Az Esztergomi Bazilika, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház, Magyarország legfontosabb és legnagyobb egyházi épülete, amely Esztergom várában, a Szent István téren áll. Története egészen az államalapítás koráig nyúlik vissza, és lenyűgöző építészeti megoldásai, valamint gazdag történelmi emlékei miatt kiemelkedő szerepet tölt be a magyar kultúrában és építészetben.
Történelmi Háttér és Az Első Templomok
Az első uralkodó, Szent István király a magyar királyság megalapításának végén, az évszázadforduló környékén építtette az első székesegyházat a Várhegyen. Ezt a templomot a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére szentelték, és körülbelül 1010-re készült el. A középkori székesegyház hossza elérte a 72 métert, szentélye kelet felé nézett, így bejárata a Duna felőli oldalon nyílt. A nyugati kapu, a Porta speciosa, kőfaragványokból és egy 18. századi ábrázolásból ismert. A román és gótikus stílusok után a reneszánsz is megjelent Esztergomban, melynek emléke a Bakócz Tamás érsek által 1507-ben befejezett sírkápolna.
A török 1543-as hadjárat során a várat elfoglalták, és a székesegyház is megsérült. Az érsekség Nagyszombatba menekült, és csak az oszmán uralom vége után, 1683 után tért vissza eredeti székhelyére. A törökök hadászati okokból lebontották a templomot, vagy dzsámiként használták. 1594-ben a vár visszavételére irányuló harcok során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna maradt meg épségben.
Mária Terézia 1768 és 1770 között barokk templomot emeltetett a vár közepén, Szent István tiszteletére. Azonban a mai Bazilika megépítésének tervei már a 18. században felmerültek, de az építkezésre a 19. századig kellett várni.
Az Új Bazilika Megépítése
Az új Bazilika építése négy érsek, Rudnay Sándor, Kopácsy József, Scitovszky János és Simor János idején zajlott. Rudnay Sándor grandiózus terve volt egy "Magyar Sion" létrehozása Esztergomban, amely az ország egyházi központja lesz. Ennek részeként egy nagyszabású épületegyüttest terveztek, melynek makettje ma is megtekinthető a Bazilika kincstárában. Pénzügyi nehézségek miatt azonban csak a székesegyház, az Ószeminárium, a Sötétkapu és az érseki palota épült meg.
Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel, ellenezték, hogy Esztergomban a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma épüljön fel. 1831-re elkészült az óegyiptomi stílusú altemplom és felhúzták az oldalfalak nagy részét. Az építés vezetője, Packh János meggyilkolása után Hild József vette át a munkát, aki módosította a terveket, így neki köszönhető a Bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére.
Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János érsek sürgette a főtemplom befejezését. Az eredeti Szent Adalbert-templom reneszánsz Bakócz-kápolnáját 1600 darabra szedték, és így építették be az új Bazilika testébe.
A Bazilika Méretei és Stílusa
A Bazilika külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, ezzel az ország második legmagasabb épülete. Méreteit tekintve Európa 3. legnagyobb temploma. Belső alapterülete 5660 négyzetméter, hossza 118 méter, szélessége 49 méter. A kupolát 24 oszlop tartja, közöttük 12 ablakkal. A kupola belső magassága 71,5 méter, átmérője 33,5 méter.
Az épület stílusa klasszicista és óegyiptomi elemeket is magában foglal. A főhomlokzatot nyolc hatalmas, kompozitfejű oszlop díszíti, melyek az előcsarnokba vezetnek. A hátsó falon a négy építtető prímás címere látható: "coepit" (kezdte - Rudnay Sándor), "continuavit" (folytatta - Kopácsy József), "consecravit" (felszentelte - Scitovszky János) és "consummavit" (befejezte - Simor János). Ezen címerek alkotója a bécsi Johann Hutterer.
Művészeti Értékek és Látnivalók
A Bazilika belsejében a főoltárkép vonja magára a figyelmet, Michelangelo Grigoletti alkotása, amely Mária mennybevételét ábrázolja. Ez a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, méretei 13,5 x 6,6 méter. A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket pedig a bécsi Danninger-műhely készítette. Az oltáron álló négy márványszobor magyar, illetve pannóniai vonatkozású szenteket ábrázol: Szent Márton, Szent Gellért a kis Szent Imrével, Szent Adalbert és Boldog Mór pécsi püspök.
A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója, "A Szentháromság diadala" díszíti. A kupola díszítését Antonio Detoma készítette Lippert József tervei szerint. A kupola alsó peremén latin felirat olvasható: "ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI" (Mária felvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok).
A bal oldali kereszthajóban található a Szent Kereszt-oltár, melynek oltárképe szintén Grigoletti kompozíciója. A Szent József-oltár márványszobrait Johann Meixner faragta, aki a jobb oldali mellékhajóban álló Szent Adalbert-oltárt is elkészítette. Mellette a Magyar szentek oltára található, melynek oltárképét Grigoletti kezdte el festeni, és fiatal kora halála miatt csak félig készült el, befejezésére Anton Mayert hívták meg.
A kupolát tartó pilléreken hatalmas márványszobrok állnak, az egyik Pázmány Pétert örökíti meg, a másik Simor János szobra, melyet Strobl Alajos faragott. A Bakócz-kápolna az egyetlen építészeti emlék, amely az első, középkori Szent Adalbert-székesegyházból maradt meg, és Magyarország egyetlen épségben megőrződött reneszánsz műemléke.
A Bazilika Élete és Felújításai
A Bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még befejezése előtt. Ferenc József is részt vett a ceremónián. A második világháború alatt a Bazilika súlyosan megsérült, mintegy 95 gránát és bomba hullott rá. Később díszkivilágítást kapott, majd sor került a harangtorony és az altemplomi pincerendszer felújítására is.
2009-ben nagyszabású felújítás kezdődött meg: a feljárót átalakították, az alatta lévő tereket újraszigetelték, a kupolát tartó oszlopokat vakolták, és eltüntették a háborús sérüléseket. 2019 tavaszán jelentették be, hogy négy év alatt teljesen megújul a Bazilika.
Az Esztergomi Bazilika rekonstrukciója innovatív Layher állványmegoldással
A Bazilika altemplomába 57 lépcsőn lehet lejutni. Az óegyiptomi stílusú építmény Packh János tervei alapján készült. Az altemplomban találhatóak középkori templomok romjaiból talált régi sírkövek is, köztük Vitéz János főpapé.
A Mennyekbe fölvett Szűz Mária, Nagyboldogasszony ünnepe, amely egyben Szűz Mária, az ország patrónusának (Patrona Hungariae) emléknapja is, Esztergomban augusztus 15-én kerül megünneplésre.
A téli kápolna a Főszékesegyház fűthető része, ahol a hideg időszakban a Káptalan végzi a napi istentiszteletet. Itt található Szent Péter ezüstkeretes képe és Szent Lucia ezüstkeretes képe is.
A Bazilika altemplomában nyugszik Prímás Károly Ambrus, aki 1809-ben a pestisjárvány áldozata lett. Síremléke a canovai ihletésű klasszicista síremléktípus egyetlen hazai példája.
A déli harangtorony földszinti részén található a központi pénztár és egy ajándékbolt.
A Bazilika nem csupán lenyűgöző építészeti alkotás, hanem a magyar történelem és egyházi élet fontos tanúja is. A Szent István király által alapított első templom helyén állva ma is a magyar katolikus egyház egyik legfontosabb szimbóluma.
tags: #hungary #esztergom #bazilika #illustration