Az Adobe Photoshop Lightroom egy fotósoknak készült szoftver, mellyel nyilvántarthatjuk, visszakereshetjük és rendszerezhetjük fényképeinket, másrészt a legtöbb utómunkát rendkívül gyorsan el tudjuk végezni.
A Lightroom az iparági sztenderd RAW fájlok konvertálására, szerkesztésére és rendszerezésére. A RAW konverzióhoz ugyanazt a Adobe Camera RAW motort használja, mint a Photoshop és a Bridge. Természetesen nemcsak RAW képeket, hanem bármilyen más képfájlt is lehet vele szerkeszteni, pl. JPG.
Az Adobe 2007-ben jelent meg a kifejezetten fotósoknak szánt programjával, melyet folyamatosan fejleszt. Volt először az Adobe Photoshop Lightroom, aminek minden évben kiadták egy újabb verzióját, egészen a Lightroom 6-ig. Majd az Adobe váltott a havi előfizetéses modellre: jött az Adobe Creative Cloud (Adobe CC).
Lightroom verziók és előfizetési lehetőségek
Az Adobe Creative Cloud (Adobe CC) keretein belül két fő Lightroom verzió érhető el:
- Photoshop Lightroom Classic CC - ez az „asztali” verzió, a régi Lightroom továbbfejlesztése. Itt jár mind a két Lightroom verzió, a Photoshop, és mellé még a Bridge is.
- Lightroom CC - aminek a szerkesztőfelülete nagyon hasonlít a Classicéhoz, de a nyersfájlokat a felhőben tárolja, és számos haladó funkciója hiányzik. Az első és a második verzió közt az a különbség, hogy az elsőben tényleg csak Lightroom CC van (tehát nincs benne a Classic és a Photoshop és miegymás), viszont adnak hozzá 1 TB tárhelyet az Adobe felhőjében, ami nagyon jó. Ezt akkor ajánlom, ha Neked tényleg bejön a Lightroom CC, hiszen ez a szoftver a nyersfájlokat beszippantja a felhőbe, és Te a számítógépen csak az ún. Smart Previewkal dolgozol, amik tömörített, kicsinyített RAW fájlok.
A fentiek mellett létezik még más konstrukció is a Lightroom megvételére: ha a teljes Adobe Creative Cloud csomagra fizetsz elő (persze jóval drágább). Ebben benne vannak olyan programok is, amiket amúgy egyenként kéne megvenni (pl. Premiere Pro, After Effects).
Az ár kicsit csalóka: itt 12,69 euró/hó-t írnak, de ez a nettó ár, erre még rájön a csodás 27%-os magyar ÁFA. Így valójában 16,11 EUR, azaz kb. 6000 Ft/hó.
A Lightroom kezelőfelülete és alapvető funkciói
A Lightroom egy ún. katalógusalapú szoftver: ez azt jelenti, hogy a fotókat nem megnyitja és elmenti, hanem beimportálja a katalógusába. Bármilyen szerkesztést csinálok a képen, a Lightroom ezt automatikusan menti (nem kell semmilyen gombot külön megnyomni hozzá).
A Lightroomban importálásnak hívják a katalógusba való beolvasást. Bal oldalon a Source panelen lehet kiválasztani azt a könyvtárat, amiben a képek vannak. Következő lépés, hogy mit is csináljon pontosan a fájlokkal. Jobb oldalt a File Handling-nél hagyok mindent alapállásban.
A Lightroom ezen része az úgymond rendező vagy rendszerező felület. Számos beállítást alkalmazhatunk aszerint, hogy képeinket csoportosítani, másolni, megszűrni akarjuk-e. Az import gombra kattintva és kiválasztva az elérési utat, máris megjelennek a kiválasztott képek. Fontos megemlíteni, hogy a program a JPG és a RAW formátum mellett a DNG képeket is kezeli.
Jó fotóinkat a szortírozás után kollekciókba is rendezhetjük, melyeket aztán téma szerint el is menthetünk. Ezek az elmentett Develop Settingsek, azaz szerkesztési paraméterek.
A Library modul ún. gyűjteményekkel (kollekciókkal) is dolgozik. Más szóval gyűjtemények: egy-egy ilyenbe olyan fotót húzok be, amilyet csak szeretnék.
A paneleknél én a Solo módot szeretem, ami azt jelenti, hogy mindig csak egy van nyitva. Bármelyik panelen jobbklikk, és ott tudod kiválasztani. Van ott még egy szuper funkció, ez a Customize Develop Panel.
A Lightroomban nagyban gyorsítja a munkát, ha ismered a legfontosabb billentyűparancsokat - így még rövidebb idő alatt el lehet készülni a szerkesztéssel.
Billentyűparancsok:
- #1: ha a CAPS LOCK le van nyomva, akkor szín, csillag vagy zászló hozzáadása esetén automatikusan ugrik a következő képre.
- #2: Amikor a vágóeszköz aktív, akkor az X-t lenyomva lehet váltogatni az álló vagy fekvő formátum közt. Ez is „életmentő”, ugyanis ezen funkció nélkül elég nehézkes egy fekvő formátumú képből kivágni egy álló formátumút.
- Az R billentyűvel juthatunk legegyszerűbben a vágóeszközhöz.
- Az O lenyomásával váltogathatjuk a különböző segítő jeleket a kompozíció jobb beállításához. Ahol ennek több variációja van - például a spirál - ott a SHIFT + O lenyomásával lépkedhetünk.
- Van egy gyorsabb és egyszerűbb módja is, az viszont sajnos csak akkor működik, ha a billentyűzetet átváltod angol nyelvűre. Ekkor az ű betű lenyomásával lehet megnézni a fotó kiindulási állapotát.
- A Q billentyűvel aktiválni lehet a Javítóeszközöket.
A Lightroomban szinte minden munkafolyamatra lehet Presetet készíteni. A Preset egy elmentett folyamat, vagy beállítás. A „legismertebb” Presetek a Lightroomban az ún. Develop Presetek: itt a develop panel csúszkáinak beállításait lehet elmenteni.
Szortírozás és jelölés:
- Jómagam csak a 8-s billentyűt, a zöld színnel jelölést használom.
- De sokaktól hallottam, hogy először zászlózzák a fotókat, majd a Pick zászlós fotókat csillagozzák, és utána színezik.
- A J lenyomásával aktiváljuk azt, hogy a fotón mindig lehessen látni, hogy mikor vesznek el a részletek a világos és sötét területeken. A bebukott részt kék, a kiégettet piros szín jeleníti meg.
Zseniális eszköz, mely a Library módban található. Segítségével különböző dolgokat tudunk „szórni” a képekre. Az eszközre kattintva tudunk a lehetőségek közül választani. Például a Label-nél választunk egy színt, bejelöljük a fotókat, és ha arra van szükségünk, csak a jelölt képeket látjuk.
Fotószerkesztés a Lightroom Develop moduljában
A Develop fül megnyitásával, hozzá is láthatunk képeink szerkesztéséhez. Ez a menü 3 fő részt foglal magába: bal oldali rész, mellyel nyomom követhetünk minden változtatást, előre elmentett effekteket tudunk beállítani (presets) és indexképen láthatjuk a várt eredményt. A középső részen a képet láthatjuk, alatta pedig sorban a többi kiválasztott képünket. A jobb oldali rész a szerkesztésről szól.
Legelső egysége a hisztogram, mellyel a megfelelő exponálást lehet mérni. Alatta állíthatjuk be a képkivágást, a korrekciókat, a retusálást és a vörös szem eltüntetést. Ezután számos apró beállítási mód következik.
A balra látható 0-ás értékű Amount beállítás, mely lényegében élesítés nélküli képet jelent. A minimumra vett Radius (balra) csak a finomabb élek mentén engedélyezi az élesítést. Hatása így csak a sok részletet tartalmazó képeken érvényesül. Jobbra maximumra állítottuk a Radiust, ami durva éleket adott. Jobbra maximális Detailt használtunk, amely már több fogódzót ad a szemnek az apró részletek életre hívásában.
Ha a Masking értékét alacsonyan tartjuk a fenti három beállítás a teljes képre vonatkozik majd. A Masking érték emelésével (jobbra) fokozatosan csökkenthető az élesítés hatása. Mintegy kimaszkoljuk a kép bizonyos területeit. Először a homogén részekről tűnik el a hatás, majd a finomabb élekről, végül csak a vastagabb, erőteljes élek maradnak.
Ha élesíteni szeretnél egy RAW fotót a LightRoom segítségével, a Develop szekció Detail paneljén találod. Ugyanott, ahol az elmúlt alkalommal bemutatott színhiba eltávolító eszközöket. Mielőtt azonban nekikezdenél érdemes kinagyítanod a képnézetet 100%-ra (vagy a LightRoom nyelvén 1:1-re), így pontosabban ellenőrizheted az élesítés menetét. Ugyanerre használható a már említett nézőkép is. Ennek jobb felső sarkánál találsz egy ikont, mellyel a kép bármely pontjára kattintva kiválaszthatod és rögzítheted a nézőképen megjelenő területet. Érdemes olyan részt választani, ahol finomabb részletek is találhatók.
Íme egy lehetséges verzió, a milliónyi beállítás közül. Az élesítés mértékét (Amount) nem akartuk eltúlozni, ezért csak 40-es értéket használtunk. A részletek kiemeléséhez finom éleket (Radius) állítottunk be, 0,5-ös értékkel. Ugyanezt erősíti a magasra húzott Detail, mely további finom részleteket hozott ki a képből. Ne feledd, hogy nincs minden képre alkalmazható beállítás. Minden egyes fotó saját értékeket igényel, amit a kép tartalma, illetve eredeti lágysága indokol.
Színkorrekciók:
Mivel tudom, hogy a fehéregyensúlyom nem jó, állítanom kell majd rajta. De hogy jobban lássam a színeket, és a színvilág élénkebb legyen, a Vibrance csúszkát feltolom +30-40 körülire. Ez gyakorlatilag a színtelítettséget növeli, hasonlóan, mint a Saturation csúszka.
A másik csúszkához, melynek neve Tint, most nem nyúlok: ez a zöld és a lila színek közt mozgatja a színeket.
Az Exposure-höz nem nyúlok, mert a fotó jól exponálva, nem sötét, nem világos.
A Lightroomnak van egy varázs-csúszkája, ez a Dehaze. A másik hasonló csúszka a Clarity. Fontos tudni a Clarity csúszkáról, hogy felnyomva csökkenti a kép színtelítettségét, és azt a kellemetlen erős, HDR-szerű tónusokat adja, amitől én a falra mászok.
Már így is nagyon jó, de nekem egy kicsit még mindig világosak a feketék.
A vaku okozta vörös-szem probléma nem csak az embereknél fordul elő, hanem az állatoknál is. A Lightroom-ban az állatoknál lévő elváltozásra is van eszköz, amivel egy mozdulattal korrigálhatjuk a hibát. Szuper kiindulási pont a szerkesztéshez.
A Lightroom egyik nagy előnye a szerkesztés mellett a rendszerezésben rejlik.
Mert nagyságrenddel kevesebb kattintással (kevesebb idő alatt) meg lehet csinálni ugyanazt a szerkesztést, mint Photoshopban. Lightroomban pár kattintással megszerkesztem a fotót, és már ugorhatok is át a következőre a jobbra nyíllal.
A Lightroom alkalmas a fényképek megosztására, bemutatására. Készíthetők vele indexképek, megadhatsz minden nyomtatási beállítást mely professzionális megjelenést kölcsönöz nyomtatott képeidnek, persze a modern világ informatikai rendszereire is könnyen átvarázsolhatjuk őket. Arra is lehetőségünk van, hogy portfóliónkat minden előzetes programozási ismeret nélkül weboldalunkra helyezzük, a beépített webhely modullal.
Praktikus tippek és munkafolyamatok
Mehet ez persze szemre is, de sokkal egyszerűbb, ha az ALT lenyomása mellett állítasz a Basic Panel Exposure, Highlights, Shadows, Whites és Blacks csúszkáin. Pontosan látod, mely részekben nincs már semmi részlet, mert annyira világos, vagy éppen annyira sötét.
A fenti fotó látszólag nagyon sötét, de direkt exponáltam így. Jól látszik a hisztogramon, hogy nincsen a fotón nagyobb beégett rész. A hisztogramon a jobb felső nyílacska aktiválja a túlexponált (fehér), a bal felső pedig a aláexponált (fekete) részeket.
Úgyhogy a Highlights (csúcsfények) csúszkát visszahúzom.
Jelen esetben a horizont környékéről húzom fentről lefelé.
Szerencsére nem is olyan rég betették a Lightroomban az ún. Range Mask-okat. Ezért kiválasztom a Range Masknál a Luminance opciót, és a Range csúszkán a felső tartományt veszem célba (ez a világos égbolt). Ha bekapcsolom a Show Luminance Mask opciót, piros színnel besatírozza nekem a Lightroom, hogy mely részekre hat féligátmenetes szűrő.
Először is vízszintezem a fotót. Így nézne ki a Parlament, ha tényleg korrigálva lenne a lámpák sárgássága.
Most választhatnám azt az opciót, hogy Photoshopban megnyitom, majd körbevágom a kérdéses területet, és Intelligens kitöltést (Content-Aware Fill) alkalmazok.
Majd egy picit játszok még a Szintekkel, ugyanis a fekete-fehérben máshogy hat a fotó. Kíváncsi vagyok, Neked melyik verzió tetszik?
Exportálás:
Ez az a művelet, amely során a megszerkesztett fotóból tényleg „valóság” lesz. Azaz a Lightroom készít egy olyan fotót az általam megadott helyre, mint amilyet a szerkesztőpanelen láttam. Meg lehet adni egy adott könyvtárat, vagy ha lusta vagyok, akkor mondhatom azt is, hogy tegye ugyanabba a mappába, ahol az eredeti fotók is voltak.
Aztán jön a File Naming rész, itt lehet megadni az exportált fájlok nevét. Ezt úgy lehet elérni, hogy azt a kis menüt lenyitva, az Edit gombra kattintva bármilyen Metadata mezőt meg akár kiskutyafülét is bele lehet rakatni a fájlnévbe.
Valamint lehet sRGB és AdobeRGB színterek közt választani. Hacsak nincs valami nagyon nyomós ok, hogy ne tegyem (pl. nyomdai munkák).
Azért érthetetlen, mert digitális fotók esetében nincs értelme sem DPI, sem PPI felbontásról beszélni. Teszem azt, szeretnék egy 30 x 40 cm-s nyomatot 300 DPIvel. Ehhez képest a Lightroom hagyja, hogy a Resolution mező akkor is ki legyen töltve, ha a pixelméretet én adom meg.
Meg lehet adni, hogy milyen hordozóra legyen optimalizálva az élesítés.
Jön a Metadata panel - ezt én szinte mindig így hagyom.
Itt meg tudom adni, hogy szeretnék a kiexportált fotómra vízjelet. Persze nem csak szöveget lehet ráíratni a képre, hanem grafikát is rá lehet varázsoltatni (pl. logó).
Mivel a legelején, az Export Location panelen, az Existing files részen az Ask what to do volt beállítva, ezért a Lightroom rákérdez, hogy mit is csináljon az ugyanolyan nevű fájlokkal.
Megszerkesztem az első (vagy bármelyik fotót), majd Ctrl+A-val kijelölöm az összes többit. A Snyc Settings-re nyomok alul jobb oldalt, és itt be tudom állítani, hogy mely paramétereket szeretném átszinkronizálni.
Lightroom Classic 2025 Workshop kezdőknek - Az első katalógus importálása
tags: #lightroom #elnevezesek #magyarul