AutoCAD és Archicad: A két szoftver összehasonlítása és különbségei

Az ipari tervezőszoftverek piacán az AutoCAD és az Archicad két meghatározó név, azonban felhasználási területeik és funkcióik jelentősen eltérnek. Az alábbiakban bemutatjuk, mire való a két program, mik az erősségeik, és melyik milyen szakmai igényekre jelent optimális megoldást.

AutoCAD - A sokoldalú tervezőeszköz

Az AutoCAD az Autodesk amerikai szoftvergyártó fejlesztése, az egyik legismertebb CAD (Computer-Aided Design) szoftver a világon. Eredetileg vektorgrafikus rajzoló programként indult, mára már azonban számos iparágban - építészet, gépészet, villamosmérnöki tervezés, térinformatika, ipari design - használják.

Főbb jellemzői:

• 2D és 3D tervezés: Kiemelkedő pontosságú 2D műszaki rajzok és alaprajzok, valamint 3D modellek készítése.
• Sokoldalúság: Nemcsak építészek, hanem mérnökök, ipari tervezők, geodéták és más szakemberek is használják.
• Testreszabhatóság: Számos iparág-specifikus eszközkészlet (pl. AutoCAD Architecture, AutoCAD Mechanical) érhető el, így a szoftver jól igazodik a különböző szakmai igényekhekhez.
• Fájlformátumok: Az AutoCAD DWG és DXF formátuma ipari szabvánnyá vált, így szinte minden CAD/CAM szoftver képes ezek kezelésére.
• Felhasználói bázis: Világszerte elterjedt, nagy támogatói és oktatási háttérrel rendelkezik.

Felhasználási területe

Az AutoCAD ideális választás, ha precíz 2D rajzokat, műszaki dokumentációkat, gépészeti vagy villamos tervezést, alaprajzokat, részletrajzokat kell készítened. 3D modellezésre is alkalmas, de nem tartalmaz beépített épületinformációs modellezést (BIM).

ArchiCAD - Az építészek BIM eszköze

Az Archicad a magyar Graphisoft szoftvergyártó cég fejlesztése, és kifejezetten építészeti tervezésre, épületinformációs modellezésre (BIM - Building Information Modeling) készült.

Főbb jellemzői:

• BIM alapú tervezés: Az Archicad-el nem csupán rajzolni, hanem teljes, 3D épületmodelleket hozhatsz létre, amelyek tartalmazzák az összes szerkezeti, anyag- és mennyiségi adatot.
• 3D vizualizáció: Látványos, valósághű 3D modelleket és prezentációkat készíthetsz, amelyek segítik a tervek bemutatását és a projektmenedzsmentet.
• Automatizált dokumentáció: A tervrajzok, metszetek, homlokzatok, mennyiségi kimutatások automatikusan frissülnek a modellek módosításakor.
• Csapatmunka: Fejlett együttműködési eszközök, valós idejű többfelhasználós szerkesztés nagyobb projekteknél.
• Parametrikus tervezés: Algoritmikus és parametrikus eszközök a komplex formák, szerkezetek gyors és pontos megalkotásához.

Felhasználási területe

Az Archicad a legjobb választás építészeknek, akik teljes épületmodelleket, komplex 3D terveket és BIM-alapú dokumentációt szeretnének készíteni, illetve nagyobb projekteken csapatban dolgoznak.

AutoCAD vs Archicad

A két szoftver közötti választás nagyban függ a projekt jellegétől és a felhasználó igényeitől. Míg az AutoCAD általános tervezési feladatokra és precíz 2D rajzok készítésére kiváló, addig az Archicad az építészeti tervezés és a BIM területén domborít.

*A „tanulási görbe” a táblázatban azt jelenti, hogy mennyi időt és energiát igényel egy adott szoftver használatának elsajátítása, azaz mennyire könnyű vagy nehéz megtanulni, hatékonyan használni az adott programot. Ha egy szoftver „meredek tanulási görbével” rendelkezik, az azt jelenti, hogy kezdetben sok új ismeretet kell gyorsan elsajátítani, és a felhasználónak nehezebb lehet beletanulni. Ha a tanulási görbe „enyhe” vagy „lapos”, akkor a program könnyebben megtanulható, és gyorsabban lehet vele eredményeket elérni.

Melyiket válasszam?

• AutoCAD: Ha általános műszaki rajzokra, sokféle iparági feladatra keresel rugalmas eszközt, vagy ha a projekted főként 2D dokumentációból áll.
• ArchiCAD: Ha építész vagy, BIM-alapú, komplex 3D épületmodelleket, automatikus dokumentációt és hatékony csapatmunkát szeretnél, az Archicad a megfelelő választás.

Sok tervezőiroda mindkét programot használja: AutoCAD-del részletrajzokat, technikai terveket készítenek, Archicad-del pedig a teljes építészeti modellt és dokumentációt hozzák létre.

Összefoglalva: Az AutoCAD a legsokoldalúbb CAD szoftver, amely szinte minden mérnöki és tervezői területen megállja a helyét, míg az Archicad a modern építészet és BIM alapú tervezést támogatja.

A szintvonalak az azonos szintmagasságban lévő pontokat kötik össze. Minden vonal egy adott magasságot jelöl a felület adott helyén, amely megkönnyíti a 3D felülettel megadott terep egyértelművé tételét és elemzését a megtekintő számára.

A fotogrammetriai technológia remekül alkalmazható lapostetős szerkezetek magassági értékeinek meghatározásához. Ez dióhéjban annyit jelent, hogy csak azt szolgáltatják, ami a felméréshez használt eszközeikből kijön. A fotogrammetria fényképek alapján állít elő, mérnöki felhasználásra alkalmas térbeli alap adatokat, mint a pontfelhő és a 3D modellek. Az ortofotók szolgáltatási szintje inkább egy köztes szint az adat és az információ között. Az orotofotók előállítása már célirányos fotogrammetriai feldolgozást kíván, de az ortografikus vetület még továbbra is csak egy adat. A méretarányos homlokzati és tetőszerkezeti ortofotók, elképesztően hasznosak az építészek számára, főleg bonyolultabb épületek esetében.

A drónos tetőszerkezet és épületfelmérések kulcsfontosságú eleme a fényképek elkészítésének technikája. Viszont a terepi felmérés részét képezi az is, hogy rögzítenünk kell a terepen referencia méreteket / méréseket. A fotogrammetriai eljárás már lassan eléri a lézerszkennelések pontosságát és sűrűségét is. Nagy előnye a fotogrammetriai eljárásnak, hogy a drónos felmérés jóvoltából a tetőszerkezetek szkennelése ugyan olyan egyszerű, mint a homlokzatoké, továbbá nagyon gyors eljárás. A fotogrammetriai pontfelhők adat szinten remekül skálázhatók.

A felületek olyan raszterfájlok, amelyek szintmagasság információkkal rendelkeznek. A tematizálás használatával elérheti, hogy a felületről leolvasható legyen a szintmagasság.

A drónokhoz és a fotogrammetriai felméréshez kapcsolódó múltam miatt, érdekes és izgalmas témának tartom, a bárki számára elérhető rendszerek, munkára fogását. Minden a gyakorlatban derül ki, és aki ismer tudja, hogy ki is szoktam próbálni a dolgokat. Mielőtt bele mennénk fontosnak tartom kiemelni, hogy szinte csak és kizárólag polgári drónokkal dolgozom, és a blogomon olvasható esettanulmányok nagy részében is consumer drónok szolgáltatták a felmérési alapot. Legyen szó épületfelmérésről, tetőszerkezet, vagy területfelmérésről, ipari diagnosztikáról mindenhol lehet alkalmazni őket.

A fotogrammetriai 3D modellek remek eszközök, viszont érdemes tudni (és elfogadni) a helyüket a mérnöki ökoszisztémában. Látványosak, szépek, megnyerőek, de gyakorlati hasznuk nem sok van. A Szintvonalakat már az 1700-as években alkalmazták, és még a mai nap is a terep magassági viszonyainak ábrázolásának egy nélkülözhetetlen módszere. Tehát elkészítettük az Ify Kápolnát körülvevő terület 3D tervezési alaptérképét, és gyakorlatilag két legyet ütöttünk egy csapásra. Tehát elkészítettük az Ify Kápolnát körülvevő terület 3D tervezési alaptérképét, és az építészek számára megfelelő formátumban adtuk át a terepmodellt. A fotogrammetria fényképek alapján állít elő, mérnöki felhasználásra alkalmas térbeli alap adatokat, mint a pontfelhő és a 3D modellek.

A drónos felmérés és fotogrammetriai technológia előnyei nagyon jó látszanak. A felméréshez alapvetően két emberre van szükség, mert a lefelé forduló éleket nem lehet példaképp lézeres távmérővel megmérni, csak szalaggal, továbbá nem olyan könnyű mozogni egy tetőszerkezetet, mint mondjuk egy épület belső térben. A drónos felmérés és fotogrammetriai technológia előnyei nagyon jó látszanak. A felméréshez alapvetően két emberre van szükség, mert a lefelé forduló éleket nem lehet példaképp lézeres távmérővel megmérni, csak szalaggal, továbbá nem olyan könnyű mozogni egy tetőszerkezetet, mint mondjuk egy épület belső térben.

A fotogrammetriai eljárásra belső tereken biztos hogy sokan egyértelmű Nemet mondanának. Az ortofotók szolgáltatási szintje inkább egy köztes szint az adat és az információ között. Az orotofotók előállítása már célirányos fotogrammetriai feldolgozást kíván, de az ortografikus vetület még továbbra is csak egy adat. A méretarányos homlokzati és tetőszerkezeti ortofotók, elképesztően hasznosak az építészek számára, főleg bonyolultabb épületek esetében. Ezen a szinten az orotofotók elkészítése után meg is rajzoljuk a homlokzati és tetőszerkezeti rajzokat. Itt már konkrét kiértékelése történik az adatoknak. Ez a szint már komplex külső-belső épületfelmérést kíván meg. A 3D modell már egy igen komplex szolgáltatási szint, ahol az építészek által igényelt célszoftverben készítjük el az építmény 3 dimenziós modelljét. Fontos kiemelni, hogy ezen a szinten még történhet egyéb, az épület fontos részleteinek felmérése és egyéb dokumentációkban való átadása. Tehát ezek lennének az általunk ajánlott épületfelmérési szintek.

A drónos felmérés és fotogrammetriai technológia előnyei nagyon jó látszanak. A felméréshez alapvetően két emberre van szükség, mert a lefelé forduló éleket nem lehet példaképp lézeres távmérővel megmérni, csak szalaggal, továbbá nem olyan könnyű mozogni egy tetőszerkezetet, mint mondjuk egy épület belső térben.

A geodéziai felméréseknek, de még a leg alapvetőbb felmérési módszereknek, mint mérőszalagos mérés is megvan a létjogosultsága, bármilyen felmérési feladatot is végzünk. Viszont mit szólnánk egy nagyjából 1 órás felmérési és 1 órás feldolgozási idővel előállított 1 centiméter részletességű adathoz?

A tetőszerkezet állapotának vizsgálatához, a leg alapvetőbb eszközeink a fényképek. A tetőszerkezet dokumentációját ARCHICAD szoftverben készítettük el. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy nem elég csak adatokat szolgáltatni. Ezen projekt esetén is látszik, hogy mennyire fontos elkülöníteni az adat és az információ fogalmát. Ha csak adatokat adnánk át (pontfelhő, 3D modell, ortofotó), azzal nem sokat tudnak kezdeni a megrendelőink, viszont az információkkal (tervek, értékek, kontextus állományok), viszont igen sokat. A mérés és feldolgozás csak félmunka.

Az AutoCAD az egyik legrégebbi műszaki rajzoló (szándékosan nem modellezőt mondtam) szoftver. Alapvetően alkalmas a 2D műszaki rajzok elkészítésére, de tudja a 3D modellezést is. Miért kerülöm a 3D modellezés kifejezést ebben az esetben? Azért, mert borzalmas. A kezelése full-parancs alapú, azaz mindent kiír, megkérdez, bekér. De amikor elszabadulsz, tehát egy komolyabb (nem 4 vonalas) műszaki rajzot akarsz készíteni, akkor meg fogsz bolondulni. Miért? Azért, mert mindent előre kell tudnod. Ha meg nem tudod, akkor szerkeszthetsz éjszakákon át, mert ebben nem segít túl sokat. 30-40 év alatt az ikonok színe változott és romlott a különböző nyelveken történő fordítás is. További előnye, hogy scriptelhető, azaz LISP parancsokkal nagyszerűen bővíthető. Tehát ha egy kicsit tudsz programozni, vagy használod az AI-t, akkor készíthetsz saját parancsokat, akár több parancsot összefűzve is. Mi is csináljuk, tök jó és nagyon hasznos. Például vállalati környezetben szeretnéd, hogy egy rajzfolyamat mindig ugyanazokból a lépésekből álljon? Írok rá neked hamar egy LISP-t, lesz saját ikonod, felugrik az ablak és a felhasználót sorban kéri, hogy kattinson ide, állítsa be ezt, válassza ki azt.

GStarCAD - full ugyanaz, mint az AutoCAD, de tényleg. Egy az egyben. Nincs magyar, de nem baj az. Ötödannyiba kerül és stabil. BricsCAD - megintcsak ugyanaz, mint az AutoCAD.

A fotogrammetria fényképek alapján állít elő, mérnöki felhasználásra alkalmas térbeli alap adatokat, mint a pontfelhő és a 3D modellek. Tehát tekintsünk rá a drónok lehetőségeire, és a fotogrammetriai termékekre, majd gondoljuk végig, mit lehet még belőlük kihozni, milyen különleges alkalmazásokban. Természetesen felmehetünk a tetőre egy GPS műszerrel is, mellyel pontokat rögzíthetünk, melyekből később majd szintvonalakat generálhatunk.

A megrövidült repülési idő annak köszönhető, hogy az akkumulátorok kapacitása csökken a hidegben. Ezt egyszerűen úgy kompenzáltuk, hogy több akkumulátort, és több drónt is vittünk a terepre. A hó általi, felületi eltéréseket mintavételezéssel, és utólagos javítással kompenzáltuk. Természetesen nem tudtunk mindenhol mintát venni a hó vastagságáról, de a kritikusabb részeken megfelelő mennyiségű adatot gyűjtöttünk, hogy később javíthassuk a magassági adatokat. A GPS nem működött mindenhol, de pont elég helyen igen. A pontfelhőben egyaránt szerepelnek magasabb, és alacsonyabb magabiztossággal leképződött pontok.

A földről készült képeket is el lehet úgy készíteni, hogy felbontásuk, vagy beállításuk okán rengeteg információt tartalmazzanak. A drónos légi felvételek esetén, legyen szó fényképekről vagy videókról, ez a hasznosság exponenciálisan nő. Ezt a szintet általában a klasszikus földmérők képviselik. A probléma azzal van, hogy a szolgáltatás árának arányában, csak csekély mennyiségű problémáját oldja meg az építészeknek.

Az esettanulmány címében geodéziai felmérés áll, így természetesen geodéziai pontosságot kell biztosítanunk a felméréssel. Itt fontos kiemelni, hogy a manuális illesztőpontok nélkül, geodéziai pontosságot (1-5 cm), még a piacon elérhető, legfejlettebb rendszerek sem tudnak elérni. A területen összesen 34 illesztőpontot jelöltünk és mértünk meg. Bármilyen felmérési feladatról van is szó, nem kell félni a manuális repüléstől. Kapcsoljuk a drónt tripod módba (hogy lassan, és finoman mozogjon), és állítsunk be egy 2-3 másodperces automata elsütőt, majd szépen repüljük végig a sávokat.

A felmérési munkái 30 percet vettek igénybe. Pontos és részletes. Ahogy fentebb említettem a felmérés maga igen gyors folyamat. A terepi méretek, a méretarány beállításához szükségesek. Amikor egy adott feladat megoldását tervezzük, fontos szempont hogy milyen koordinátarendszerben dolgozzunk, majd szolgáltassunk adatot.

tags: #autocad #szintvonal #archicad