Szöul a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, különleges igazgatású város a Koreai-félszigeten, a Koreai demilitarizált övezettől délre. A Han folyó két partján fekvő város történelme egészen az i. e. 18-ig nyúlik vissza, amikor is a mai Szöul területén fekvő régi városnak számos neve volt a történelem folyamán: a Pekcse (Baekje)-korban Ürjeszong (Wiryeseong) (위례성; 慰禮城), a Silla-korban Handzsu (Hanju) (한주; 漢州), a Korjo (Goryeo)-időkben Namgjong (Namgyeong) (남경; 南京, „déli főváros”), a Csoszon (Joseon)-korban Hanszong (Hanseong) (한성; 漢城) és Hanjang (Hanyang) (한양; 漢陽) néven ismerték, a japán megszállás alatt pedig Kjongszong (Gyeongseong) volt a neve.
A legtöbb koreai várossal ellentétben a Szöul névnek nincs handzsa megfelelője, a város 2005-ig a Hancseng (Hancheng) (漢城, 汉城) kínai írásjegyeket használta, ami a város korábbi nevéhez, a Hanszong (Hanseong)hoz tartozik.
A várost elsőként Pekcse (Baekje) (i. e. 18) fővárosaként említik Ürjeszong (Wiryeseong) néven. Ebből az időszakból falmaradványok ma is találhatóak Szöul területén, a Phungnapthoszong (Pungnaptoseong) földfalról például úgy tartják, az egykori Ürjeszong (Wiryeseong) helyén emelkedik. A város az 5. századtól Kogurjo (Goguryeo), a 6. századtól pedig Silla területéhez tartozott. A város Hanszong (Hanseong) (한성, „erődváros”) néven is ismert volt.
A városban a nagy palotaépítési korszak a 11. és 14. század között zajlott. Ekkor építették a ma is álló Cshanggjonggung (Changgeyonggung)ot (창경궁). Ezen kívül számos nyári rezidencia épült. 1392-ben a Csoszon (Joseon)-dinasztia első királya, Thedzso (Taejo) foglalta el a trónt, ekkor lett Szöul a főváros, és kezdték el építeni a városfalat is. 1405 és 1412 között épült fel a Cshangdokkung (Changdeokgung) (창덕궁), 1616-ban pedig a Kjonghigung (Gyeonghuigung) (경희궁) palota.
A várost eredetileg masszív erődfal vette körül, mely az állatok, a tolvajok és a támadások ellen védte a várost. 1872-ben a király a Kjongbokkung (Gyeongbokkung)ba (경복궁) vonult vissza. Ezt a palotát az Imdzsin (Imjin)-háborúban lerombolták, majd 1865-ben újjáépítették. 1876-ban a várost ismét elfoglalták a japánok, majd 1910-ben az egész országot. 1945-ben, a japánok fegyverletétele után az amerikai hadsereg szállta meg a várost. 1948-ban megalakult a Koreai Köztársaság.
Szöul ma Dél-Korea gazdasági és pénzügyi központja. 2006-ban az ország GDP-jének 21%-a került ki innen. 2008-ban a Worldwide Centers of Commerce Index 9. helyre sorolta Szöult a kereskedelmi világvárosok sorában. A Global Financial Centres Index 2012-ben a 6. helyre sorolta Szöult a világ legversenyképesebb városai között. A hagyományos ipari ágazatokat fokozatosan felváltotta az elektronika, az informatika és az összeszerelő iparágak, azonban az élelmiszeripar és a nyomdaipar továbbra is fontos szerepet játszik Szöul gazdaságában. Itt található a Samsung, az LG Group, a Hyundai, a Kia és az SK csebol (chaebol)vállalatok központja. A városban található több nagy bank székhelye is, például a nemzeti bank Bank of Korea, a Shinhan Bank, a Korea Exchange Bank, az Industrial Bank of Korea vagy a Korea Development Bank.
Szöulnak 25 kerülete (구, ku (gu)) van, melyek összesen 423 tong (dong)ból (동) állnak. A tong (dong) tovább osztható thong (tong)okra (통), ezek száma 2013-ban 12 423 volt. Ezek az adminisztratív egységek tovább oszthatóak pan (ban)okra (반), melyek száma összesen 94 855.
A Szöuli Városi Önkormányzat élén a polgármester áll, akinek két adminisztratív feladatot ellátó és egy politikai feladatokat ellátó helyettese van. A jogalkotói szerv a Szöuli Városi Tanács, melynek több mint 100 tagja van, akiknek többségét az adott kerület választja meg, 10 főt pedig az arányos képviselet jegyében választanak meg. A tanács élén az elnök áll, akinek két helyettese van.
2010-ben hivatalos regisztrációk alapján 255 501 külföldi élt a városban, 2011-ben pedig 281 780 fő, akiknek 66%-a (186 631 fő) koreai származású kínai állampolgár volt. A külföldiek második legnagyobb csoportja kínai nemzetiségű (29 901 fő), a harmadik csoport pedig amerikai állampolgár (nem számolva a koreai-amerikaiakat; 9999 fő). A 2005-ös népszámláláskor a város 9,7 millió lakosa közül 5,3 vallotta magát vallásosnak, közülük 1,6 millióan voltak buddhisták, 2,2 millióan vallották magukat protestánsnak, 1,3 millióan római katolikusnak, 12 700 fő konfucianistának, 12 505 fő pedig a cshondoizmus (cheondoizmus) követőjének.
Szöult expressz (koszok (gosok), 고속) és intercity (siö (sioe), 시외) buszjáratok kötik össze a környező városokkal. Ezek általában más-más terminálról indulnak, a csonghap (종합, jonghap) típusú terminálok mindkét típusú buszt indítják. Az expressz járatok csak a célállomáson állnak meg, illetve pihenőhelyeken útközben, valamint az autópályákon közlekednek. Az intercity buszok között is vannak olyanok, amelyek nem állnak meg, csak a célvárosban, ezek a csikheng (직행, jikhaeng) buszok; a hagyományos, több településen is megálló járatok neve ilban (일반). A Szöulon belüli buszjáratokat szín szerint különböztetik meg.
Szöulban 2013-ban összesen 2670 oktatási intézményt tartottak számon. A város 869 óvodájából 700 magán üzemeltetésű. Szöul egyetemei közül a legelismertebb az úgynevezett „SKY-hármas”, a Szöuli Nemzeti Egyetem, a Korjo (Goryeo) (Korea) Egyetem és a Jonsze (Yonsei) Egyetem, ahová bekerülni presztízskérdésnek számít. Aki a három egyetem egyikén végez, annak az általános vélekedés szerint nagyobb esélye van jó munkaerő-piaci pozícióba kerülni, és házasság terén is jobbak az esélyei. Egy 2010-es felmérés szerint a magas beosztású állami tisztviselők 46,3%-a, a legnagyobb pénzügyi intézetek vezetőinek pedig 50%-a került ki a SKY-egyetemekről. A Szöuli Nemzeti Egyetem 2012-ben Ázsia negyedik legjobb egyeteme volt.
Fedezd fel velem SZÖUL különleges városrészeit 🇰🇷
Szöulban számos parkot újonnan alakítottak ki a zöldövezet növelése érdekében. A nagyobb és jelentősebb parkok közé tartozik a Namszan (Namsan) park, ahol túrázni is lehet; itt található az N Seoul Tower. A Szöuli erdőt 2005-ben hozták létre a New York-i Central Park mintájára, mintegy 1,15 millió m²-en, madárlessel, botanikus kerttel, tematikus parkrészekkel, játszóterekkel, üvegházakkal, vízeséssel. Az Olimpiai park az 1988. évi nyári olimpiai játékok helyszíne volt, a sportlétesítmények egy részét ma más célra is használják, például koncerteket szerveznek ide. A parkban gyakran forgatnak reklámfilmeket, televíziós sorozatok jeleneteit. A Thapkol (Tapgol) park Szöul (és egyben Korea) legrégebbi városi parkja, 1897-ben hozták létre. Itt áll a Vongaksza (Wongaksa) pagoda, Dél-Korea 2.
Szöul fontos pihenőhelye a Cshonggjecshon (Cheonggyecheon), a Han folyóba ömlő 11 kilométer hosszú patak a város szívében. 2005-ig beton fedte, ekkor alakították át sétálóvá, hidakkal, csobogókkal, szökőkutakkal.
Szöulban számos rendezvényt szerveznek, vannak közöttük szezonális és ismétlődő fesztiválok, különleges bemutatók, és kifejezetten a turisták számára szervezett előadások, melyek koreai szokásokat elevenítenek fel. A fesztiválok közül jelentős a Hi! A buddhista ünnepek közé tartozik a Lótuszlámpás-fesztivál, melynek során a résztvevők lámpásokkal vonulnak végig a Tongdemun (Dongdaemun) kaputól a Csogjesza (Jogyesa) templomig. A konfuciánus rituálékat követő ünnepek közé tartozik a Csongmjo cserje (Jongmyo Jerye), melyet május első vasárnapján tartanak. A rituálé során a Csoszon (Joseon)-dinasztia királyai és királynéi előtt tesznek tiszteletet. A rituálé az UNESCO szellemi örökségi listáján is szerepel, emellett kiemelten kezelt koreai szellemi örökség. Szeptember harmadik vasárnapján tartják a Szadzsik tedzse (Sajik daeje) (사직대제) rituálét, melynek keretében hagyományosan a föld és a gabona istenségeinek ajánlanak fel ételt és italt az ország népének jólétéért imádkozva. Ugyancsak a hagyományőrző ceremóniák része az őrségváltás, melyet 1496-tól tartottak a Kjongbokkung (Gyeongbokgung) palota főkapuja előtt.
Szöulnak élénk éjszakai élete van, sok üzlet, szórakoztató központ tart nyitva éjfél után is. Népszerűek az éjszakai kilátók, az N Seoul Tower vagy a 63 Building tetején, illetve több hídon is található kávézó kilátóval. A Lotte World és az Everland élményparkok is nyitva tartanak késő éjszakáig, fényjátékokkal és egyéb éjszakai programokkal. Szöulban a kaszinók többsége szállodákban található, az éjszakai klubok, bárok népszerű lelőhelye pedig Hongde (Hongdae) negyede. A Tongdemun (Dongdaemun) piac éjjel is nyitva tart. A Grand Hyatt Seoul és a Walking Hill korcsolyapályák télen éjszaka is nyitva vannak.
Szöul fővárosként az ország médiaközpontjaként is funkcionál. Az első modern újságok 1876 után jelentek meg. 1941-ben, a japán uralom ideje alatt a koreai nyelvű lapokat betiltották. Később a Li Szin Man és a Pak Csong Hi (Park Chung Hee) vezette kormányok idején erős cenzúra működött, számos, a kormány nézeteivel ellentétes lap nem jelenhetett meg. Szöulban 2011-ben csaknem 1200 újságot, illetve folyóiratot adtak ki, ezek közül több mint 500 internetes alapú. A városban 21 földfelszíni sugárzású és 29 kábeltelevízió székel, a rádióállomások száma 8. Itt székelnek a legnagyobb példányszámú újságok, mint a Chosun Ilbo, a Dong-a Ilbo, a JoongAng Ilbo, a Hankook Ilbo vagy a The Hankyoreh; az olyan angol nyelvű lapok, mint a The Korea Herald vagy a The Korea Times.
tags: #brazilia #terkep #stock #illustration