Ha psd formátumban kapunk meg egy fájlt, és meg szeretnénk nézni, akkor rögtön az jut eszünkbe, hogy a Photoshophoz kell fordulnunk, hiszen ez a kiterjesztés az ő „hivatalos” állománya.
A PSD az Adobe Photoshop natív formátuma. Valószínűleg találkozott már .psd kiterjesztésű fájlokkal, különösen akkor, ha az Adobe Photoshopot használja. Az Adobe Photoshoppal együtt elterjedt PSD ma már a digitális képmanipuláció és -szerkesztés szabványos fájlformátumának számít az iparágban. A PSD-fájlokban nagy mennyiségű képadat tárolható, többek között számos réteg, amelyek különböző képeket vagy grafikai elemeket tartalmaznak. A Photoshop sok tervező eszköztárának nélkülözhetetlen kelléke, így nem meglepő, hogy a digitális tervezési munkák során gyakran találkozunk a PSD fájlformátummal.
Az Adobe (akkori nevén Adobe Systems Incorporated) 1988-ban fejlesztette ki a Photoshopot, és 1990-ben tette széles körben elérhetővé. A Photoshopot és az Adobe Creative Cloud más termékeit utófeldolgozási feladatokhoz - például képszerkesztéshez, retusáláshoz és kompozitáláshoz - használó fotósok jól ismerik a PSD-fájlokat.
PSD fájlok megnyitása és konvertálása
Tehát ha van ilyen program a gépünkön, már nyithatjuk is meg a fájlt, azonban csak ezért beruházni erre az igen drága szoftverre, nem túl jó ötlet. De akkor mit tegyünk? Vessünk be például ingyenes megoldásokat, olyanokat, mint az alábbi kettő.
Online konverzió a Go2Convert segítségével
A legegyszerűbb felkeresni a Go2Convert oldalt, hiszen itt egy ingyenes, online képkonvertáló szolgáltatás vár bennünket. Töltsük fel ide a psd fájlt, majd döntsük el, milyen képformátumot szeretnénk eredményként kapni. A választék gazdag: jpg, bmp, gif, png, pdf - hogy csak a legismertebbeket említsük közülük. Még az átalakítás minőségére is tehetünk javaslatot.
Ha mindez megvan, kattintsunk a Convert Now gombra, majd néhány pillanattal később már le is tölthetjük az átalakított fájlt.
GIMP - az ingyenes képszerkesztő
A másik megoldást egy ingyenes program, a GIMP jelentheti, amelyet innen tölthetünk le. Érdemes ezt megtennünk, hiszen számos remek képszerkesztő, fotóretusáló eszközt kínál.
A PSD fájlok korlátai és alternatívái
A PSD-fájlok nem minden célra jelentenek ideális választást. Mivel a Photoshop natív formátumáról van szó, a PSD-fájlokat általában csak az Adobe Creative Cloud előfizetői használják. A PSD-fájlok megnyitásához és szerkesztéséhez kiegészítő szoftver, például a Creative Cloud szükséges. A Windowshoz hasonlóan a macOS rendszerben is a Creative Cloud szükséges a PSD-fájlok szerkesztéséhez. A macOS Preview alkalmazása alapértelmezés szerint lehetővé teszi a PSD-fájlok megnyitását és megtekintését, de a képek szerkesztését nem. Ha később újra szerkeszteni szeretné a fájlt, lépjen vissza a Photoshopba, és kattintson a Fájl menüre. Válassza a menü Megnyitás parancsát, és keresse meg a kérdéses PSD-fájlt. A PSB-fájlok nagyobb formátumú PSD-fájlok. Nyomtatás előtt a PSD-fájlokat PDF formátumba kell konvertálni.
PSD: Több, mint képfájl formátum
A PSD emellett rövidítésként más jelentéssel is bírhat, különösen a tudományos és pénzügyi világban.
Posztszinaptikus denzitás (PSD) a neurológiában
A tanulmány az idegsejtek közötti kapcsolatban, így ezzel összefüggésben számos neurológiai kórkép kialakulásában szerepet játszó nagy sűrűségű fehérjehálózat, az ún. posztszinaptikus denzitás (PSD) molekuláris szintű szerveződésének számítógépes vizsgálatáról szól. A PSD a "fogadó" idegsejtben található, és kulcsszerepe van a tanulás és a memória sejtszintű folyamataiban. A probléma az, hogy a PSD annyira összetett, hogy a benne kialakuló sok fehérjemolekula összekapcsolódásával létrejövő komplexek részletes kísérletes jellemzése jelenleg nem kivitelezhető. A mostani kutatásban alkalmazott (a résztvevő kutatók egy csoportja által korábban kifejlesztett) modellezési eljárás alapfeltevése, hogy az egyes alkotóelemek, fehérjék közötti páronkénti kapcsolatok és a fehérjék mennyiségének ismerete alapján számítógépes szimulációkkal a kialakuló molekulakomplexek száma és jellege, azaz eloszlása megjósolható. A tanulmányban leírt több mint 500 szimuláció számos egyszerűsítést tartalmaz, ezért jelenleg leginkább egy első közelítésnek tekinthető a PSD-komplexek mennyiségi értékelésére. Az eredmények azt mutatják, hogy a sejtek működését végső soron meghatározó különböző fehérjekomplexek relatív aránya érzékeny lehet az azokat alkotó fehérjék mennyiségének legapróbb változásaira is. Lényeges szempont, hogy az egyedi fehérjék és a fehérjekomplexek mennyisége közötti kapcsolat nem feltétlenül triviális, mivel eltérő relatív fehérjegyakoriságok is többször hasonló komplexeloszlások kialakulásához vezethetnek, illetve egészen különböző fehérjekomplexek alakulhatnak ki néha olyankor is, ha bizonyos fehérjék gyakorisága csak kismértékben változik meg.
PhD: A tudományos fokozat
A tudományos fokozat az egyetemeken megszerezhető ismeretanyag elsajátításának és az ahhoz kapcsolódó, tudomány területén végzett kutatás elvégzésének az igazolására szolgáló titulus. Magyarországon jelenleg egyetlen tudományos fokozat szerezhető: a PhD a latin „Philosophiæ Doctor” (= a filozófia tanítója) rövidítése. Szervezett képzés esetén feltétele többek között az ún. abszolutórium megszerzése, tehát a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, amely után megkezdődhet az ún. fokozatszerzési eljárás. A jelölt korábbi tudományos teljesítménye alapján - az egyetem erre irányuló döntése szerint - egyéni úton is felkészülhet a fokozatszerzésre (egyéni felkészülés). A fokozat megszerzéséhez a doktori szigorlat eredményes letétele, valamint a PhD értekezés sikeres megvédése szükséges.
A fokozat hivatalos rövidítései angolszász országokban a „PhD”, ritkábban DPhil, máshol, például Németországban és Skandinávia területén „dr. phil.” (=Doktor der Wissenschaften), bizonyos szláv államokban pedig „CSc” (=candidatus scientiarum, kandidátus). A PhD művészeti megfelelője, a csak nevében eltérő DLA, amely a Doctor of Liberal Arts, latinul a Doctor Liberalium Artium rövidítése.
A magyarországi („új típusú”) tudományos fokozat elismert az Európai Unióban, viszont a tudományos fokozathoz kapcsolódó és egyéb tudományos, egyetemi titulusok használatát engedélyeztetni kell. Eredetileg az egyetem által adományozott tudományos fokozat volt a dr. phil. a filozófia területén. A doktori (latin: tanár) címet gyakran csak középkorúak kapták meg a tudománynak (azaz a tanulásnak, a tudásnak és a tudás terjesztésének) szentelt élet elismeréseképpen. A fokozatot a 19. században a Friedrich-Wilhelm Egyetemen újjáélesztették. Annak adták, aki eredeti kutatást végzett a természettudományok vagy a bölcsészettudományok, majd a 20. század első felétől a társadalomtudományok területén is. Németországból terjedt el az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a 20. Magyarországon, valamint néhány más volt szocialista országban a második világháború után a szovjet rendszert vezették be, azaz megvonták az egyetemektől évszázados jogukat a fontosabb tudományos fokozatok adományozására, amit a politikailag ellenőrzött testületeknek, például a tudományos akadémiáknak adtak. Az 1950-es években az egyetemek visszakapták a doktori címek adományozásának lehetőségét, azonban ez nem minősült tudományos fokozatnak. Magyarországon 1957-1993 között az egyetemi diploma után az elsőként megszerezhető fokozat az egyetemi doktori (közkeletű néven „kisdoktori”), illetve 1984-től a „dr. univ.” volt. Ettől függetlenül szerezhető volt, de az esetek elsöprő többségében a dr. univ. címet követte az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága által adott tudományok kandidátusa fokozat (CSc.). A kandidátusi címmel rendelkező személy a tudományok doktora (DSc.; az úgynevezett „nagydoktori”) címet szerezhette meg. E rendszer megszűnése után bizonyos megkötések mellett a régi kisdoktorik egy (kisebbik) részét az egyetemek PhD-fokozattá minősíthették át, ezzel a lehetőséggel nem minden egyetem élt, mivel a kisdoktori fokozatok nem feleltethetők meg közvetlenül a PhD-nak (az alacsonyabb szintű publikációs követelmények, nyelvtudás és egyéb tudományos minősítések alacsonyabb elvárt szintje miatt).
Magyarországon 1993-ban vezették be a fokozatosan, a megváltozott és egységesülő európai, illetve az azt akkor már közel egy évszázada alkalmazó amerikai szokásnak megfelelően egyetlen tudományos fokozatként a PhD-t, s az azzal egy szinten lévő DLA-t. Magyarországon 1993. óta növekszik a doktori (PhD-, DLA-) képzésben részt vevő hallgatók száma. Magyarországon a PhD-t megkaphatják normális körülmények között 8 szemeszter ún. doktori iskolai tanulmányok, a doktori szigorlat (rigorosum), a disszertáció benyújtása, majd megvédése után bölcsészek, teológusok, természettudósok, jogászok, mérnökök, közgazdászok, egészségtudományi területen dolgozók (ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt, APN) valamint orvosok, állatorvosok és gyógyszerészek is. Más országokban gyógytornászok is megkaphatják.
Az Egyesült Államokban a PhD-képzés 4-5 éves, és általános vizsgát a második év végén kell tenni, és ezen két évben részesül oktatásban is a hallgató, míg Nagy-Britanniában a képzés 3-4 éves, a hallgató oktatásban kisebb mértékben részesül és inkább a kutatásra összpontosít, bizonyos mértékben oktat (ami, ellentétben az amerikai rendszerrel, nem kötelező) és vizsgát az első év végén kell tennie. A PhD-disszertáció védésének körülményeiben is jelentős eltérések mutatkoznak attól függően, melyik országról is van szó. Magyarországon a konkrét védés alapvetően egy formális aktus, és kevésbé érdemi vita, hiszen a doktorjelölt előre megkapja a két opponensi véleményt, amire a védés során érdemben reagálnia kell, általában előre megírt szöveg alapján. Az elnyert PhD-fokozatok minősítése országonként eltér. Az angolszász rendszerben a PhD-t nem minősítik, az vagy megfelelt a követelményeknek, vagy nem, külön értékelésre a megfelelt disszertációk esetében nem kerül sor. Magyarországon jelenleg általában négy minősítés létezik: insufficienter („elégtelen”), rite („illő, megfelelő"), cum laude („dicsérettel”), summa cum laude („a legnagyobb dicsérettel”). A magna cum laude („nagy dicsérettel”) fokozatot Magyarországon a szokásjog alapján a hittudomány területén a Hittudományi Karok továbbra is odaítélhetik (pl. Debreceni Református Hittudományi Egyetem; Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara; Evangélikus Hittudományi Egyetem). Az egyes minősítésekhez szükséges átlagokról a kari szabályzatok döntenek, a szigorlati és védési jegyekből vagy pontokból számított átlag alapján. Egyes országokban (pl. Ausztria, Németország) a konkrét doktori címben különbség lehet a különböző tudományterületek konkrét megnevezésében. Például a természettudományos területek doktorai a Dr. rer. nat. címet (rndr: rural natural doctor), a mérnöki tudományok doktorai a Dr. Techn., a közgazdaságtudományok doktorai pedig a Dr. rer. pol., ill. Dr. rer. soc. oec. címet nyerhetik el. A jogászok dr. jur., és az orvosok dr. med. (illetve a fogorvosok dr. med. dent., a gyógyszerészek dr. pharm. és az állatorvosok dr. vet.) foglalkozásdoktori címe nem tudományos fokozat, hanem általában diplomájuk része.
A PhD-fokozat Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban és néhány egyéb európai országban az egyetemi tanári kinevezés, a professzúra megpályázásának elemi, néhol törvényi követelménye. A fokozat önmagában azonban az egyetemi tanári kinevezéshez nem feltétlenül elegendő - ahhoz a doktori fokozattal rendelkező személynek habilitációs eljárásban kell részt vennie, vagy azzal egyenértékű tudományos tevékenységet kell felmutatnia. A doktori fokozat általában önálló tudományos tevékenység végzésére jogosít fel, továbbá egy adott ország törvényeinek, ill. az adott egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatának értelmében jogosíthat egyetemi kurzusokban való vizsgáztatásra és egyetemi kurzusok önálló meghirdetésére.
A magyar tudományos minősítés tehát, ellentétben az 1990-es években megfogalmazott tervekkel, továbbra is háromosztatú, és immáron Európában szinte példa nélküli rendszerként ötvözi az angolszász, a német, és a szovjet tudományos minősítéseket. A szovjet típusú tudományos minősítő rendszer eltűnésével szinkronban, a 90-es évek közepén Magyarországon újra bevezették a habilitációt, amely bevett tudományos minősítés volt a szocialista éra előtt. A rendszer harmadik eleme az MTA doktora cím, amely teljességgel megegyezik a korábbi, szovjet típusú rendszer "tudományok doktora" minősítésével, csupán immáron nem tudományos fokozatnak, hanem címnek minősül.
A 2016. szeptember 1-től hatályos felsőoktatási törvény szerint a doktori képzés 2 éves képzési és kutatási, valamint további 2 éves kutatási és disszertációs szakaszból áll. A negyedik szemeszter végén komplex vizsgát kell tenni, melynek sikeressége esetén lehet megkezdeni a következő két éves doktorjelölti szakaszt. A képzés 4 éve során összesen 240 kreditet kell szerezni, átlagosan félévente 30-at. A részleteket a törvény 53. Ha valaki külföldön tudományos (PhD, DBA, CSc) fokozatot szerzett, akkor kérheti annak honosítását (nosztrifikációját). Az eljárást az adott tudományterületen doktori fokozat kiadására jogosult, tehát akkreditált doktori képzéssel rendelkező egyetemen a honosítandó fokozat oklevelének, ill. hiteles másolatának és a honosítás iránti kérelem egyidejű benyújtásával lehet kezdeményezni. Az eljárást végző egyetem területileg illetékes doktori tanácsa jogosult egyéb okiratokat is bekérni (pl. a doktori képzés során vezetett leckekönyvet). A honosítási eljárás vizsgálja a külföldi fokozatszerzés körülményeit, ill. magát a disszertációt, s megállapítja, hogy a doktori értekezés, ill. a külföldi fokozatszerzési eljárás az adott egyetem doktori iskolájában alkalmas lett volna-e a tudományos fokozat (PhD) szerzésre. A szovjet tömb bizonyos utódállamaiban (pl. Csehországban és Szlovákiában) megszerezhető akadémiai doktori cím (DSc) a kilencvenes évek vége óta nem honosítható Magyarországon.
PSD: Fizetési Szolgáltatási Irányelv
A PSD1, amit Payment Services Directive 1-ként is ismerhetnek, egy olyan Európai Uniós irányelv, amely az EU és EGT összes fizetési szolgáltatását és pénzügyi intézményét érinti. A javaslatot 2009 novemberében írták alá, és a következő hónapban lépett hatályba. Bevezette a pénzügyi intézményeket és egy olyan szabályozási formát, amely új, nem-banki vállalatok számára engedélyezi pénzügyi szolgáltatások elvégzését. Köszönhetően a PSD1-nek, az európai fogyasztók, legyenek magánszemélyek vagy cégek, élvezhetik az EU és az EGT területén a gyorsabb és olcsóbb kifizetések előnyeit. A PSD1 hatására vállalatok új generációja jöhetett létre, amely jó hatással volt a banki és pénzügyi szolgáltatások szektorára.
A PSD2 a PSD1 felülvizsgált változata, amelyet 2018 januárjában lépett életbe. Ez a második irányelv tovább megy, és a banki és fizetési piacokban fontos változtatások számára ad helyet. A „Megbízásos online átutalási szolgáltatók” (PISP) státusza lehetőséget ad új szereplőknek, hogy a megbízó nevében kezdeményezhessenek új kifizetéseket. A PSD2 rendelkezik a lehetőséggel, hogy megváltoztassa és jelentősen javítsa a banki és pénzügyi szolgáltatások élményét. A pénzügyi piac új szereplői lehetővé tehetik ügyfeleik számára, hogy átlássák különböző számlainformációikat és fizetéseket kezdeményezhessenek. Ez a B2C esetében magánszemélyeknek számlaaggregátor szolgáltatásokkal már lehetséges, mint a franciaországi Bankin, a német Figo és a svéd Tink esetében, valamint a fizetéskezdeményező szolgáltatásokkal, mint a francia Linxo, az olasz Satispay és a spanyol Fintonic esetében.A B2B szereplők lassabban reagáltak, mint a B2C szereplők. A vállalatok egyelőre nem tapasztalják a PSD2, valamint az új AISP és PISP státuszok előnyeit.Az iBanFirst-nél büszkék vagyunk arra, hogy mi lehetünk az első pénzügyi intézmény, amely megszerezte Belgiumban az AISP és PISP státuszt, 2018 júliusában.