Az Archicad egy komplex tervezőszoftver, amely számos funkciót kínál a mérnökök és építészek számára. Kiemelt figyelmet érdemel a rajzok és helyiségek kezelése, amelyek elengedhetetlenek a pontos és hatékony tervezéshez.
Rajzok Elhelyezése és Beállításai
A rajzok elhelyezésekor többféle beállítási lehetőség áll rendelkezésre, amelyek befolyásolják a rajz azonosítását és frissítését. Az egyik fontos beállítás a tervlaponkénti azonosítás, amely a rajzot a rajta elhelyezkedő tervlap beállításaihoz köti. Ezzel szemben a "Forrásfájl szerint" opció csak olvasható mező, amely megmutatja a forrásfájl nevét. Az "Oldalszám" mező akkor jelenik meg, ha a rajz forrása többoldalas dokumentum. A frissítési módok között választhatunk az "Automatikus" beállítás között, amely a rajz automatikus frissítését teszi lehetővé a tervlap aktiválásakor, vagy a "Kézi" módot, amely a rajzot az eredeti állapotában hagyja.
A rajz méretének beállításai, mint a Szélesség, Magasság, Nagyítás és Rajzlépték, szorosan összefüggnek egymással. Egyikük módosítása automatikusan befolyásolja a másik hármat, megőrizve a rajz eredeti arányait. A rajz méretének módosításához a tervlapon választhatunk előre definiált léptékeket a "Rajzlépték" felugró ablakból, vagy megadhatunk egyedi léptéket. Fontos megjegyezni, hogy a Modellnézetben elhelyezett rajzok, valamint a PDF dokumentumok esetében a lépték nem jelenik meg. A testre szabott Rajz lépték elkülönül az Eredeti léptéktől.
A Rajzlépték hozzáadható az automatikus szövegekhez és tartalomjegyzékekhez az "Automatikus szöveg" funkció segítségével. Azonban bizonyos esetekben, például PDF fájlok esetén, ez a lépték félrevezető lehet, mivel az Archicad nem ismeri fel a PDF tartalmakat. Ilyenkor nem érdemes megjeleníteni a rajzléptékeket.
A "Horgonypont" határozza meg azt a pontot, amelynél a rajzot a tervlapra helyezzük. A rajz alapértelmezetten a kiválasztott tollkészlet színeit használja. A "Rajz saját fóliái" opció lehetővé teszi a rajz saját, beágyazott fóliáinak kezelését. A "Beágyazott fólia elrejtése" parancs a helyi menüben érhető el.
A tervlapon a rajz megjelenítési formátuma is beállítható. A "Gyors előnézet" opció esetén a "Gyors előnézet" felirat jelenik meg, míg a "Nincs előnézet" választásakor csak a rajz kerete látható "Nincs előnézet" felirattal. A rajz kerete tetszőleges alakra formálható a szokásos szerkesztő parancsok segítségével. Az alapértelmezett "Rajz körülvágása a kerettel" beállítás biztosítja, hogy a keret átméretezésekor a rajz is arányosan levágódik.
A "Rajz felosztása több tervlap között" jelölőnégyzet csak akkor aktív, ha a rajz Séma vagy Index nézetből lett létrehozva. A "Nyomtatható keret hozzáadása" négyzet bejelölésével a rajz köré nyomtatható keret kerül. A "Cím előnézeti terület" ablak a cím szimbolikus előnézeti képét jeleníti meg. A "Visszahivatkozás" gomb megnyomásával a Visszahivatkozás párbeszédablak nyílik meg.
Helyiségek Kezelése
A "Helyiségek" térbeli egységek a terven, amelyeket a Helyiség eszközzel hozhatunk létre. Ezek általában szobákat, termeket, épületszárnyakat, épületegyüttes tömböket vagy funkcionális területeket jelölnek. A 3D-s helyiségek egyszerű tömegmodellezésre is használhatók, valamint az Energetikai elemzés Modellellenőrzésének alapjául szolgálnak.
A helyiségek alja a honszintjéhez van kapcsolva. Felső kapcsolat hozható létre a helyiség és a tervben szereplő bármely magasabban lévő szint között. A felső kapcsolattól vagy a honszinttől számított eltolások módosítják a helyiség magasságát.
A "Helyiség" adatlapjain olyan információk találhatóak, mint az elem nettó térfogata, ami a Tető-Héj-Födém-Felületháló esetében a nyílások területével csökkentett érték, míg ajtó-ablak esetén az általuk kivágott nyílás térfogata. Az IFC hozzárendelés az IFC tervkezelőben végezhető el, az ARCHICAD elemek IFC szerinti osztályozása pedig az Elembeállításoknál vagy az IFC tervkezelőben található.
Az érintett helyiség meghatározásai elemenként eltérőek lehetnek, és egy elemhez csak egy érintett helyiség tartozhat. Tárgy, Fény, Alakzat, Lépcső, Korlát esetén az a helyiség kerül meghatározásra, amelynek honszintje megegyezik az elem honszintjével. Gerenda esetén a helyiség az, amelyet a gerenda referenciavonala metsz 2D-ben. Oszlop esetén pedig az oszlop bármelyik sarka által metszett helyiségpoligon.
Az elem magassága a terv 1. és/vagy 2. szintjéhez kapcsolódhat. Az elem kerülete az áttörések kerületével együtt értendő. A fal kerülete változhat az Alaprajz vetítési beállításaitól függően. Az "FF panel" esetében megadhatjuk azt a helyiséget, amelyből a panel kifelé néz, vagy annak számát. Tető/héjszerkezet/födém esetében az adatlap tartalmazza a nyílások térfogatát.
A Helyiségek alja (a többi elemhez hasonlóan) a helyiség honszintjéhez van kapcsolva. Felső kapcsolat létrehozható a helyiség és a tervben szereplő bármelyik, a helyiségnél magasabban lévő szint között. Szükség szerint állítsa be a felső kapcsolattól vagy a honszinttől számított eltolásokat; ez módosítja a helyiség magasságát. A héjszerkezeten vagy tetőn lévő összes áttörés teljes kerülete is figyelembe vehető.
A "Jellemző tárgyak" az Elembeállítások Listázás paneljén kapcsolhatók hozzá az elemekhez, ez a panel alapértelmezés szerint nem látható. Tárgyak esetében megadhatjuk a tárgy szélességét a Tárgy beállítások Előnézet és elhelyezés panelén. Oszlopok esetében az oszlop szélessége is megadható.
ArchiCAD 20 - Tutorial for Beginners [COMPLETE]*
Az Archicad 20 rugalmas megoldásokat kínál a rajzok és helyiségek precíz kezelésére, segítve a tervezési folyamatot.