakciók még mindig túlélő módban maradnak. Ez a folyamat eredményezi a poszt traumás tüneteket, amit sokan „megtörésnek”, gyengeségnek, vagy akár megbolondulásnak gondolnak.
A PTSD diagnózisának feltétele egy traumatikus élmény személyes megtapasztalása, vagy közvetett úton való értesülés traumatikus élményről, ha az egy érzelmileg közel álló személlyel történt meg. A PTSD-nek összesen 24 különböző tünete van, melyek négy nagy csoportban sorolhatók. A diagnózishoz szükséges, hogy minden csoportból bizonyos számú tünet leírható legyen. A tüneteknek a trauma megtapasztalásától számítva legalább 1 hónapig kell tartaniuk, jelentős kárt és szenvedést kell okozniuk és a tünetek nem lehetnek egyéb okoknak, például kábítószerhasználatnak tulajdoníthatók.
A PTSD-vel élők számára nehezített lehet a bizalmi viszony kialakítása, ezért az érintettek óvatosak vagy kételkedők lehetnek a partnerükkel és vagy akár általában a párkapcsolatokkal szemben. Ennek a hozzáállásnak a hátterében az újabb sérüléstől való félelem állhat. Azonban mindez csakúgy, mint az érzelmi instabilitás, a fokozott reaktivitás, a túlzott éberség és a fokozott érzékenység, tovább terhelheti a kapcsolatot és a párkapcsolati konfliktusok útján újabb sérülésekhez vezethet.
A PTSD-vel élő gyermekek esetében gyakran a felnőttektől eltérően jelennek meg a tünetek, így például előfordulhat, hogy játék közben felidézik a traumatikus eseményeket.
A PTSD-vel élőknek nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkossági gondolataik, vagy követnek el szándékos önsértést, esetükben gyakoribb a gyógyszerek, alkohol és egyéb drogok szándékos túladagolása.
A PTSD hatása az élet más területeire
A PTSD és a c-PTSD is járhat olyan következményekkel, melyek az élet minden területét befolyásolhatják. Az érintettek sokszor nem lelnek örömöt azokban a tevékenységekben sem, amiket régen kedveltek. A PTSD-vel élők az elkerülő viselkedés és a szorongás miatt elzárkózhatnak a társas kapcsolatoktól, ezért nehezükre eshet a bizalmi kapcsolatok kiépítése és fenntartása. A betolakodó gondolatok, flashbackek és a folyamatos éberség akadályozhatják az ellazulást. A PTSD más tünetei, mint az alvászavar, fáradtság, a kapcsolódó hangulatzavarok és a koncentrálási problémák, ahogy a mindennapi életet is nehezítik, úgy rossz hatással lehetnek a pihenéssel töltött idő minőségére is.
A PTSD jelentős hatással lehet az érintettek szakmai életére is. A koncentrálási nehézségek és a PTSD-t kísérő memóriaproblémák miatt romolhat az érintettek munkahelyi teljesítménye. Az érzelmi instabilitás miatt megnehezülhet a jó munkakapcsolatok fenntartása és kiépítése. A PTSD-vel élők gyakrabban hiányozhatnak a munkahelyükről, az elszenvedett traumák hatása miatt fenyegetve érezhetik magukat munkáljuk közben, vagy önértékelési nehézségek miatt valódi képességeik alatt teljesíthetnek. Néhányuknak ezért nehezére eshet egy állandó munkahely megtartása is.
A PTSD jellemzően alacsonyabb párkapcsolati elégedettséggel párosul, azaz a PTSD-vel élők általában rosszabbnak értékelik a kapcsolataikat és a kapcsolataikban jellemző, hogy az átlagnál alacsonyabb intimitást élnek meg.
Másodlagos traumatikus stressz
A trauma hatásai túlléphetnek a közvetlenül érintett személyen, és közvetlenül is hatással lehetnek a szeretteire. Ennek következtében a közeli családtagok esetében, például a házastársak és a gyerekek esetében is mentális zavarok alakulhatnak ki. Ezt a jelenséget másodlagos traumatikus stressznek nevezzük, ami megnyilvánulhat akár más zavarként, akár a PTSD-hez hasonló tünetekként is.
Kávézási szokások és a PTSD
A kávé, mint kultikus ital, évszázadok óta jelen van az emberi társadalomban. Kezdetben élénkítő hatása miatt vált ismertté, majd a kávéházak a társadalmi élet, az irodalom és a kultúra központjaivá váltak. A magyar nyelvben a „fekete leves” kifejezés is a kávéhoz kapcsolódik.
A kávé illata és íze sokakat inspirál, a parfümipartól kezdve a homeopátiáig. A homeopátiában a COFFEA CRUDA nevű szer a kávébabból készül, és elsősorban túlingerelt állapotok, álmatlanság vagy túlérzékenység esetén alkalmazzák. Más homeopátiás szerek, mint a NUX VOMICA, CHAMOMILLA VULGARIS, Ignatia amara, LYCOPODIUM CLAVATUM, SULFUR és PHOSPHORUS is kapcsolódhatnak a kávéfogyasztáshoz, befolyásolva annak hatásait vagy éppen súlyosbítva bizonyos tüneteket.
Az elmúlt évtizedek kutatásai rávilágítottak a kávézási szokások és az egészség közötti összefüggésekre. Több tanulmány is arra utal, hogy a mértékletes kávéfogyasztás (napi 2-3 csésze) akár 10-15%-kal is csökkentheti a szívbetegség, szívelégtelenség, szívritmuszavar vagy stroke kockázatát. A kutatások szerint a kávézásnak lehetnek előnyei a biológiai öregedés lassításában is, befolyásolva a telomerek rövidülését. Ugyanakkor napi öt vagy több csésze bevitele nem jár előnyökkel, és akár sejtkárosodást is okozhat. Érdekes módon, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél sem találtak összefüggést a kávéfogyasztás szintje és a ritmuszavar kialakulása között, sőt, bizonyos esetekben a kávéfogyasztás a korai halálozás kisebb kockázatával járt együtt.
A komplex trauma hatására más ember leszek? - Traumatudatos
Fontos megjegyezni, hogy a kávézási szokások és a mentális egészség, beleértve a PTSD-t is, összetett kapcsolatban állnak. Bár a kávé élénkítő hatású lehet, túlzott fogyasztása szorongást válthat ki, ami bizonyos esetekben súlyosbíthatja a PTSD tüneteit. Ugyanakkor a mértékletes kávézás, mint a mindennapi élet része, segíthet a koncentrációban és a hangulat javításában.
A PTSD kezelése
A súlyosabb tünetek esetén fontos lehet a gyógyszeres kezelés, de a végleges megoldást jellemzően a pszichoterápia jelenti. A PTSD és a c-PTSD döntően pszichoterápia keretében kezelhető állapotok, melyek nem vagy csak ritkán, súlyos tünetek esetében igényelnek kórházi felvételt. Számos terápiás megközelítés nyújt segítséget PTSD és c-PTSD esetében. Vezetett imaginációval dolgozó terapeuták egy álomszerű állapot előidézése által segíthetnek a tudattalan konfliktusok hozzáférhetővé tételében és a feloldásában. Ezzel szemben a kognitív viselkedésterápia (CBT) gyakorlatiasabb, mert a tudattalan helyett a megfigyelhető viselkedésre összpontosít. A szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás (EMDR) egy olyan pszichoterápiás eljárás, amit kifejezetten a traumák feldolgozása miatt hoztak létre. Az EMDR során a terapeuta féloldali váltakozó ingereket használva serkenti a két agyfélteke közötti kapcsolatot, ami segíti a traumatikus élmények feldolgozását. A féloldali inger lehet érintés, hang, vagy fény. A dialektikus viselkedésterápiát (DBT) eredetileg borderline személyiségzavar kezelésére használták, így kifejezetten azoknak az embereknek készült, akik nagyon intenzíven élik át az érzelmeiket. A DBT hozzásegíthet olyan készségek elsajátításához, amikkel jobban kezelhetjük az érzéseinket. Mindemellett számos más terápiás megközelítéssel is kezelhető a PTSD.
A kutatók több mint 430 pácienst vizsgáltak 2007 és 2018 között, hogy kiderítsék a kávé biológiai öregedésre gyakorolt hatását. Az eredmények azt mutatták, hogy a kávéfogyasztás befolyásolja a biológiai öregedést meghatározó úgynevezett telomerek rövidülését. A telomerek olyan ismétlődő DNS-szakaszok, amelyek a kromoszómák végén találhatóak. A sejtosztódások során megvédik a genetikai állományt a károsodástól. A telomerek természetesen zsugorodnak az életkor előrehaladtával, azonban a folyamat gyorsabban végbemehet olyan pszichiátriai kórképek esetén, mint a pszichózis, a skizofrénia vagy a bipoláris zavar. Ugyanakkor a napi öt vagy több csésze bevitele nem jár előnyökkel, és akár sejtkárosodást is okozhat.
A kutatásból kiderült, hogy az orvosok és a kávé ellenzőinek aggodalmaival ellentétben a kávéfogyasztás valójában megvédheti a szívet, ahelyett, hogy szívproblémákat okozna vagy súlyosbítaná azokat. A napi két-három csésze kávé fogyasztása akár tíz-tizenöt százalékkal csökkentheti a szívbetegség, a szívelégtelenség vagy a szívritmuszavar kialakulását - derült ki három nemrég közzétett kutatás eredményéből.
Mivel a kávé felgyorsíthatja a szívritmust, egyesek attól tartanak, hogy fogyasztása kiválthat vagy súlyosbíthat bizonyos szívproblémákat. Innen származhat az az általános orvosi tanács, hogy ne fogyasszunk egyáltalán a fekete nedűből- magyarázta Peter M. Kistler, a kutatás vezetője, ritmuszavar szakértő. Hozzátette, a kutatásból egyértelműen kiderült, hogy kávéfogyasztásnak vagy semleges hatása volt, tehát nem ártott, vagy pozitív hatása volt a szívre.
A kutatáshoz az UK Biobank adatbázisát használták fel, melyben mintegy félmillió ember egészségi állapotát követték legalább tíz éven keresztül. Belépéskor a résztvevőknek egy tízes skálán kellett értékelniük, hogy mennyi kávét fogyasztanak egy nap, ez lehetett nulla, egy csésze, de akár hat vagy annál több is. A kutatásban elsősorban azt szerették volna felmérni, hogy a kávéfogyasztás milyen hatással van a szívritmuszavarra, szív- és érrendszeri betegségekre, a szívelégtelenségekre és a stroke-ra. De többek között azt is figyelembe vették, hogy a résztvevők szenvedtek-e már az előbb felsorolt betegségekben, vagy teljesen egészségesek voltak ebben a tekintetben.
Az első vizsgálatban több mint 382 500 felnőtt adatait vizsgálták meg, olyanokat, akiknek nem volt semmilyen szívbetegségük, és átlagosan 57 évesek voltak. A kutatók szerint azoknál a résztvevőknél, akik naponta két-három csésze kávét ittak, a kockázata annak, hogy később kialakulnak a tanulmány által vizsgált szívproblémák, elenyésző volt.
A második vizsgálatban a különböző kávétípusok - koffeines őrölt, koffeines instant és koffeinmentes kávé - és az egészségügyi eredmények közötti összefüggéseket vizsgálták. A napi egy-öt csésze őrölt vagy instant kávé fogyasztása összefüggött a szívritmuszavar, a szívbetegség vagy szívelégtelenség, illetve a stroke kisebb kockázatával. A napi két-három csésze bármilyen típusú kávé fogyasztása pedig a korai halálozás vagy a szívbetegség okozta halálozás alacsonyabb kockázatával volt összefüggésben.
Egy harmadik vizsgálatban a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők esetében nem találtak összefüggést a kávéfogyasztás szintje és a ritmuszavar kialakulása között. A ritmuszavarral küzdő felnőttek közül a kávéfogyasztás - különösen a napi egy csésze kávé - a korai halálozás kisebb kockázatával járt együtt.
Összességében tehát elmondható, hogy a mértékletes kávéfogyasztás biztonságos, és része lehet a szívbetegségben szenvedők egészséges étrendjének- hangsúlyozta a kutatás vezetője. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy nem lehet önmagában a kávé a hosszú élet titka.
