A kódexek megjelenése a papirusztekercses "könyvek" után nagyjából olyan újítás volt, mint a digitális adatrögzítés megjelenése a 20. században. A "kódex" szó legtöbbünkben az írópadja fölé hajoló szerzetes képét idézi. Pedig nem a középkori barátok készítettek először pergamenre írott könyveket. Az első kódexek a késő középkori Rómában tűntek fel, és még nem egészen úgy néztek ki, mint középkori társaik.
A barbárok által fenyegetett birodalomban, egy válságokkal terhelt korban született meg egy új, forradalmi adathordozó, amelynek a jelentőségét akkoriban egyáltalán nem ismerték fel. A pergamen óriási előnye volt a papírusszal szemben, hogy mindkét oldalára lehetett írni, és a kódex formájú könyv alkalmas volt arra, hogy az olvasó csak a tetszőleges részeket lapozza fel.
A könyv következő reformja Nagy Károly birodalmában történt. A tours-i szerzetesek scriptoriumában (a kolostor másolóműhelye) született meg az Alkuin által kidolgozott Karoling-minuszkula. Ez egy új írásrendszer volt, amelyben már elkülönültek egymástól a szavak, megkönnyítve ezzel a halk olvasást, és megjelent a központozás (írásjelek) egy kezdetleges formája is. A reform jelentősége abban állt, hogy könnyebben olvashatóvá vált a szöveg.
A könyveket egészen a XI. századig szinte kizárólag monostorokban, rendházakban állítottak elő. A pergamen készítése több hónapot vett igénybe. A bőr előkészítése a kolostor egy kifejezetten erre a célra szolgáló műhelyében történt: a bőrt mészfürdőbe áztatták, letisztították, levakarták róla a szőr- és húsnyomokat. Aztán lapokra vágták, ami a scriptóiumba került, és itt fejezték be az előkészítési folyamatot.
A másoló szerzetes kaparóval tovább tisztítja a pergament, majd habkővel ledörzsölte a bőr felületét. A munka következő fázisa a pergamen előkészítése volt a másolásra: a szerzetesek grafitceruzával vagy karcolótűvel elővonalazták a margókat, meghúzták a sorokat. Ekkor készítették elő a helyet a miniatúráknak vagy más illusztrációknak is. Ezek után pedig jöhetett a másolás. Az íráshoz, díszítéshez elengedhetetlenül szükséges volt az okuláré használata.
A középkori kéziratok általában - a Biblia pedig mindig - két vagy négy hasábos oldalakból állnak. (A Bibliát a mai napig ilyen formában adják ki.) A IX. században kezdett terjedni, hogy a szöveg mellett a margón a készítők helyet hagytak a kommentároknak. A középkori kéziratokban nem találunk címlapot, nem ismerjük a szerző nevét, sem a másolás dátumát, helyét. Az új fejezeteket nagyalakú iniciálékkal díszítették, díszes betűkkel vagy az első sorok kiemelésével jelezték.
A könyvek díszítését, ennek fázisait a kolostorban különböző "szakemberek" végezték. A műveleteket a műhelyfőnök irányította. Az írnokok munkájáról számos ábrázolás maradt ránk. Az írnokok egy előredöntött pulpitusra hajolva dolgoztak, kezük ügyében pedig ott sorakoztak a polcokon vagy zárható szekrényekben a könyvek. Oldalt egy kis asztalkán találhatjuk a másoló szerszámait, a különböző tinták szaruból készült tárolóit.
A megírt lapokat aztán bőrszalagokkal fatáblák közé rögzítették, a fatáblát gyakran bőrbe kötötték. Az így létrejövő könyvek igen súlyos példányok voltak, így aztán nem is úgy olvasták őket, ahogy mi tesszük a mai könyvekkel. Olvasás során ismét pulpitusra helyezik, mert nehéz lenne órákon át kézben tartani a több kilós kódexeket.
Adobe Photoshop is a raster graphics editor developed and published by Adobe for Windows and macOS. It was created in 1987 by Thomas and John Knoll. Photoshop can edit and compose raster images in multiple layers and supports masks, alpha compositing and several color models. Photoshop uses its own PSD and PSB file formats to support these features. In addition to raster graphics, Photoshop has limited abilities to edit or render text and vector graphics (especially through clipping path for the latter), as well as 3D graphics and video.
Thomas Knoll, a PhD student in computer vision at the University of Michigan, had written a program in 1987 to display and modify digital images. His brother John, working at the movie visual effects company Industrial Light & Magic, found it useful for editing photos, but it wasn’t intended to be a product. Gradually the program, called “Display”, became more sophisticated. In the summer of 1988 they realized that it indeed could be a credible commercial product. They renamed it “Photoshop” and began to search for a company to distribute it.
The fate of Photoshop was sealed when Adobe, encouraged by its art director Russell Brown, decided to buy a license to distribute an enhanced version of Photoshop. That first version of Photoshop was written primarily in Pascal for the Apple Macintosh, with some machine language for the underlying Motorola 68000 microprocessor where execution efficiency was important. It wasn’t the effort of a huge team. All the code is here with the exception of the MacApp applications library that was licensed from Apple. There are 179 files in the zipped folder, comprising about 128,000 lines of mostly uncommented but well-structured code.
Software architect Grady Booch is the Chief Scientist for Software Engineering at IBM Research Almaden and a trustee of the Computer History Museum. “Opening the files that constituted the source code for Photoshop 1.0, I felt a bit like Howard Carter as he first breached the tomb of King Tutankhamen. I was not disappointed by what I found. Architecturally, this is a very well-structured system. The abstractions are quite mature. Having the opportunity to examine Photoshop’s current architecture, I believe I see fundamental structures that have persisted, though certainly in more evolved forms, in the modern implementation. Tiles, filters, abstractions for virtual memory (to attend to images far larger than display buffers or main memory could normally handle) are all there in the first version. Yet it had just over 100,000 lines of code, compared to well over 10 million in the current version!
There are only a few comments in the version 1.0 source code, most of which are associated with assembly language snippets. That said, the lack of comments is simply not an issue. It is delightful to find historical vestiges of the time: code to attend to Andy Herzfield’s software for the Thunderscan scanner, support of early TARGA raster graphics file types, and even a few passing references to Barneyscan lie scattered about in the code. And this is the kind of code we all can learn from. Software source code is the literature of computer scientists, and it deserves to be studied and appreciated.
A Photoshop 21.0 (2019) verzióban, ha bármilyen típusú réteget átalakít, a sarokfogópont húzása a réteget alapértelmezés szerint arányosan méretezi, amit az "Eredeti arányok megtartása" gomb (hivatkozás ikon) BE állapota jelez a beállítássávon. Ha az alapértelmezett átalakítási viselkedést nem arányos méretezésre szeretné módosítani, azt az "Eredeti arányok megtartása" (hivatkozás ikon) gombra kattintva kapcsolhatja KI. A Shift billentyűt lenyomva válthat az "Eredeti arányok megtartása" gombon. Ha az "Eredeti arányok megtartása" gomb BE van kapcsolva, a Shift billentyű lenyomása KI állapotra váltja, és fordítva.
A Photoshop megjegyzi a legutóbb alkalmazott átalakítási viselkedést (arányos vagy nem arányos méretezés), és a következő indításkor ez lesz az alapértelmezett átalakítási viselkedés. Döntést és perspektívát is alkalmazhat. Görbe átalakítás is végezhető. Numerikus méretezéshez írjon be százalékokat a Szélesség és a Magasság mezőbe a beállítási eszköztáron.
Húzással történő elforgatáshoz vigye az egérmutatót a határolókereten kívülre (akkor az íves kétágú nyíllá változik), majd hajtsa végre a húzási műveletet. Döntéshez nyomja le a Ctrl+Shift (Windows) vagy a Command+Shift (Mac OS) billentyűket, és húzzon egy oldalsó fogópontot. Perspektíva alkalmazásához nyomja le a Ctrl+Alt+Shift (Windows) vagy a Command+Option+Shift (Mac OS) billentyűket, és húzzon egy sarokfogópontot. Ha hajlítani szeretne, kattintson a "Váltás a szabad alakítás és a torzítás üzemmód között" gombra a beállítási eszköztáron. A vezérlőpontok húzásával állítsa be az elem alakját, vagy válasszon egy hajítási stílust a "Hajlítás" legördülő menüből a beállítási eszköztáron. Elemet áthelyezéséhez írja be az új referenciahely értékeit az X (vízszintes pozíció) és az Y (függőleges pozíció) szövegmezőbe a beállítási eszköztáron. Kattintson valamelyik rétegre a Rétegek panelen az átalakítások véglegesítése után.
A Photoshop 1.0-t 1987-ben fejlesztette ki Thomas és John Knoll. Az első változat, a "Display" nevű program, eredetileg csak képek megjelenítésére és módosítására szolgált. A testvérek hamar felismerték a szoftverben rejlő üzleti potenciált, és "Photoshop" néven kezdték meg a terjesztéshez szükséges partner keresését. Az Adobe végül 1988-ban vásárolta meg a licencet, és 1990. február 19-én jelent meg a Macintosh exkluzívjaként a Photoshop 1.0.
A Photoshop 1.0 elsősorban Pascal nyelven íródott, Apple Macintoshra, némi gépi kóddal a Motorola 68000 mikroprocesszor hatékonyabb kihasználásához. A forráskód mintegy 128 000 sort tett ki, 179 fájlban, nagyrészt kommentár nélkül, de jól strukturáltan. Grady Booch szoftverépítész szerint a kód architektúrája már akkor is érett volt, és alapvető struktúrák, mint a csempék, szűrők és a virtuális memóriakezelés, már az első verzióban jelen voltak, annak ellenére, hogy a kód mindössze 100 000 sort tett ki, szemben a mai több mint 10 millióval.
A korai verziókban számos történelmi érdekesség is fellelhető, mint például az Andy Herzfield Thunderscan szkennerhez írt szoftver kódja, a korai TARGA grafikus fájltípusok támogatása, vagy a Barneyscan említése. Ezek a kódrészletek értékes betekintést nyújtanak a korabeli szoftverfejlesztésbe.
A kezdeti verziókban elérhető volt a szín és a méret kiválasztása az ecsetekhez. A Macintos II 1987-es megjelenésével a színes képszerkesztés is lehetővé vált. A program tartalmazott fejlett kiválasztó eszközöket és számos képszűrőt. Azonban egy fontos funkció, a rétegek használata, csak az 1994-es 3.0 verzióban jelent meg.
A Photoshop fájlok alapértelmezett kiterjesztése a .PSD, ami a "Photoshop Document" rövidítése. Egy PSD fájl tárolja a képet az összes Photoshop funkcióval, beleértve a rétegeket, maszkokat, átlátszóságot, szöveget, alfacsatornákat, színprofilokat és vágómaszkokat. Ellentétben más formátumokkal (pl. .JPG vagy .GIF), a PSD megőrzi a szerkeszthetőséget. A Photoshop képes más formátumokban is menteni, mint például a TIF, JPEG és GIF, amelyek kisebbek, de elveszítik a szerkeszthetőséget.
A Photoshop képes .PSB (Photoshop Big) fájlok létrehozására is, amelyek akár 300 000 pixeles magasságot és szélességet, valamint 4 exabájtos méretet is támogatnak. A PSD fájlok széleskörű támogatottsága miatt a legtöbb versenytárs szoftver, mint a GIMP, Affinity Photo és Clip Studio Paint is képes kezelni őket.
A Photoshop funkcionalitása bővíthető pluginekkel, amelyeket az Adobe és külső fejlesztők is készítenek. Különböző típusú pluginek léteznek, mint például szűrők, export, import, kiválasztás, színkorrekció és automatizálás. A legnépszerűbbek a szűrő pluginek (.8bf), amelyek a Szűrő menü alatt érhetők el.
A Photoshop népszerűsége olyan mértékű, hogy a "photoshopol" szó (vagy származékai) magává a képszerkesztés fogalmává vált, nem csak angolul, hanem más nyelveken is.
A Photoshop verziószámozása kezdetben a verziószámokon alapult, egészen a 7.0.1 verzióig. Az első "CS" (Creative Suite) verzió, a Photoshop CS, 2003 októberében jelent meg, mint a Photoshop nyolcadik fő verziója. Ezt követte a CS2 (2005), CS3 (2007), CS4 (2008), CS5 (2011), CS6 (2012).
A CC (Creative Cloud) korszak 2013-ban kezdődött a Photoshop CC (14.0) megjelenésével, amely már csak előfizetéses modellben érhető el. Az új verziók folyamatosan új funkciókkal bővültek, mint például a tartalomérzékeny kitöltés, intelligens felnagyítás, kamerarázkódás-csökkentés, fejlettebb maszkolási és rétegkezelési lehetőségek, valamint digitális ecsetek és szűrők.
A Photoshop CC 2020 (21.0) verzióban jelent meg az új objektumválasztó eszköz, új tulajdonságpanel, továbbfejlesztett átalakítási torzítás, új gyorsbillentyűk és háttérkép eltávolítási opció. A tartalomérzékeny kitöltés és az új dokumentum fül is fejlesztéseket kapott. Támogatást kapott az animált GIF, javult a rajta lencse elmosódásának teljesítménye, és egykattintásos nagyítás a réteg tartalmára. A 2020. februári frissítés (21.1) lehetővé tette a tartalomérzékeny kitöltés iteratív alkalmazását.
A Photoshop 2021-es verziói (22.3, 22.5.1) új funkciókat vezettek be, mint például a Content Credentials (Béta), amely lehetővé teszi a szerkesztési információk rögzítését egy manipulációbiztos formában. A 23.0 verzióban a Pantone színek támogatása alapvető szinteken maradt, míg a 24.0 verzióban (2022 október) eltávolították a beépített Pantone támogatást.
A Photoshop 2023-as verziója (25.0) új mérföldkövet jelentett a szoftver történetében.
A felhasználó által megadott információ alapján a következőket tudjuk: A felhasználó egy Bob Ross festős videóhoz keresi a színek hex kódjait. A Photoshopban a színválasztó alsó részén lehet megadni a hex kódot. Azonban ez a funkció csak 8-bites módban érhető el, 16-bites vagy 32-bites módban nem. A hex kódok az RGB értékek hexadecimális jelölései, és mindig egy adott színterhez (pl. sRGB, Adobe RGB) viszonyítva értelmezendők.
A hex kódok használata a webes színek leírására terjedt el, de fontos megjegyezni, hogy a hex kód önmagában nem definiál egy színt, csak egy színterhez hozzárendelve válik egyértelművé. A hex kódok a képernyőszínek kényelmes jelölésére szolgálnak, és bár elavultnak tűnhetnek, továbbra is széles körben használatosak.