A lábjegyzetek nélkülözhetetlenek tudományos és terjedelmes szövegek támogatásához, kiegészítő információk vagy forráshivatkozások áttekinthető megjelenítéséhez. Az Adobe InDesign hatékony eszközöket kínál a lábjegyzetek automatikus létrehozásához, számozásához és kezeléséhez. Ebben az útmutatóban lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan illeszthet be, formázhat és állíthat be lábjegyzeteket az elrendezésébe, hogy professzionális és olvasható dokumentumokat hozzon létre.
A lábjegyzet két, egymással összekapcsolt elemből áll: az egyik a lábjegyzet hivatkozási száma a szövegben, a másik a lábjegyzet szövege a hasáb alján. Lábjegyzeteket helyben hozhat létre vagy importálhat Word, illetve RTF formátumú dokumentumokból. A lábjegyzeteket a dokumentumba való felvételükkor a program automatikusan megszámozza. A számozás minden szövegegységben elölről kezdődik. A számozás stílusa, megjelenése és elrendezése szabályozható.
A lábjegyzet szélessége akkora lesz, amekkora a szélessége annak a hasábnak, amely a Lábjegyzet-hivatkozás jelölőjét tartalmazza. Amikor Elrendezés nézetben gépel, a lábjegyzetterület tágul, míg a szövegkeret mérete változatlan marad. A lábjegyzetterület tágul felfelé, amíg el nem éri azt a sort, amelyben a hivatkozási szám található. Ekkor a program a szövegkeret következő hasábjába vagy a szövegláncban lévő következő szövegkeretbe folyatja a lábjegyzetet, ha ez lehetséges. Ha a lábjegyzet nem tördelhető a következő oldalra, illetve ha több szöveget ír a lábjegyzetterületre, mint amennyi elfér ott, a program a hivatkozási számot tartalmazó sort a következő hasábba viszi át, vagy egy túlszedettséget jelző ikont jelenít meg.
Ha a beszúrási pont lábjegyzetben áll, a Szöveg menü Ugrás lábjegyzet-hivatkozásra parancsára kattintva visszatérhet oda, ahol a gépelést felfüggesztette. Itt adhatja meg a szövegegység első lábjegyzetének számát. A dokumentum összes szövegegységében ugyanazzal a számmal kezdődnek a lábjegyzetek. Ha egy könyv több, folyamatos oldalszámozású dokumentumot tartalmaz, minden fejezetben érdemes ott kezdeni a lábjegyzetek számozását, ahol az az előző fejezetben abbamaradt. A Kezdés beállításnak elsősorban a könyvben található dokumentumok esetén veheti hasznát. Ha a dokumentum egy adott pontján újra szeretné kezdeni a számozást, jelölje be ezt a jelölőnégyzetet, majd az Oldal, az Ív vagy a Szakasz lehetőség kiválasztásával határozza meg, hogy hol kezdődjön elölről a lábjegyzetek számozása.
Akkor válassza ezt a beállítást, ha az elő- vagy utótagokat meg szeretné jeleníteni a lábjegyzetek hivatkozási számában, a szövegében vagy mindkettőben. Az előtagok a szám előtt (például [1), az utótagok a szám után (például 1]) állnak. Ez a beállítási lehetőség különösen akkor hasznos, ha a lábjegyzeteket bizonyos karakterek közé szeretné foglalni, például így: [1]. Írja be a kívánt karaktert vagy karaktereket, illetve válasszon egy lehetőséget az Előtag vagy az Utótag mezőben, esetleg mindkettőben. Ha úgy véli, hogy a lábjegyzet hivatkozási száma túl közel áll az előtte lévő szöveghez, egy üres karakter előtagként való beszúrása javíthat a szövegképen.
Ez a beállítás a lábjegyzet hivatkozási számának megjelenési helyét határozza meg, ami alapértelmezésként a felső index pozíciója. Ha a számot karakterstílussal (például OpenType felsőindex-beállításokat tartalmazó stílussal) szeretné formázni, válassza a Normál alkalmazása lehetőséget, és adja meg a kívánt karakterstílust. Ez a beállítás a lábjegyzet hivatkozási számának megjelenési helyét határozza meg, ami alapértelmezésként Ruby. A lábjegyzet hivatkozási számát karakterstílussal formázhatja, amelyet itt adhat meg. A felső index helyett például alkalmazhat normál pozíciójú, megemelt alapvonalú karakterstílust.
A lábjegyzet szövegére alkalmazhat bekezdésstílust, amellyel a dokumentum összes lábjegyzetét formázhatja. A menü a Bekezdésstílusok panelen elérhető bekezdésstílusokat tartalmazza. Az alapértelmezett beállítás az [Egyszerű bekezdés] stílus. Az elválasztó határozza meg azt az üres közt, amely a lábjegyzet száma és szövege között megjelenik. Módosításához jelölje ki vagy törölje a meglévő elválasztót, majd válasszon újat. Üres közök beszúrásához használja a megfelelő metakaraktert (például a ^> karakterpár a félkvirt méretű köznek felel meg).
Ez a beállítás határozza meg az adott hasáb alja és a lábjegyzet első sora közötti minimális távolságot. Negatív érték nem adható meg. Ez a beállítás határozza meg az adott hasáb első lábjegyzetének utolsó bekezdése és a következő lábjegyzet első bekezdése közötti távolságot. Negatív érték nem adható meg. Ez a beállítás meghatározza a lábjegyzetterület kezdete (a lábjegyzet-elválasztó alapértelmezés szerinti pozíciója) és a lábjegyzetszöveg első sora közötti távolságot. Akkor válassza ezt a lehetőséget, ha az utolsó hasáb lábjegyzeteit közvetlenül a szövegegység utolsó keretében lévő szöveg alatt szeretné megjeleníteni.
Akkor jelölje be ezt a jelölőnégyzetet, amikor a lábjegyzeteket az adott hasábból a következőbe át szeretné vinni, ha a lábjegyzet mérete meghaladja a rendelkezésére álló helyet a hasábban. Ha a Lábjegyzetek felosztásának engedélyezése beállítás aktív is, az egyes lábjegyzetek átvitelét megakadályozhatja: helyezze a beszúrási pontot a lábjegyzet szövegébe, a Bekezdés panel menüjében kattintson a Beállítások megtartása parancsra, majd jelölje be a Sorok együtt tartása jelölőnégyzetet és A bekezdés összes sora választógombot. Ha a lábjegyzet több bekezdésből áll, a lábjegyzetszöveg első bekezdésében alkalmazza az Együtt a következő X sorral beállítást.
Adja meg a helyét és kinézetét a lábjegyzet elválasztóvonalának, amely a lábjegyzet szövege felett jelenik majd meg. Az elválasztóvonal (más néven lénia) az összes többi lábjegyzet felett megjelenik, amelyik egy külön keretbe kerül. A beállítás vagy az Első lábjegyzet a hasábban, vagy a Folyamatos lábjegyzetek beállítással együtt érvényes, aszerint hogy a menüben melyiket választja. Ezek a beállítások a bekezdéslénia megadásakor rendelkezésre állókhoz hasonlóan működnek. A lábjegyzet elválasztóvonalának kikapcsolásához törölje a Lénia bekapcsolva jelölőnégyzetét.
Ha a beszúrási pont a lábjegyzetszövegben áll, a Szerkesztés menü Minden kijelölése parancsa az adott lábjegyzet teljes szövegét kijelöli, más lábjegyzetet vagy szöveget azonban nem. A lábjegyzetek között a nyílbillentyűkkel mozoghat. A lábjegyzetszámozás nem folyamatos a könyv dokumentumaiban. Ha nem akarja, hogy a könyv minden dokumentumának egytől kezdődjön az oldalszámozása, akkor végső szerkesztés elkészültével manuálisan meg kell változtatnia a Kezdés értékét mindegyik dokumentumban. Az összes lábjegyzet kibontására vagy összecsukására a Szerkesztés menü Szövegegység-szerkesztő parancsára kattintva, a helyi menü Minden lábjegyzet kibontása, illetve a Minden lábjegyzet összecsukása parancsát használhatja.
Hasáb vagy Szövegegység nézetben a lábjegyzet ikonra kattintva kibonthatja vagy összecsukhatja a lábjegyzeteket. Az összes lábjegyzet kibontásához vagy összecsukásához kattintson a jobb gombbal (Windows), illetve a Ctrl billentyű lenyomásával a bal gombbal (Mac OS) az egyik lábjegyzetre, és válassza a Minden lábjegyzet kibontása vagy a Minden lábjegyzet összecsukása parancsot. A lábjegyzetszöveget kijelölheti, majd karakter- és bekezdésformázást alkalmazhat rá. A lábjegyzetek hivatkozási számát is kijelölheti és megjelenésüket így módosíthatja, de ajánlatos inkább a Dokumentum lábjegyzet-beállításai párbeszédpanelt használni.
Ha olyan szöveget vág ki vagy másol a vágólapra, amely lábjegyzet-hivatkozási számot tartalmaz, a program a lábjegyzet szövegét is a vágólapra másolja. Ha a szöveget másik dokumentumba másolja, a szövegben lévő lábjegyzetek az céldokumentum számozási és elrendezési jellemzőit veszik fel. Ha a lábjegyzetszöveg elől véletlenül törli a lábjegyzet számát, a következő módon pótolhatja: helyezze a beszúrási pontot a lábjegyzet szövegének elejére, kattintson a jobb gombbal (Windows), illetve a Control billentyű lenyomásával a bal gombbal (Mac OS), majd a helyi menüben válassza a Különleges karakter beszúrása > Jelölő > Lábjegyzet száma parancsot. A szövegfolyatás nincs hatással a lábjegyzet-szövegre. Ha egy lábjegyzet-hivatkozási jelet tartalmazó bekezdésben törli a felülírásokat és a karakterstílusokat, a lábjegyzet-hivatkozási számok elveszítik a Dokumentum lábjegyzet-beállításai párbeszédpanelen rájuk alkalmazott jellemzőket. Ha egy lábjegyzetet törölni szeretne, a szövegben jelölje ki a hivatkozási számát, és nyomja le a Backspace vagy a Delete billentyűt.
Táblázatok az InDesign programban
A táblázatok az InDesign programban alapvető eszközök adataid és tartalmaid világos és strukturált módon való megjelenítéséhez. Legyen szó egyszerű listákról vagy bonyolult táblázatokról - a táblázatfunkciók segítségével precíz elrendezéseket készíthetsz.
A táblázatok cellákat tartalmazó sorokból és oszlopokból épülnek fel. A cella nem más, mint egy szövegkeret, amelyben szöveg, szövegközi grafikák és egyéb táblázatok helyezhetők el. Táblázat létrehozásakor az új táblázat kitölti a befoglaló szövegkeret szélességét. A táblázatok a szövegközi grafikákhoz hasonlóan együtt mozognak az őket körülvevő szöveggel: egy adott táblázat például összefűzött kereteken is átnyúlik, ha a fölötte található szöveg betűmérete módosul, illetve ha szöveget ad hozzá vagy töröl a felhasználó.
Amikor az InDesign programban egy táblázatot készít, lehetősége van, hogy a táblázatot egy szövegkeretben készítse (Táblázat beszúrása lehetőség használata). Amikor a Táblázat létrehozása lehetőséget használja egy táblázat készítésekor, nem szükséges először egy szövegkeretet létrehoznia a dokumentumban. Kattintson bele egy cellába, majd a Táblázat menü Táblázat beszúrása parancsára, adja meg a sorok és oszlopok számát, végül kattintson az OK gombra.
A táblázatok sormagasságát a választott táblázatstílus határozza meg: a különböző stílusok például cellastílusokkal formázhatják a táblázat egyes részeit. Ha e cellastílusok közül bármelyik is tartalmaz bekezdésstílusokat, akkor ez utóbbi stílusok sortávolsága szabja meg a szóban forgó terület sormagasságát. Ha nincs megadva bekezdésstílus, a dokumentum alapértelmezett infoterülete vezérli a sormagasságot. Mielőtt táblázattá alakítaná a szöveget, győződjön meg arról, hogy a szöveg beállításai helyesek. Az átalakításra történő előkészítés részeként szúrja be az oszlopok elkülönítésére szolgáló tabulátorokat, vesszőket és bekezdésvégjeleket vagy egyéb karaktereket. Szúrja be a sorok elkülönítésére szolgáló tabulátorokat, vesszőket és bekezdésvégjeleket vagy egyéb karaktereket.
Ha az Elhelyez paranccsal importál táblázatokat tartalmazó Microsoft Word dokumentumot vagy Microsoft Excel-számolótáblát, az importált adatok szerkeszthető táblázat formájában jelennek meg. Az adatok formázása az importálási beállításokat összegző párbeszédpanelen végezhető el. Lehetősége van arra is, hogy egy Excel-számolótáblából vagy egy Word dokumentumbeli táblázatból illesszen be adatokat InDesign vagy InCopy dokumentumba. A más alkalmazásokból beillesztett szöveg formázásának mikéntjét a Beállítások párbeszédpanel Vágólap kezelése kategóriájának beállításai határozzák meg. Ha be van jelölve a Csak szöveg választógomb, az adatok formázatlan, tabulátorral tagolt, ezáltal táblázattá alakítható szövegként jelennek meg. Ha a Minden információ (indexjelölők, minták, stílusok, stb.) választógomb az aktív, a beillesztett szöveg formázott táblázatként lesz látható.
Ha már meglévő táblázatba illeszti be a szöveget egy másik alkalmazásból, szúrjon be kellő számú sort és oszlopot, hogy legyen elegendő hely a szövegnek, jelölje be a Beállítások párbeszédpanel Vágólap kezelése kategóriájának Csak szöveg választógombját, és győződjön meg arról, hogy legalább egy cella ki van jelölve (hacsak nem cellába szeretné beágyazni a beillesztett táblázatot). Ha az importált táblázatot részletesebben is szeretné beállítani, illetve ha meg akarja tartani a táblázat formázását, akkor használja az Elhelyez parancsot a táblázat importálásához. A másolási és beillesztési paranccsal is beilleszthet egy tabulátorokkal tagolt szöveget a kijelölt táblázatcellákba. Így a formázás módosítása nélkül cserélhet le tartalmat.
A táblázatok celláiba szöveg, rögzített objektumok, XML címkék és egyéb táblázatok vehetők fel. A táblázatsorok magasságát automatikusan úgy állítja be a program, hogy a további sorok is elférjenek (kivéve, ha rögzített sormagasság van megadva). Vigye a kurzort az egyik cellába, és írjon be szöveget. Az ENTER (RETURN) billentyűt megnyomva hozzon létre egy új bekezdést ugyanabban a cellában. A cellákon a Tab billentyűvel lépkedhet előre (a Tab billentyűt az utolsó cellában lenyomva új sort szúrhat be). Visszafelé a Shift+Tab billentyűkombinációval lépkedhet.
Hosszú táblázat létrehozásakor valószínűleg több oszlopra, keretre vagy oldalra is kiterjed a táblázat. A táblázat létrehozásakor fejlécsorok és láblécsorok is felvehetők. Ez a művelet, valamint az ilyen sorok táblázatbeli megjelenésének módosítása a Táblázat beállításai párbeszédpanelen is végrehajtható. Adja meg a fejlécsorok és a láblécsorok számát. Ha nem szeretné, hogy a táblázat első sorában megjelenjen a fejlécben tárolt információ, jelölje be az Első kihagyása jelölőnégyzetet. Az Első kihagyása beállítás különösen hasznos, ha azt akarja jelezni, hogy a fejléc vagy lábléc folytatódik.
A táblázat sorainak és oszlopainak áthelyezése egyik helyzetből egy másikba ugyanazon táblázaton belül. Kövesse ezeket a lépéseket sorok/oszlopok húzásához és megkettőzéséhez. Válassza ki azt a sort vagy oszlopot, amit egy másik sorra vagy oszlopra húzni kíván. Győződjön meg arról, hogy a teljes oszlop vagy sor ki lett választva. Az egérmutatót a kijelölt sorok fölött tartva egyéni kurzor jelzi, hogy a kijelölés áthelyezhető. A sor húzható. Az oszlopok és sorok felcserélhetők.
Sor vagy oszlop megkettőzéséhez nyomja le és tartsa lenyomva az Alt(Win) vagy Opt(Mac) billentyűt a sor vagy oszlop kijelölése után. A kijelölt sor vagy hasáb a tervezett helyre húzható. A fejléc és lábléc soraiból is másolhatók a tartalmak a táblázattörzs soraiba (lenyomva az Alt/Opt billentyűt). Hasonlóképpen a törzssorok is megkettőzhetők és fejléc és lábléc sorokká konvertálhatók. Fejlécsorok csak fejléc részen belül húzhatók (csak akkor alkalmazható, ha több fejlécsor van) az alt/opt használható a sorok megkettőzéséhez.
Sorok másolhatók és beilleszthetők a kijelölt sor elé vagy mögé. A Beillesztés elé/mögé munkafolyamat használatával egy táblázat sorai/oszlopai másolhatók és beilleszthetők egy másik táblázatba is. Helyezze a kurzort a fejlécsorba vagy a láblécsorba, és kattintson a Táblázat menü Sorok átalakítása almenüjének Törzshöz parancsára. Kattintson a Táblázat menü Táblázat beállításai almenüjének Fejlécek és láblécek parancsára, és változtassa meg a fejlécsorok és a láblécsorok számát.
Tartalomjegyzékek készítése InDesignban
A tartalomjegyzékben található meg a könyv, magazin vagy más kiadvány tartalma, az illusztrációk, hirdetők, fotószerzők listája, vagy bármilyen más információ, amely segít az olvasóknak információkat megtalálni a dokumentumban vagy könyvfájlban. Minden tartalomjegyzék különálló szövegegység, amely egy címsorból és oldalszám vagy betűrend szerint rendezett bejegyzésekből áll.
A tartalomjegyzék létrehozása három főbb lépésből áll. Először is létre kell hozni és alkalmazni kell a tartalomjegyzék alapjául szolgáló bekezdésstílusokat. Másodszor meg kell adni a tartalomjegyzék formázását és a benne használt stílusokat. A tartalomjegyzékek gyakran a dokumentum elejére kerülnek, és az adott dokumentum stílusait használják (pl. egy folyóiratban hirdetők listája). Később, a tartalomjegyzék létrehozásakor alkalmazhatja ezeket a bekezdésstílusokat.
Az oldalszámok, valamint az azokat a bekezdésektől elválasztó karakterek formázásához karakterstílusokat hozhat létre. Ha például azt szeretné, hogy az oldalszámok félkövér formázással jelenjenek meg, hozzon létre ilyen jellemzőt tartalmazó karakterstílust, majd válassza azt ki a tartalomjegyzék létrehozásakor. Ellenőrizze, hogy a könyv teljes, hogy a dokumentumok a megfelelő sorrendben vannak felsorolva, és hogy a címsorok a megfelelő bekezdésstílusokkal vannak formázva. Egységes bekezdésstílusokat használjon a könyvben.
Ne hozzon létre olyan dokumentumokat, melyekben ugyanolyan nevű, de eltérő definíciójú stílusok találhatók. Ha különböző stílusoknak egyezik a nevük, az InDesign az aktuális dokumentumban levő stílusdefiníciót használja (ha van ilyen), vagy a könyvben szereplő első előfordulást. Ha a szükséges stílusok nem jelennek meg a Tartalomjegyzék párbeszédpanel menüiben, akkor előfordulhat, hogy a könyvet szinkronizálni kell, hogy a stílusok a tartalomjegyzéket tartalmazó dokumentumba másolódjanak.
Ha a tartalomjegyzékben szám előtagokat (például 1-1, 1-3 és így tovább) kíván megjeleníteni, akkor a fejezetszámozás helyett használja a szakaszok számozását. A szakaszok szám előtagjait felveheti a tartalomjegyzékbe. Tartalomjegyzék előállítása előtt döntse el, mely bekezdéseket szeretné abba belefoglalni (pl. a fejezetcímeket és a szakaszcímeket), és ezekhez adjon meg bekezdésstílusokat.
Ha egy dokumentumhoz hoz létre tartalomjegyzéket, akkor célszerű a dokumentum elejéhez új oldalt hozzáadni. Ha egy könyv több dokumentumához készít tartalomjegyzéket, hozza létre vagy nyissa meg a tartalomjegyzékhez használni kívánt dokumentumot, ellenőrizze, hogy az szerepel-e a könyvben, majd nyissa meg a könyvfájlt. A Cím mezőbe írja be a tartalomjegyzék címét (pl. Tartalomjegyzék). Ez a cím jelenik meg a tartalomjegyzék tetején. A Könyvdokumentumok felvétele lehetőséget választva közös tartalomjegyzéket hozhat létre a könyv összes dokumentumához, és újraszámozhatja a könyv oldalait. Kapcsolja ki ezt a beállítást, ha csak az aktuális dokumentumhoz szeretne tartalomjegyzéket előállítani. A dokumentumban már meglévő tartalomjegyzék-szövegegységek lecseréléséhez válassza a Létező tartalomjegyzék helyettesítése lehetőséget.
Célszerű definiálni egy tartalomjegyzék-stílust, amely tárolja a tartalomjegyzék formázását és egyéb beállításait, különösen ha egynél több tartalomjegyzéket kíván elhelyezni a dokumentumban. Ehhez válassza a Stílus mentése lehetőséget. Ne fűzze a tartalomjegyzék keretét a dokumentum egyéb szövegkereteihez. Használjon Tartalomjegyzék-stílusokat, ha különféle tartalomjegyzékek létrehozására van szükség a dokumentumban vagy könyvben. Használhat például egyféle tartalomjegyzék-stílust a tartalmak, egy másik félét pedig a hirdetők, illusztrációk vagy fotószerzők listájához. Minden különböző listához hozzon létre egy-egy Tartalomjegyzék-stílust.
Ne feledje, hogy a tartalomjegyzék-stílusok nem azonosak a „Tartalomjegyzék” szóval kezdődő nevű bekezdésstílusokkal. Az utóbbiak (például a „Tartalomjegyzék címe”) a tartalomjegyzékek bejegyzéseinek formázásához használatosak. A Cím mezőbe írja be a tartalomjegyzék címét (pl. Tartalomjegyzék). Ez a cím jelenik meg a tartalomjegyzék tetején. Tartalomjegyzék létrehozásakor vagy szerkesztésekor ezeket a beállításokat használhatja az előállított szöveg megjelenésének szabályozásához. A beállítások egy része csak a párbeszédpanel További beállítások elemére kattintva érhető el. A Stílus szakaszban megadott beállítások csak a Bekezdésstílusokkal együtt listában éppen kiválasztott stílusra érvényesek.
Írja be a tartalomjegyzék címét. A Bekezdésstílusok felvétele listában kiválasztott stílusokhoz adja meg azt a bekezdésstílust, amelyet alkalmazni szeretne a társított tartalomjegyzék bejegyzéseire. Szüksége lehet az oldalszámot formázó karakterstílusra. Ezt az Oldalszám mezőtől jobbra található Stílus listából választhatja ki. Bejegyzés és szám között Adja meg, hogy mely karakterekkel szeretné elválasztani a tartalomjegyzék-bejegyzést és a hozzá tartozó oldalszámot. Az alapértelmezett érték a ^t, melynek hatására az InDesign tabulátort szúr be. A listából választhat más különleges karaktereket is, például jobb oldali behúzási tabulátort vagy kvirtet. Az újabb különleges karakter megadása előtt jelölje ki a mező tartalmát, így nem adja meg véletlenül mindkét karaktert.
Szüksége lehet a tartalomjegyzék-bejegyzések és az oldalszámok közötti teret formázó karakterstílusra. Ezt A következő bejegyzés és szám között mezőtől jobbra található Stílus listából választhatja ki. A kijelölt stílus tartalomjegyzék-bejegyzéseinek betűrendbe rendezéséhez jelölje be ezt a beállítást. A beállítás egyszerű listák, például hirdetők listájának összeállításakor hasznos. A beágyazott (2. vagy 3. szintű) bejegyzések a csoportjukon (rendre az 1. vagy 2. szinten) belül lesznek rendezve. A tartalomjegyzék rendezési sorrendjét a dokumentum alapértelmezett nyelvi beállítása szabja meg. Alapértelmezés szerint a Bekezdésstílusok felvétele mezőhöz hozzáadott elemek egy szinttel a közvetlenül fölöttük elhelyezkedő elem alá kerülnek. A hierarchia módosításához adjon meg új szintszámot a kijelölt bekezdésstílushoz.
Táblázatok létrehozása - Adobe InDesign oktatóanyag
Ezzel a beállítással toldhatja az összes tartalomjegyzék-bejegyzést egy bekezdésbe. Válassza ezt az opciót a dokumentum összes meglévő tartalomjegyzék-történet cseréjéhez. Ezzel a beállítással veheti fel a rejtett rétegeken elhelyezett bekezdéseket a tartalomjegyzékbe. Ez akkor lehet hasznos, ha a hirdetők vagy az illusztrációk listáját állítja össze, amely látható szövegként nem jelenik meg a dokumentumban. Válassza ezt az opciót a könyv listáján lévő összes dokumentum egyetlen tartalomjegyzékbe való felvételéhez, és a könyv lapjainak újraszámozásához.
Válassza az Elrendezés > Tartalomjegyzék-stílusok parancsot. Válasszon egy tartalomjegyzék-stílust, és kattintson a Szerkesztés gombra. Válassza az Elrendezés > Tartalomjegyzék parancsot (ha nem használ tartalomjegyzék-stílust). Ellenőrizze, hogy A következő bejegyzés és szám között mezőben a ^t (a tabulátor jele) van. Szükség esetén az Elrendezés > Tartalomjegyzék frissítése paranccsal frissítse a tartalomjegyzéket. Kattintson duplán a tartalomjegyzék bejegyzéseire alkalmazott bekezdésstílusra. A panel menüjéből válassza az Új bekezdésstílus lehetőséget. Ha változnak a dokumentum oldalszámai, vagy szerkeszti a tartalomjegyzék bejegyzéseivel társított elemeket (pl. címsorok), a tartalomjegyzék automatikusan frissül.
A bejegyzések módosításához a dokumentumo(ka)t szerkessze, ne a tartalomjegyzék szövegegységét. Ha módosítani szeretné a tartalomjegyzék címére, bejegyzéseire vagy oldalszámaira alkalmazott formázást, akkor ezt az adott elemekhez társított bekezdés- vagy karakterstílusok módosításával tegye. Az oldalak számozási módjának (pl. 1, 2, 3 vagy i, ii, iii) módosításához változtassa meg a szakaszok számozását a dokumentumban vagy a könyvben. Új cím megadásához, újabb bekezdésstílusok felvételéhez vagy a bejegyzések további elemeinek formázásához módosítsa a tartalomjegyzék-stílust. Ha a tartalomjegyzéket szerkeszteni kell, a dokumentum bekezdéseit módosítsa, ne a tartalomjegyzék szövegegységét. Ezután hozza létre újból a tartalomjegyzéket.
tags: #tablazatbol #labjegyzet #indesign