A digitális kamerákkal készített fotók, vagy a vásárolt Stock képek sok esetben nem alkalmasak arra, hogy változatlan formában kerüljenek fel a céges honlapokra.
Felesleges részleteket kell eltüntetni, módosítani kell a képkivágást, vagy több képelemből kell a megfelelő illusztrációt előállítani egy meghatározott marketing cél ismeretében.
Egy webdesigner számára azonban a legnagyobb kihívást az jelenti, ha egy meghatározott rendszerbe kell illeszkedniük a képeknek.
Nem könnyű úgy illusztrálni a szolgáltatások át, hogy közben lehetőleg csak az arculati színeket használhatjuk.
Van, hogy a képkivágás formája különleges egy weboldalon, máskor a keretek, a hozzáadott absztrakt formák teremtik meg az egyediséget.
A digitális kamerával rögzített képek pixelben sok esetben nagyobbak, mint amire a weben szükség lehet.
Márpedig minél nagyobb egy kép, annál nagyobb helyre van szükség a tárolására, és annál több időbe telik a letöltése.
Érdemes arra törekedni, hogy a kép felhasználási helyétől függően a lehető legkisebb méretben kerüljenek fel a honlapra a képek.
Az is gyakran előfordul, hogy a kép fő témája kis területet foglal el, és a felesleges részletek elvonják a figyelmet a lényegről.
Ilyenkor jó szolgálatot tesz az a lehetőség, ha a kép széleit megfelelően levághatjuk.
Gyakori igény a képek tükrözése, vagy az elforgatása is például hangulattáblák vagy fotómontázsok esetében.
Nagyon fontos funkció egy képszerkesztő program esetében, hogy az egyes képelemeket egymástól függetlenül is képes legyen kezelni.
Ilyenkor a teljes kép az alkotó részek rétegeiből áll össze.
Például az egyik réteget alkotja az előtérben egy füves rét képe, a másikat a kék ég, a harmadikat pedig a felhők.
Az egyes rétegeken külön-külön elvégezhetőek bizonyos transzformációs műveletek.
Az egyik leggyakrabban előforduló képszerkesztési igény, hogy egy alakot az eredeti hátterétől elválasztva egy másik képen szerepeltessünk.
Bannerek, plakátok és termékképek esetén is szükség lehet rá, hogy egy tárgyat vagy emberalakot semleges, esetleg absztrakt háttér előtt szerepeltessünk.
Ez egyáltalán nem könnyű feladat, bizonyos esetekben egyenesen lehetetlen.
A rétegek egymás mögött helyezkednek el.
Kitakarhatja a felső az alsót, de a sorrendjük meg is cserélhető.
Vannak olyan képszerkesztő grafikai programok, amelyek befolyásolják, hogy a két egymás fölé helyezett képréteg hogyan lépjen egymással kölcsönhatásba.
A Photoshop esetében ennél sokkal bonyolultabb módon is hathat egymásra két képréteg.
Amikor képszerkesztésről beszélünk, sokszor eszünkbe sem jut, hogy a színek manipulációja is ide tartozik.
Néha a fekete-fehér képeknek szeretnénk vintage hatást adni egy kis átszínezéssel, néha egy színes kép árnyalatait kellene eltolni valamilyen irányba, de nagyon népszerűek az ún. duotone hatások is.
Ezek azok a képek, ahol a világosabb pixeleket egy élénk szín árnyalataival helyettesítik, a sötétebbeket pedig egy másik szín árnyalataival cserélik le.
Ez már tényleg haladó képszerkesztési, vagy inkább képmanipulációs eljárásokat jelent.
A klasszikus műtermi fotózás után a pattanások eltüntetése, az apróbb bőrhibák korrekciója a fotós feladata volt.
A digitális korban lényegesen egyszerűbb ez a feladat, sőt könnyű átesni a ló túloldalára.
A képszerkesztő programok másik nagy családját a vektorgrafikai programok alkotják.
Itt olvashatsz arról, mi a különbség a pixeles képek és a vektorgrafika között.
Egy képszerkesztő programban keveredhetnek a fénykép szerkesztői és a vektorgrafikai funkciók.
A vektorgrafikát elsősorban logók, arculati elemek és illusztrációk készítésére használják.
Összefoglaló néven ezeket alakzatoknak nevezzük.
Ide tartozik az ellipszis és a kör is.
Egészen bonyolult rajzokat is meg lehet valósítani az alakzatok egymásra hatásával.
A szabálytalan vonalak ábrázolása sem feltétlenül úgy történik, hogy az egérrel nyomot hagyunk a munkaterületen.
Bézier-görbéket például kicsit más eszközökkel tudunk rajzolni.
A legtöbb grafikai anyag képelemek és szöveges részek, feliratok kompozíciójából áll, ezért nagyon fontos, hogy választani lehessen a különböző betűtípusok közül, és különböző méretű, vastagságú betűkkel lehessen megvalósítani a feliratokat.
Mióta Sulyok Tamás posztjából eltüntették egy óra után, hogy Munkácsot az oroszok támadták meg, útjukra indultak a mémek.
Mészáros lőrinc, Lázár János és Szentkirályi Alexandra csomagtartója után az új alapanyag a köztársasági elnök.
Az látszik rajta: lefestették az Oroszlány-táblán az orosz részt, maradt a lány.
Kering egy másik verzió, ez valószínűleg photoshop.
Ez pedig a Párkocka radírpókos feldolgozása a témáról.
A krémtortát pedig a Viharsarki Kattintós valósította meg először mémként, de volt, ahol meg is süttették.
Ezúttal kivételesen nem a vásárhelyi Sarokház cukrászda volt az ötletgazda, hanem a Billog.
Egy hármas csapás is terjed a neten, már az állatok királya sincs biztonságban, hiába csináltak belőle színezőt Orbánék az Adrián.
A gyerekeknek is újra kell tanulniuk az Oroszlánkirály címét.
A Trollfoci Original fájdalmas észrevételét se hagyjuk figyelmen kívül.
Brutinál került elő az oroszűzés az ördögűzés mintájára, természetesen Semjén Zsolttal, magyarázatot adva a csütörtök reggel történtekre.
A mémgyűjtés előzményeiről itt, itt és itt olvashatnak.
A mai harmincas-negyvenes korosztály (ha nem akar lemaradni,) akkor bizony meg kell tanulja a hatékony „netezést”, nem árt ha tud egy-két keresési tippet a „guglihoz”, sőt érdemes tisztában lenni a közösségi oldalakkal, a torrentezéssel és az egyéb népszerű fogalmakkal.
Sőt nem árt tudni néhány „soppolós” (értsd. Photoshop) tippet sem.
Megtehetjük, hogy magabiztos mosollyal hátradőlünk, és kijelentjük: ezért jó az internet, fiatalok és idősebbek is „művelhetik”, nagyjából ugyanazokat a dolgokat, és ugyanúgy.
Ez a magabiztosság egészen addig tart, míg be nem lép tizenhat éves csemeténk az ajtón, és dühöngve közli, hogy „bannolták a 12chan-on, mert rasszista jellegű lolcat-et posztolt”, esetleg hozzáteszi még, hogy „tegnap csében isteni pwnage volt vp-vel”.
Magabiztos mosolyunk valószínűleg ekkorra válik semmissé, hiszen jól tudjuk, hogy mindez valamilyen „internettel összefüggő” dolog volt… de mi?
Mi lehet az a „lolcat”? Hogyan készül a Rickroll, és miért ciki, ha valami „shopped”, illetve miért dicsőség motivationalt készíteni (és főleg mi lehet az?)
A második generációs netezők azok a fiatalok, akik ellentétben a mai harmincas-negyvenes korosztállyal, már az internet elterjedése után vagy kicsivel előtte születtek.
Netezési szokásaik, az általuk látogatott oldalak és főleg netes kommunikációjuk azonban gyökeresen eltér az idősebb korosztályétól.
Nos, rántsuk le a leplet - gyorstalpaló tanfolyam a második generációs netezők megértéséhez!
Az első és legfontosabb, amit meg kell értenünk (és szoknunk): a fiatal netezők rövidítenek.
Drasztikusan.
Hol van már a „lol” és az „XD” mint különleges és menő dolog, napjainkban a fórumokon és „chan”-okon (lásd később) már olyasmiket találhatunk a beszélgetésekben, mint a „goty” (game of the year), „pic” (kép), „bump” (topik vagy téma népszerűsítése, életben tartása) és így tovább.
Ez azonban csak szleng: ha egy kicsit megbarátkozunk vele, és megkukkantunk pár szótárat, akkor hamar lehull a lepel.
A rövidítések és leet-nyelv tehát megszokható, és hamar megérthető - lehullott a lepel, gondolja az idősebb generációs netező - mostantól mindent értünk mi is, amit eddig csak fiaink/lányaink értettek egymás között.
Csak meg kell „gugliznunk” egy-két leet-kifejezést, és máris képben vagyunk.
Ekkor következik az újabb meglepetés: a sajátos nyelvezet mellett a netezők internetes mémeket (angol eredetiben „meme”) is előszeretettel használnak.
Hogy mire?
Nos, mindenre.
Vagy lehet egy vita lezárása, sőt előfordulhat, hogy egy jól sikerült mémmel kvázi „lehülyéznek” minket egy fórumon, mi pedig észre sem vesszük.
Hacsak nem ismerjük meg a legnépszerűbb mémeket!
Lássuk!
A „mém” röviden: a netezők által felkapott „valami”, ami azután órák alatt szétspriccel a neten, divattá válik, és természetesen milliónyi verzió készül belőle.
A mém lehet videó, kép, manipulált kép, híres kép manipulált verziója - de lehet egy-egy Youtube klip vagy weboldal is.
A nagyközönség által legismertebb mém az úgynevezett Rickrolling volt: Rick Astley 1987-es videoklipjére épült az őrület.
A Ricrolling lényege: anélkül indítani el valaki gépén az „I never gonna give you up” c. retró-diszkó számot, hogy az illető tisztában lenne vele, hogy a sláger nemsokára felcsendül.
Akaratunk ellenére meghallgatjuk Rick slágerét: máris megtörtént a csoda, meg lettünk „rick rollozva” (angolul „you’ve been rick rolled”), azaz viccelve.
Hogy miért lett ebből internetes mém, és miért pont Rick Astley-ből (talán mert mókás a hajviselete) az rejtély, de a ricrolling annyira népszerű mém volt, hogy voltak napok, amikor a Youtube főoldalán levő összes (!) videó átverés volt, és mindegyik mögött egy-egy Rickroll bújt meg.
A rickrollozás évekig tartó őrület volt, belekeveredett Michelle Obamától kezdve a szcientológia egyháztól kezdve mindenki.
Az összes internetes mém-ről áttekintést adni lehetetlen lenne, így mi csak a legnépszerűbbeket ismertetjük.
A mémek megismeréséhez azonban nem árt egy kis „történelemóra” - vajon honnan jönnek ezek a mémek?
Nos, ha nagyon ki akarunk valakit kiáltani a mémek „feltalálójának” (jelen esetben inkább a kitalálásukért felelős személynek) akkor ő Christopher Poole (internetes becenevén „moot”) lehet.
Chris a híres (hírhedt) 4chan közösségi oldal alkotója.
A 4chan egy olyan közösség, amelyet milliók látogatnak naponta, az irányelv pedig az, hogy „mindent szabad”.
Pontosan ezért nem is rakunk linket: ezt az oldalt mindenki legyen szíves a saját felelősségére látogatni, a 4chan közössége ugyanis valóban mindent „kiposztol” (értsd: az internetre pakol).
A „chan” eredetileg a csevegőcsatornák (channel) rövidítése volt, majd az IRC népszerűségének csökkenésével lassan az anonym-imageboard (olyan fórum, ahová főleg képeket raknak ki, névtelenül, regisztráció nélkül) szinonimája lett.
Magát a „chan” jelenséget nem Chris találta ki: volt előtte 2chan, 3chan… ő pedig 15 évesen, 2003-ban létrehozta a negyediket, a 4chant.
Eleinte csak anime/manga képeket töltöttek fel a netezők, pár év alatt azonban az internetes szubkultúra központi helyévé változott: látogatószáma napi több tízmillió.
Ahol ekkora közösség szerveződik, ott minden lehetséges (legutóbb például a 4chan-on szervezték meg az összehangolt hackertámadásokat az amerikai jogvédők szerverei ellen).
A „moot” által kitalált fórum azonban főleg arról híres, hogy ők találják ki (és terjesztik el) az internetes mémeket.
Pontosabban fogalmazva a legtöbb esetben innen indulnak a mémek - mint pl a Rickroll.
Vagy a lolcat.
A „lolcat” az egyik leghíresebb 4chan mém.
A dolog lényege: végy egy alapjában is mókás fotót egy macskáról, majd tegyél rá egy kis feliratot („caption”).
Ha ügyes vagy, akkor egy poénos „lolcat”-et készítettél, ami aztán szanaszét spriccel a neten.
A lolcat-mánia valószínűleg soha nem fog megszűnni, ami érthető is: az alapanyag kifogyhatatlan, ráadásul a lolcat-ek valóban jól használhatók fórumokon, levelekben, csevegőben.
Egy-egy jól sikerült lolcat sokszor többet tud elmondani, mint három-négy ékesen megfogalmazott körmondat.
Ha kíváncsiak vagyunk egy gyűjteményre, akkor megtalálhatunk pár tízezer darabot a legjobbakból a lolcats.com-on.
MotivationalEgy nagyon régi mém - hasonló a „kismacskás” őrülethez, azonban annál jóval kifinomultabb, és több is van belőle.
A lényeg, hogy egy fotót a netezők által kitalált szigorú szabályok szerint egy keretbe tesznek (szigorúan fekete keret, alatta fehér betű, és a képre írni tilos!).
Ha jól sikerül, akkor vagy a kép érdekes, vagy a szöveg, vagy mindkettő.
A tákolmány elnevezése „Motivational Poster”, a témája bármi lehet, és ha jól sikerül, akkor egy-egy remek darab képes évekig keringeni a neten (mint pl. a híres StarTrek-es „facepalm” klasszikus).
Ellentében a lolcatsszel, ezek között rengeteg filozofikus, elgondolkodtató vagy éppen depresszív darab is található.
Használják fórumokban, de kaphatunk egyet szülinapra, vagy éppen „cikiből” is, sőt van belőlük naptár, képernyővédő és még ki tudja mi minden.
Még több mém…
Ha még tovább szeretnénk képezni magunkat, akkor további híres (főleg 4chan) mémek találhatóak a memes.com gyűjteményében.
A Star-Wars kölyöktől kezdve a híres 911 mémen keresztül minden megtalálható itt.
A Techline összeállítása 2009 legjobb „mémjeiből” pedig itt található.
Szóval akkor mi is az a „csézés”?
Végül, ha esetleg nem sikerült megtalálni a neten a magyarázatot: hogy ne legyen csalódott az olvasó, segítünk lefordítani a bevezetőben említett példákat.
A „bannolták a 12chan-on, mert rasszista jellegű lolcat-et posztolt” szinte már egyértelmű: a bannolás kitiltást jelent, a 12chan pedig olyasmi, mint a híres 4chan.
A „tegnap csében isteni pwnage volt vp-vel” magyarázata: „csé” , azaz „cs”, azaz Counter Strike (játék).
A „vp” az „awp” azaz a mesterlövész puska (Arctic Warfare Police sniper rifle - 7.62x51mm) magyaros rövidítése.
Így lett mém a 67 | NETLEGENDÁK #40
Mit mímelnek a mémek? Sokan nevezik mémeknek az interneten, elsősorban főleg a közösségi oldalakon terjedő képeket, szólásokat, videókat.
De mik is azok a mémek?
Honnan jönnek?
Léteznek-e egyáltalán?
Ezek a „Találd meg a képen a hibát!”-típusú posztok van, hogy napokig, sőt hetekig keringenek, kitartóan ott ragadnak az üzenőfalunkon.
Szeretjük őket vagy sem, hozzátartoznak a mindennapi virtuális világunkhoz, ha úgy tetszik, a közösségi oldalon folytatott kommunikáció állandó részévé váltak.
Ahogyan része ennek a világnak a rájuk adott elfogadó vagy elítélő reakció is.
Sokan hívják ezeket a tartalmakat mémeknek.
De mik is ezek a mémek, és honnan jönnek?
Valaki mondja már meg nekem, hogy mi az a mém.
Mostanában állandóan ebbe botlom bele.
A mémről a magyar Wikipédia alapján valóban nem tudunk meg sokat.
Arra is csak utalást találunk, hogy a mém kifejezés megalkotója, Richard Dawkins Az önző gén című könyvében csupán hasonlatként, példaként említi a mémeket.
Az egész „mém-elmélettel” csupán az a célja, hogy minél jobban megmagyarázza vele az evolúció, a természetes szelekció működési mechanizmusait.
Elsőként tehát érdemes azt megvizsgálni, hogy miről beszélt Dawkins a génekkel kapcsolatban, és utána azt is jobban meg fogjuk érteni, miről szólt a mémes hasonlat.
Az evolúció folyamatában mindig kell, hogy legyen valamilyen alapegység, egy úgynevezett replikátor, ami képes arra, hogy lemásolja önmagát.
A földi élet körülményei között ez az egység nem más, mint a gén.
Azt is tudjuk, hogy a gének lemásolásakor hibák keletkezhetnek, ezt hívja a genetika mutációnak.
Így létrejönnek különböző génváltozatok, amelyek nem egyforma mértékben életképesek, azaz nem egyforma mértékben képesek arra, hogy önmagukat tovább másolják, tehát nem egyforma az esélyük arra, hogy fennmaradjanak.
A jobban másolódó génből több lesz, míg a kevésbé jól másolódóból kevesebb.
Dawkins általánosítja az evolúció fent vázolt folyamatát, és azt mondja, hogy elképzelhető másféle replikártor is, mint a gén.
Példaként azt hozza fel, hogy replikátor lehet például egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja vagy más kulturális termék.
Ezeket nevezi ő - a gén (angolul: gene) szó analógiájára - mémnek (angolul: meme).
„Ha egy tudós egy jó gondolatot hall vagy olvas, akkor továbbadja kollégáinak és tanítványainak.
Megemlíti a cikkeiben és előadásaiban.
Ha egy gondolatnak sikere van, azt mondhatjuk, hogy agyról agyra terjedve elszaporodik” - fogalmaz Dawkins.
De mindezzel ő csak azt akarta megmutatni, hogy az evolúció folyamata nem szükségszerűen csak az élővilágban működik.
A mémekkel kapcsolatos elmélete ugyan csak hasonlatnak indult, de nagy karriert futott be.
Mondhatjuk, hogy igen életképes mémként terjedt a mémelmélet, és sokak szerint önálló tudományt is létrehozott az 1980-as években: a memetikát (angolul: memetics).
Itt érdemes megjegyezni, hogy a mém (meme) szót valóban Dawkins használja először 1976-os könyvében.
A szó a görög miméma (‘utánzás’) rövidített változata.
Kalandtúra az evolúcióelméletben.
2012. december 15.
2012. március 29.
2012. február 13.
Magyarul már Csányi Vilmosnak az evolúció általános elméletéről szóló könyvében (mnytud.arts.klte.hu/tananyag/evolrend.htm) gyönyörűen vagyon írva a kulturális evolúcióról, ill. a neurális evolúcióról.
2012. február 13.
A "mémek létezését állító elmélet" nem létezik.
Léteznek VALAMIK, pszichológiai kifejezéssel "mentális reprezentációk", amiket a köznyelv jellemzően szűkebb szavakkal ír le, és "vicceknek", "gondolatoknak", "ötleteknek", stb. nevezi őket.
Ezeket az emberek el szokták mondani, meg szokták mutatni egymásnak.
Ez idáig nem elmélet, hanem olyan tény, hogy pl. "léteznek felhők".
Nincs elmélet, ami "a felhők létét állítaná".
Hogy ezeknek a gondolatoknak a terjedése tényleg valamiféle evolúciós analógia lenne, azon lehet vitatkozni, de tendenciák határozottan megállapíthatók.
A szociálpszichológia egy ága aktívan foglalkozik ezzel a mechanizmussal, amit "szociális reprezentációk rendszerének" nevez.
tags: #valoszinuleg #photoshop #meme