A tanulmány címe a linuxos közösségekben évek óta újra és újra felbukkanó feliratos képről származik. A kép a Disney-stúdió Az oroszlánkirály (The Lion King. Roger Allers - Rob Minkoff, 1994) című animációs filmjének egy részletét emeli ki. Ebben a főhős oroszlánkölyök, Simba apjával, a regnáló oroszlánkirállyal, Mufasával egy sziklaszirtről nézi a naplementét birodalmuk felett. Az eredeti jelenetben a felnőtt oroszlán bemutatja gyermekének a birodalmat, mely egyszer majd az ő irányítása alá fog tartozni. A kis oroszlánt persze jobban érdekli az ismeretlen, a birodalom határán túli sötétség is - ezzel kapcsolatban próbálja faggatni apját.
A „kék halál” elnevezés a Microsoft Windows operációs rendszerek legendás hibajelzésére utal. A kék képernyőn megjelenő hibaüzenettel olyan esetekben találkozik a felhasználó, amikor a számítógép működése egy rendszerhibát követően nem tud helyreállni. Ez a hibaüzenet az 1990-es évek óta összekapcsolódott a Windows különböző verzióinak stabilitásproblémáival. A „kék halál” a szabad és nyílt forráskódú szoftverhasználók köreiben ma is népszerű illusztrációja a kereskedelmi operációs rendszer feltételezett technológiai alsóbbrendűségének - ezen elképzelés áll a hasonló tartalmú mémek hátterében is. S bár nem kizárólag a Windows esetében találkozunk hasonló rendszerösszeomlással, technikai problémával, a linuxos közösségben a mai napig elsősorban erre a rendszerre vonatkoznak a stabilitási hiányosságokkal kapcsolatos kritikák.
Az internet az elmúlt két évtized folyamán a kortárs kultúra inherens részévé vált. Az „internet kultúrájáról” mint az offline kultúráról leválasztott, egységes jelenségről beszélni épp ezért problémás (Miller 2013, Zittrain 2014). A két színtér közötti átjárás - különösen médiatartalmak szintjén - mindennapossá vált: nem csak az offline tartalmak digitalizálódnak, hanem az online született alkotások, praxisok, események is megjelennek a hagyományos médiumokban. Ugyanakkor nem tagadható, hogy a világháló mint interakciós tér olyan új technológiai lehetőségeket hozott, melyek felhasználása során korábban nem (vagy nem jelen formájukban) létező tartalmakat, formákat hoztak létre a felhasználók. Ezek az újnak feltételezett kommunikációs formák, műfajok pedig adott esetben éreztetik hatásukat az internet digitális valóságán kívül is.
Az alábbi tanulmány abból az alaptételből indul ki, hogy a hálózati társadalom technológiai környezete megfelelő lehetőséget biztosít arra, hogy az egyének lokalitástól függetlenül különböző, közös érdeklődés, fogyasztás köré csoportosuló közösségek tagjaivá váljanak. A mindenütt jelenlévő számítástechnika (ubiquitous computing) nem csak azért fontos, mert könnyedén elérhetővé teszi az egyén számára a relevánsnak ítélt információkat, hanem azért is, mert számos lehetőséget, csatornát, kommunikációs műfajt kínál fel a személyes tapasztalatok, ideák, hiedelmek reprezentálására és megosztására. A részvételi kultúra (participatory culture) egyik legfontosabb jellemzője, hogy a korábban jobbára passzívnak elképzelt médiafogyasztó szerepét egyre inkább felülírja az aktívan válogató, tartalmakat létrehozó és azokat terjesztő termelő felhasználó (produser/prosumer) szerepével.
Az internetes mémek mint az online folklór sajátos megnyilvánulásai a digitális kultúrában az 1990-es évek óta láthatóan jelen vannak, és relevánsak a „digitális bennszülöttek és bevándorlók számára” (McNeill 2009: 95). A csoport kiválasztásának indoka az volt, hogy a jelenleg egyik legnépszerűbb Linux-alapú operációs rendszer felhasználóinak számos online közösségi tere közül ez az egyik leginkább sokszínű - különösen a megosztott tartalmak terén. A közösségen belül folytatott kommunikációban visszatérő elemek a kép formátumú mémek is, melyek többnyire a kollektív identitás kifejezésére irányulnak.
Az alábbiakban arra keresem a választ, milyen értékek, normák és hogyan jelennek meg a felhasználók által létrehozott, illetve megosztott, képalapú internetes mémekben? Milyen sajátos mémtípusokat alkotott egy olyan közösség, melynek kezdetektől kvázi-természetes közege az internet? Alapfeltevésem szerint az adott közösségben megjelenő, mémformátumú üzenetek a csoport tematikus és technológiai zártságából adódóan elsősorban a közösség többi tagjának szólnak. Olyan általános jellemzőket emelnek ki, melyek segítségével igyekeznek meghatározni mind a szélesebb értelemben vett „linuxos közösség”, mind a szűkebben értelmezett Ubuntu Linux felhasználói kultúráját.
Az internet használatával nem pusztán a professzionális tartalomszolgáltatók által közzétett információk széles köre vált hozzáférhetővé, fogyaszthatóvá. Az ezredforduló óta az online lét legfontosabb trendje mindenképpen az aktív felhasználás felé való elmozdulás. A közösségi média használatában még inkább megtapasztalhatóvá vált az internet azon jellemzője, hogy minden felhasználó a saját céljainak megfelelően igyekszik kihasználni rendelkezésre álló lehetőségeket. A hagyományos médiafogyasztással szemben itt jóval nagyobb, az egyéni szándékok és preferenciák horizontjához pontosabban illeszkedő változatosságot találunk az egyes individuumok praxisaiban (boyd 2010, Jenkins et al.).
Az újmédia, illetve a közösségi oldalak számtalan lehetőséget kínálnak arra, hogy az egyének megnyilatkozzanak saját értékeikről, nézeteikről, tapasztalataikról, illetve közösségekben kapcsolódjanak össze hasonló értékeket, normákat, tapasztalatokat birtokló társaikkal. A közösségi oldalak interakciós színtérként számos lehetőséget kínálnak a felhasználók számára, hogy kapcsolatba lépjenek, vagy kapcsolatot tartsanak egymással. Természetesen a technológiai környezet által kínált eszközök és lehetőségek (affordanciák) maguk is alakítják, meghatározzák egy-egy színtér interakciós korlátait (boyd 2010). Míg a korai csevegőszobák (chatszobák) és internetes fórumok jobbára pusztán textuális közlések létrehozására kínáltak lehetőséget (és a felhasználók maguk is pusztán felhasználói nevükkel voltak reprezentálva), a kortárs közösségi portálok lehetőséget kínálnak vizuális, audio-, illetve multimédiás tartalmak beemelésére.
A közösségi oldalakon megosztott médiatartalmak - legyenek akár személyes profiloldalakon vagy csoportok, közösségek oldalain - több funkcióval is bírnak. Instrumentális (referenciális), tartalomközvetítő szerepük mellett kiemelten fontosak lehetnek társas (expresszív és fatikus) funkcióik is.
Merkovity (2014) a politikai kommunikáció kapcsán utal arra a változásra, amely a technológiai fejlődés, illetve a digitális alkotáshoz és disztribúcióhoz szükséges eszközök és tudások széles körű hozzáférhetőségével következik be: a „professzionális amatőrök” (pro-am), vagy más kifejezéssel termelő felhasználók (prosumer), rétegének megjelenésére. Ez a réteg olyan individuumokból áll, akik már rendelkeznek a megfelelő szándékkal, tudással és erőforrásokkal ahhoz, hogy részt vegyenek a médiatartalmak (tágabban értelmezve bármilyen információs jószág) létrehozásában - blogot írnak, képeket, videókat készítenek és osztanak meg, stb. -, de gazdasági szempontból nem ez biztosítja számukra a mindennapi megélhetést. Az amatőr felhasználó (pro-am) réteg összetétele ugyanakkor korántsem egységes. A kategória egyaránt magában foglalja az esztétikai szempontból kevésbé igényesen kidolgozott mémek ismeretlen elindítóit és a kiemelkedő tudású, igényes félprofikat (pl. pályakezdő művészek, programozók), illetve a szabadidejükben is minőségi alkotásokat készítő profikat. Bár Manovich (2007) szerint a felhasználók igen széles köre állít elő tartalmakat, a figyelemreméltó alkotások nagyobb hányadát a professzionális pályára készülők vagy pályakezdők készítik.
Az alábbiakban internetes mémként azokra a digitális tartalmakra hivatkozom, melyek felismerhetően egy-egy vizuális, audio- vagy multimédia-szerkezet imitációjából, remixeléséből születnek, és széles körben képesek terjedni a hálózati kommunikációban. Ahogyan Jenkins (2009) utal rá, az internetes mémek szempontjából nem elsősorban a tartalom, hanem sokkal inkább a struktúra fontos. A LOLcat ötletének újrahasznosítása, remixelése és adaptációja arra utal, hogy a kulturális termelés ezen formájának terjedése és replikációja nem a LOLcat alapötletének vonzó jellegéből fakad, hanem abból a tényből, hogy fel lehet használni jelentésalkotásra.
Az internetes mémek jó példái annak, hogyan jelenik meg a hétköznapi kreativitás (vernacular creativity) a részvételi kultúra digitális közegében. A mémek létrehozásának, átalakításának, terjesztésének egyszerűsége kiemelten alkalmassá teszi ezeket arra, hogy új alkotó folyamatok alapanyagaivá váljanak. A kreativitás mint a jelentésalkotás, illetve társadalmi állásfoglalás a fogyasztói kultúrában - mind materiális, mind szimbolikus szinten - messze megelőzi az internet megjelenését (lásd Willis 1990, Jenkins 1992). Az internetes mémek egyszerre eredményei és alapelemei a digitális alkotófolyamatoknak. A felhasználói aktivitást középpontjába állító web 2.0-ás időszak, illetve a közösségi média a szűkebb vagy tágabb nyilvánosságokban való részvétel eszközévé tette a digitális tartalmakat, melyek könnyen alakíthatók és terjeszthetők (Jenkins et al.).
Boyd (2014) rámutat, hogy az internetes mémek nem pusztán az önkifejezésnek, hanem a politikai állásfoglalásnak is megfelelő eszközei. A mémek akkor születnek, amikor egy adott digitális alkotás - legyen az egy kép, egy dal, egy hashtag vagy egy videó - egy másik szöveg vagy médiatartalom mellé helyeződik, létrehozva a tartalmak egy lazán kapcsolódó gyűjteményét, melynek alapreferenciája minden elemnél azonos. Ezek az alkotások nem csak terjednek az online környezetben, hanem az emberek újra felhasználják őket, új alkotásokat hozva létre. Az internetes mémek társadalmi jelentőségét az adja, hogy keretet nyújtanak egymástól eltérő tartalmak közvetítésére. Az egyes internetes mémek eltérő referenciakeretekben, kontextusokban különböző célokra használhatók, különböző hangok szólalhatnak meg ezeken keresztül. A remixelés, a kommunikációs eszközként, struktúraként felfogott mém átalakításának lehetősége felnyitja, kitágítja az adott alkotás értelmezési horizontját. Így a formai téren azonosnak tűnő mémműfajok/alműfajok (pl.
A kommunikációnak minden esetben kiemelt szerepe van egy adott csoport, közösség működésében. Az online közösségekben - melyek döntő többsége máig javarészt textuális interakciókon alapul - lényeges elem a közösség érvényes rendjének, értékeinek, normáinak, határainak nyilvánvalóvá tétele, illetve folyamatos újratárgyalása. A mémek használatának társas funkcióival kapcsolatban Gal és társai (2015) kiemelték, hogy ezen tartalmaknak jelentős szerepe lehet egy közösség identitásának és normáinak alakításában, megjelenítésében. Amellett, hogy természetesen egy-egy online interakciókat folytató közösségben kommunikatív funkcióval bírnak, azt is meghatározzák, ki vehet részt részt a diskurzusban, és ki van kizárva belőle, mely narratívák, konvenciók és viselkedések kerülnek befogadásra és legitimálásra. A mémek részei a kollektív identitást alakító diskurzusoknak - értékeket, normákat, kódokat fogalmaznak meg, mutatnak fel, vagy vezetnek be vitaindító jelleggel a közösségi interakcióba (Gal et al.).
A mémek értelmezhetőségét, életképességét minden esetben az értelmezés, a terjedés kontextusa határozza meg. Az internetes mémek előnye sok esetben abban a rugalmasságban gyökerezik, hogy számtalan felhasználó alakítja át (remixeli), kapcsolja össze a különböző tartalmi, formai elemeket saját mondanivalójával, saját relevánsnak ítélt kulturális referenciáival. Limor Shifman (2014a, 2014b) szintén kiemelt szerepet tulajdonít az internetes mémeknek a kollektív identitás, a különböző csoportok, közösségek összetartozása szempontjából. A mém alakíthatósága, egyéni szándékkal való feltölthetősége, átírhatósága és terjeszthetősége miatt könnyen beemelhető a közösség diskurzusaiba. Shifman (2014b) arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a hagyományos kapuőri szerepek az új online kapcsolati hálókban hiányoznak - ami megfelelő alapot teremthetne arra, hogy akár végtelen számú mémtípus/mémzsáner születhessen -, a tényleges műfajok száma mégis alacsony maradt. A mindössze néhány általános sémával dolgozó felhasználók érzékelhető szigorúságának valójában fontos társadalmi funkciója van: egy töredezett világban a közös csapások követése a mémgyártásban alapvető fontosságú a közösség kialakításának érzéséhez. A műfajok korlátozottságának egy másik megközelítése vezethető le van Dijk (2006) elképzeléséből az előprogramozott kreativitással (preprogrammed creativity) kapcsolatban. Van Dijk szerint a digitális kultúra eszközei elméletben végtelen kreativitást tehetnének lehetővé, de a felhasználók számára a végtelen lehetőségek átláthatatlanok, használhatatlanok. Épp ezért nem végtelen lehetőségekre, hanem leszűkített választékra, szelektált menüelemekre vágynak.
A képformátumú internetes mémek esetében fontos kiemelni a különböző online mémgenerátor szolgáltatások (pl. memegenerator.net, makeameme.org, memes.com) szerepét, melyek mindössze a minimálisan szükséges funkciókat biztosítják egy új alkotás létrehozására. Az ezekkel készült mémek formátum szempontjából is korlátozottak - míg többnyire a makrók, feliratos képek vagy demotiválók létrehozását teszik lehetővé, a nagyobb szabadságot igénylő mémekhez már szükség van komplexebb képszerkesztő alkalmazásra.
Mivel az alábbiakban egy sajátos közösség, az Ubuntu Linux felhasználóinak interakcióit vizsgálom egy közösségi oldalon, mindenképpen fontos röviden bemutatni az adott közösség technológiai és ideológiai környezetét. Az Ubuntu Linux egy Linux alapú [1] operációs rendszer. A Linux operációs rendszer magjának fejlesztését 1991-ben kezdte el Linus Torvalds, mára pedig az erre épülő rendszerek számos területen jelen vannak az egyszerű fogyasztói elektronikától (karórák, televíziók, mobiltelefonok) kezdve, az asztali számítógépeken, szuperszámítógépeken át, a világháló szervereiig. Bár az operációs rendszer fejlesztésében komoly szerepe van különböző gazdasági szereplőknek, a Linuxra általában a hacker-kultúra (lásd: Castells 2002, Himanen 2001) online kollaborációjának mintapéldányaként szokás hivatkozni. Ennek oka az, hogy a fejlesztésben a mai napig hatalmas szerepe van az ingyen, hobbiból vagy elhivatottságból a rendszer fejlesztésébe fektetett munkának. A Linux születése és a nyílt forráskód kezdeményezés kialakulása az 1990-es években a hacker-kultúra önlegitimációs törekvéseiként is értékelhető. A felhalmozott tudást, a sajátos értékrendet számos, a szabad és nyílt forráskódú szoftverek világában mozgó szereplő szerette volna profitábilissá tenni. A „nyílt forráskódú szoftver” kifejezés maga is részben annak eredményeként jött létre, hogy a kevésbé radikális ideológiai alapokon álló fejlesztők igyekeztek az általuk létrehozott szoftvereket, szolgáltatásokat valamilyen módon megóvni, eltávolítani a szabad szoftverekkel összekapcsolódott előítéletektől.
Lenovo Kocka Képző: Mi a kékhalál?
Photoshop problémák és hibaelhárítás Windows alatt
Nem tudja megnyitni a Photoshopot? Összeomlik vagy lefagy indításkor a Photoshop? Tartsa nyomva a Shift billentyűt, és indítsa el a Photoshopot. Indítás közben megjelenik egy párbeszédpanel, rajta a Kihagyja a külön beszerezhető és külső fél által gyártott bővítmények betöltését? Ha rendben elindul a Photoshop, akkor egy telepített, külön megvásárolható vagy külső beépülő modul okozza a problémát.
A Photoshop indításakor vagy használatakor a nem megfelelően telepített betűtípus(ok) is okozhatnak általános teljesítményproblémákat. A Photoshop betűtípus-gyorsítótára tartalmazza a rendszerre telepített azon betűtípusok és betűtípus-funkciók enumerált listáját, amelyeket használhat a Photoshop.
A megfelelő engedélyek hiánya összeomlást, teljesítményromlást, indítási problémákat és az alkalmazások közötti munkafolyamatokban fellépő problémákat okozhat a Photoshop alkalmazásban macOS operációs rendszerben. Ha további segítségre szorul, küldje el az Adobenak az összeomlást okozó hibával kapcsolatos információkat és az összeomlási naplót, hogy segíthessünk megoldani a problémát. Ön is tagja lehet az Adobe Photoshop közösségének, hogy válaszokat kaphasson a gyakori kérdésekre és problémákra, illetve hogy megoszthassa ötleteit másokkal.
Valamilyen speciális hiba merül fel az Adobe alkalmazás használatakor? Ha a rendszer nem felel meg a minimális követelményeknek az Adobe termékre vonatkozóan, előfordulhat, hogy a termék nem fut megfelelően.
Általános hibaelhárítási lépések
Az alábbi hibakeresési feladatok a Windows és a Vezérlőpult klasszikus nézetének alapértelmezett felületét tükrözik.
- Az Adobe szoftver legfrissebb verziója rendszerint jobb kompatibilitást mutat az operációs rendszerrel és az illesztőprogramokkal.
- A Windows szervizcsomagokat és frissítéseket a www.windowsupdate.com webhelyen találja.
Ha gyorsan szeretné visszaállítani a beállításokat, több Adobe alkalmazás esetén is van lehetősége erre a megfelelő billentyűparancsok megnyomásával a termék indításakor.
Bizonyos alkalmazások és szolgáltatások rendszerhibákat vagy lefagyásokat okozhatnak az Adobe alkalmazásokkal történő együttes futtatás esetén. Windows 8 és 10 esetén kattintson a jobb gombbal a tálcára a Feladatkezelő megnyitásához. Jelölje ki a probléma teszteléséhez elengedhetetlen indítási elemeket. Válassza az Összes tiltása opciót, majd jelölje ki újra a FLEXnet Licensing Service elemet és a probléma teszteléséhez elengedhetetlen többi szolgáltatást.
A Szelektív indítás lapon található Rendszerszolgáltatások betöltése opció törlésével a Rendszer-visszaállítás segédprogram összes visszaállítási pontja véglegesen törlődik. A Windows újraindítását követően megjelenik egy figyelmeztető üzenet, miszerint a Rendszerkonfiguráció segédprogram módosította a Windows indítási módját. Próbálja meg újból futtatni az alkalmazást.
Bizonyos rendszerösszetevők (pl. eszköz-illesztőprogramok és vírusvédelmi segédprogramok) ütközhetnek a telepítő fájllal, ami a telepítés meghiúsulásához vezethet. Tiltsa le az indítási elemeket, majd indítsa újra a Windows rendszert. Ha a probléma többet nem jelentkezik, a 2. lépéssel kezdje el újból.
Szoftverfrissítések és újratelepítés
- QuickTime frissítése: A QuickTime frissítéséhez telepítse a legújabb verziót a www.apple.com/quicktime/download.
- QuickTime újratelepítése: Távolítsa el a QuickTime programot, és törölje az esetlegesen hátramaradt QuickTime-fájlokat és -mappákat a rendszerből, majd telepítse újra a QuickTime programot.
A bővítmények a fent felsorolt Adobe alkalmazások szolgáltatásait javítják. Indítsa el az Adobe Extension Manager szolgáltatást. Ha a probléma megszűnik, ismét engedélyezze egyenként a bővítményeket, és próbáljon meg a problémát okozó Adobe-alkalmazással dolgozni.
Ha nem áll rendelkezésre elegendő RAM a képek szerkesztéséhez, az alkalmazások egy firkalemezfájlt használnak. A firkalemezfájl teljesítményének optimalizálásával megoldódnak a rendszerhibák és a lefagyások.
Az operációs rendszerrel és/vagy az alkalmazásokkal összeférhetetlen kodek csomagok rendszerindítási és program-összeomlási hibákat képesek okozni. Megjegyzés: Egy-egy kodek csomag eltávolítása után elképzelhető, hogy bizonyos audio- vagy videofájlok olvashatatlanná válnak, vagy bizonyos alkalmazások nem működnek megfelelően. A kodek csomagok eltávolítása során fokozott körültekintéssel járjon el.
Ha szükséges, lépjen kapcsolatba a videokártya gyártójával egy frissített illesztőprogramért, vagy töltsön le egyet a gyártó webhelyéről.
Az alapértelmezettként beállított nyomtató illesztőprogramjának Adobe szoftverrel történő esetleges összeférhetetlenségének megállapításához telepítsen egy PostScript illesztőprogramot használó nyomtatót, és állítsa be a nyomtatót alapértelmezettként. Ha a probléma megoldódik, akkor a korábban használt nyomtató-illesztőprogram összeférhetetlen az Adobe alkalmazással. A Windows súgójában az utasításokat a „nyomtató hozzáadása” témakörnél találja.
Az eszköz-illesztőprogramok lényegében olyan szoftverfájlok, amelyek lehetővé teszik a Windows számára, hogy különböző eszközökkel (pl. szkennerek, egerek, billentyűzetek stb.) kommunikáljon.
Az Adobe alkalmazás új felhasználói fiókkal való elindítása: Hozzon létre egy felhasználói fiókot, és állítsa be ugyanazokat a jogosultságokat, mint amelyekkel a probléma észlelésekor használt fiók rendelkezik.
A Windows Aero az asztal megjelenését befolyásolja. A Windows és az alkalmazások az általuk a merevlemez-meghajtón létrehozott ideiglenes (.tmp) fájlokban tárolják a műveleti adatokat.
Ellenőrizze a rendszert az esetleges vírusfertőzések kiszűrése végett egy naprakész vírusirtó programmal (pl. Symantec Norton AntiVirus vagy McAfee Virus Scan). A vírusfertőzések tönkretehetik a szoftvereket és rendszerhibákat okozhatnak.
Az IIC-profilok segítségével kezelheti a színtereket a rendszerben. Rendszerhiba jelentkezhet, ha az Adobe alkalmazás sérült ICC-profilhoz fér hozzá. Ha a probléma továbbra is fennáll, helyezze vissza a profilokat az eredeti mappájukba. Ha a probléma megoldódik, akkor helyezze vissza a profilokat egyesével a mappába, amíg azonosítani nem sikerül a problémás profilt.
Ha a fájl sérült, akkor a sérült fájlhoz kapcsolódó alkalmazás újratelepítése adott esetben megoldhatja a problémát. Ha a hibaüzenet konkrétan megnevezi a problémás fájlt, akkor telepítse újra az alkalmazást, amelyikhez a problémás fájl tartozik.
A sérült vagy inkompatibilis PCI vagy PCI-X bővítőkártyák rendszerhibákat okozhatnak. Távolítson el mindent, és csak a Windows rendszer és az Adobe alkalmazás futtatásához szükséges minimális RAM modulokat hagyja meg, és tesztelje, hogy a probléma előfordul-e. Amennyiben a probléma továbbra is fennáll, távolítsa el a bent lévő RAM modulokat, és helyezze be a kivetteket, majd tesztelje újra, hogy a probléma jelentkezik-e. Ha a probléma nem jelentkezik ismét, az eltávolított RAM modulok valamelyike okozza a problémát.
Számítógép lassulásának és a "kék halál" okai
Mint minden operációs rendszer, úgy a Windows használata során is találkozhatunk különféle problémákkal. Ez sajnos alapvetően nem igazán elkerülhető, hiszen millióféle számítógépen, hardver összeállításon, végtelen számú kombinációban futtatott programmal kellene hibamentesen működnie. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a számítógépünk lassan működik, akadozik, akkor annak számos oka lehet. A legegyszerűbb és legnyilvánvalóbb esete, amikor valami elhasználja az erőforrásokat (merevlemez, SSD, processzor, memória, videokártya). Ezt ellenőrizhetjük a feladatkezelőben.
Sajnos nem minden esetben látszik, hogy mi használja el az erőforrásokat, ilyenkor célszerű bezárni egyesével a futó programokat és figyelni, hogy van-e változás. Azonban ez sem mindig vezet eredményre, ilyenkor jó ötlet lehet egy másik Windows felhasználót készíteni (videó itt Windows 7-hez, Windows 10-hez itt), mert alapvetően nem minden program indul el minden felhasználónak. Ha így megoldódik a probléma (de ha nem, akkor is), akkor célszerű átnézni, hogy a Windows indulásakor milyen programok, szolgáltatások indulnak el. Ezt könnyen megtehetjük a Start menübe begépelve az msconfig.exe -t, aminek az elindítása után az "Automatikus indítás" lapon találjuk az automatikusan elinduló programokat, a szolgáltatásokat pedig a "Szolgáltatások" lapon. Egyesével kikapcsolva majd újraindítva a gépet megtalálható a problémát okozó program (vagy pont fordítva, mindent kikapcsolva és visszakapcsolgatva). De ezt persze egyébként is megtehetjük. A szolgáltatások kikapcsolásánál óvatosan kell eljárni!
Végső esetben tehető egy próba csökkentett módban is (videó itt), mert olyankor csak a Windows működéséhez elengedhetetlenül szükséges dolgok indulnak el. Ha így minden rendben van, akkor valami elindul normál módban, ami elhasználja az erőforrásokat. De egy vírus ellenőrzés is jó ötlet lehet, mostanság erősen terjednek például a kriptopénz bányász vírusok is, amelyek jelentősen terhelhetik a processzort és videokártyát.
A hibák valamivel egyszerűbb esete az, amikor tudjuk, hogy melyik programmal van probléma. Sajnos időnként fellépnek megmagyarázhatatlan problémák, amelyek oka lehet egy program hibás működése, egymással nem összeférő programok, stb., de konkrétan nem tudni, hogy mi a probléma oka. A hiba elhárításának folyamata ugyanaz, mint a fentebb írt esetben ("Akadoznak a műveletek, lelassult a működés").
Hardver problémák
Különféle hibákat okozhatnak a hardver problémák, meghibásodások is. Ellenőrzés: sajnos nem minden esetben mutatható ki a hiba, de a Hard Disk Sentinel megmutathatja. A teljesítmény és a kondíció csökkenésre egyaránt problémákat jelezhet. De problémákat okozhat a hibás adatkábel is, sőt, akár az alaplap is. Tehát egy kábel csere és másik alaplapi portba történő bekötés is jó ötlet. Az SSD meghajtók bizonyos mértékű használatot viselnek el, de a Hard Disk Sentinel szintén megmutatja, ha probléma van. Javítás: csere.
Hibás videokártya: Sajnos a videokártyákat sem kerüli el a meghibásodás, az egyik leggyakoribb a videokártya memória hibája. Ennek tipikus tünete a teljes Windows lefagyás, a lefagyó, akadozó játék, illetve a mindenféle oda nem illő színes dolgok (pl. négyzetek) megjelenése a játékban.
Alaplap: Az alaplap is hajlamos meghibásodni, azonban ennek közvetlen jele nem feltétlenül van, hanem különféle hibákban is jelentkezhet. Így ha azok kapcsán kizártuk minden más hardver elem meghibásodásának a lehetőségét, akkor az alaplapra is lehet gyanakodni.
Tápegység: A rossz minőségű tápegység egy hiba generátor, "időzített bomba" a gépben, főleg ha komoly terhelést is kap. A tápegység az alapja a számítógépeknek, fontos hogy megbízható legyen, védje azt. Tipikus tápegység problémára utaló jelenség például a váratlan újraindulás (főleg terhelés esetén).
A "kék halál" jelensége és a rendszermegoldások
A kék halál elnevezés arra a kék képernyőre utal, ami akkor jelenik meg, ha a Windows nem képes egy hibát kezelni, ezért a számítógép károsodásának elkerülése érdekében leállítja azt. De mielőtt erről még tájékoztat (ha tud) egy kék hátterű üzenet formájában. Amit kiír, azt célszerű megjegyezni, vagy felírni, vagy akár lefényképezni. A hibakódra vagy üzenetre interneten rákeresve szerezhetünk segítséget.
A váratlan újraindulások egyik oka valamely alkatrész hibája, vagy túlmelegedése. De a túlmelegedés okozhat teljesítmény csökkenést is. A processzor aktuális hőmérsékletét számos programmal megnézhetjük, pl. Core Temp. Ha semmi nem segít és biztosan nem hardver probléma van, akkor a rendszer visszaállítás segíthet (videó itt). hiába kerül újratelepítésre a Windows, ha visszakerülnek ugyanaz a programok, ugyanazokkal a felhasználói szokásokkal, beállításokkal.
Hello Internet! Életemben nem csináltam hasonlót sem, soha nem volt rá szükség eddig. De problémám van, olyan amit nem tudok egyedül megoldani, ezért nagyon kérem a TI segítségeteket! Rövid történet: Vettem egy új gépet, összeraktam, működik, de nem úgy ahogy kéne. Ram: Kingston 16GB/2400MHz DDR-3 HyperX Beast XMP (Kit!). Az első és lényeges, amire mindenképpen szeretnék megoldást találni: "Kékhalál" 2 különböző fajta! Első: Akkor lép fel amikor egy youtube videót nézek, és ott a jobbra-balra gombokkal navigálok a videóban. vagy nagyítom a képernyőt.
További problémák, információk: A gépet nagy valószínűséggel rosszul raktam össze....... amikor le kéne állnia, és csak újra kéne indulnia, akkor megáll, ledek világítanak, ventillátorok pörögnek (teszteltem 30-60percig) Egyáltalán nem lép tovább. Eléggé?! A gép működik, nagy terhelés alatt is. pl.: Photoshop 5000x5000 fálj 300dpi, nagy ecseteket használva, videófelvevő program + stream futtatva párhuzamban stb... Viszont ha leáll mondjuk stream közben az nagyon frusztráló.
1.: Nem tudom elindítani a gépet, mert egyfajta UEFI parancssor jön fel.2.: A gép újraindítási problémája megszűnik, újraindul normálisan, miután kilépek a BIOSból, csak úgye a gép nem indul el.
1.: JPWR 1-3 van az alaplapon az 1-es a jó nagy 24pin-es, és van a 2-es illetve a 3-as erről nem írtak semmit, barátom szerint is csak 1-nek kéne lennie, illetve egy van bedugva jelenleg. Ez okozhat problémát? Igen/nem? Illetve miért van kettő? Én a tápnak az egyik kábeljét használtam, amin van egy 6+2 és egy 4+2 elosztó. Okozhat-e ez problémát? Más áram mennyiséget kap?
A kékhalálokon, kívül és a restarton kívül, a gép tökéletesen működik, ahogy szerintem egy ilyen kaliberű gépnek, működnie kell. Mint írtam, nagy terhelés alatt is. Viszont a kékhalálok sosem terhelés alatt történtek. Köszönöm a segítséget előre is!
