A GIMP egy rendkívül sokoldalú képszerkesztő szoftver, amely számos eszközt kínál a felhasználóknak a képek finomhangolásához és módosításához. Az egyik alapvető, mégis sokszor figyelmen kívül hagyott funkció a vonalak vastagságának beállítása, ami kulcsfontosságú lehet a rajzok, vázlatok vagy akár grafikai elemek precíz elkészítéséhez. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan állíthatod be és használhatod a vonalvastagságot a GIMP-ben, valamint kitérünk a kapcsolódó eszközökre és beállításokra.
A GIMP felületének és beállításainak megismerése
Nagyon lényeges, hogy a GIMP programot a saját igényeidnek - és a számítógép teljesítményének, valamint a monitor felbontásának - megfelelően állítsd be. Úgy, hogy ne terheld feleslegesen a gépet és a program is megfelelően működjön. A Beállítások párbeszédablakot a Kép ablak > Szerkesztés > Beállítások... menüpontban találod. Régebbi GIMP verziókban pedig a Fájl menü > Beállítások...
Itt határozható meg, hogy a kép szerkesztése közben mennyi lépés legyen visszavonható. Alapértelmezettként 5 lépés vonható vissza. Egy bonyolultabb, több rétegű kép szerkesztése közben bosszantó, ha mondjuk meggondolod magad és tíz lépést kellene visszalépned, hogy onnan újra szerkeszd a képet, de a GIMP csak ötöt engedélyez.
A GIMP programot eredetileg Linux rendszerre írták. Itt használatos az ún. Swap file, magyarul Cseretár. Ez a merevlemeznek egy bizonyos nagyságú területe, mérete, amelyet a program telepítésekor kell beállítani és arra szolgál, hogy a gép memóriáját (RAM) meghaladó műveletek elvégzésekor az operációs rendszer a merevlemeznek ezt a területét is igénybe vehesse. Ennek a beállításnak leginkább a gyenge és kevés saját memóriával rendelkező P2-es és P3-mas gépeken van szerepe, ahol nem mindegy, hogy mennyire terheled meg a memóriát a GIMP használatával.
Itt állítható be az Új, üres (fehér, fekete, vagy átlátszó) kép mérete megabájtokban. Csak akkor van szükség magasabb érték beállítására, ha eleve nagy képekkel dolgozol, pl. ha a GIMP programot a digitális fényképezőgépről bemásolt képekkel való munkára használod.
Ma már vannak több processzoros gépek is. Itt határozhatod meg, hogy a GIMP mennyit használjon belőlük. A többmagos processzorokkal nem tudom, mi a helyzet, az én gépem processzora csak egymagos.
Maximális fájlméret bélyegkép-készítéséhez: beállíthatod a bélyegkép maximális méretét megabájtokban, vagy más mértékegységben.
A használt fájlok bejegyzése a dokumentumelőzmények listájába: ha bejelölöd a jelölőnégyzetet, a GIMP az összes képet bejegyzi a dokumentumelőzmények listájába, ahol nyomon követheted, hogy milyen képeket nyitottál meg a GIMP programmal. A megnyitott dokumentumokra /képekre/ a GIMP a program bezárása és újra megnyitása után is emlékezni fog. Az emlékezéshez szükséges információkat és az eddig megnyitott képek kis előnézeti képeit a GIMP a merevlemezen tárolja.
A megnyíló párbeszédablakban kattints a Felhasználói felület menüpontra a bal oldalon és kattints bele a Dinamikikus gyorsbillentyűk használata felirat előtt látható jelölőnégyzetbe a panel jobb oldali ablakában, hogy egy kis pipát láss benne. Zárd be a GIMP programot, majd indítsd újra, hogy a GIMP megjegyezze a megváltozott beállításokat.
Az Eszköztár és az Eszközbeállítások
Az Eszköztáron vagy az Eszközök menüben választhatjuk ki az aktuális eszközt, azaz, hogy az egérrel mit tudunk csinálni a képen. Továbbiakban az Eszközök menüben látható nevükkel fogok hivatkozni az eszközökre. Ebben a menüben vannak Színeszközök is, amik az Eszköztárban alapesetben nem látszanak: ezekről itt nem is ejtek szót.
Az eszköztáron az eszközök ikonjai alatt látszanak az aktuális színek: a bal felső téglalapban az előtérszín látszik, a jobb alsóban a háttérszín. Talán legegyszerűbb, ha először a függőleges szivárványon kiválasztjuk az alapárnyalatot, majd a baloldali négyzetben kiválasztjuk a pontos színt. Ebben a négyzetben az alapárnyalat legmarkánsabb változata van a jobb felső sarokban, balra egyre sötétebb színek vannak, lefelé pedig egyre telítetlenebbek.
A 2.2 verzióban alapesetben az eszköztár alján (két képpel feljebb) látszott az aktuális ecset, minta és színátmenet is. Alapesetben a másik ablakban alul három lap van, amin az aktuális ecsetet, mintát illetve színátmenetet választhatjuk ki. Ha egerünkkel megfogjuk az egyik mintát, és bedobjuk a képablakba, akkor a képet kitölti azzal a mintával. Hasonlóképp az előtér- és a háttérszínt is bedobhatjuk a képbe.
Az eszköztár alatt van az eszközbeállítások lap, ennek a tartalma eszközönként más.
Vonalrajzoló és más festőeszközök
Most pedig lássuk az eszközöket!
Ceruza és Ecset
Ceruza: a kiválasztott ecsettel előtérszínű vonásokat lehet rajzolni. A ceruza - az ecsettel ellentétben - minden képpontot teljesen befest.
Ecset: Hasonló a ceruzához, de figyelembe veszi, hogy az ecset egyes pontjai "átlátszóbbak". Az alábbi kép baloldalán ecsetvonás, jobboldalán ceruzavonás látszik kinagyítva és normál méretben. A nagyításon látszik, hogy az ecsetvonás szélén a fehér alapra többé-kevésbé átlátszóan fest pirossal, így a kapott képpontok színe rózsaszínes lesz: így nem lesz olyan rücskös a vonás széle mint a ceruza esetében.
Radír és Tus
Radír: Az aktuális ecsettel radíroz.
Tus: Ennek az alakját az eszközbeállítások közt lehet megadni. Izgalmas lehet, hogy az Érzékenységnél meg lehet adni, hogy a Sebességre mennyire változzon a vonal vastagsága.
Másoló és Javítás
Másoló: A Control billentyűt nyomva tartva kattintsunk a másolni kívánt rész egy pontjára! Ezután ha elkezdünk festeni, akkor a másolandó rész jelenik meg a vonásaink nyomán. Érdemes az Igazítás alatt az Igazított lehetőséget választani, hogy ha elengedjük az egérgombot, akkor a következő vonásunkkal kiegészíthessük a másolatot.
Javítás: Hasonlóan működik, mint a másoló eszköz, ám ez a célterület árnyalatára színezi a másolt mintát, hogy a csalás kevésbé látszódjon. Remekül használható pl. pattanások eltüntetésére.
Mázolás és Maszatolás
Mázolás: Homályossá lehet tenni vele a képet. A Sűrűség határozza meg a homályosítás mértékét.
Maszatolás: Olyasmi, mintha nedves ujjal kennénk el egy vízfestményt. Itt is a Sűrűség adja meg a hatás erősségét.
Fakítás vagy Sötétítés
Fakítás vagy sötétítés: Ez bizony az, amit a neve is mutat. A beállításoknál adható meg, hogy épp fakítani, vagy sötétíteni akarunk, a Kitettség adja meg a hatás erősségét.
Kijelölések és Rétegek Kezelése
Ha nincs kijelölés, akkor minden művelet az egész képen (pontosabban az egész rétegen) kifejtheti hatását. Ha van kijelölés, akkor a legtöbb művelet csak a kijelölésen belül működik. A kijelölés határát fekete-fehér mozgó szaggatott vonal mutatja. Ha már nem kell a kijelölés, akkor a Kijelölés / Megszüntetés menüponttal szabadulhatsz meg tőle.
Minden kijelölőeszköz beállításai közt szerepelnek a Mód választó gombok. Ez a Mód kijelölőeszközönként külön állítható.
Hozz létre egy új képet: a képben egy darab réteg lesz, ami pont akkora, mint a kép, és a határát sárga-fekete szaggatott vonal jelzi. Ez a vonal tehát csak jelzés, csak a GIMP-ben látszik, ha más programmal nézed a képet, akkor nem. Ha zavar, akkor ki-be tudod kapcsolni a Nézet / Réteg-határvonal megjelenítése menüponttal.
A Rétegek lapon is szerepel a réteg: ott van egy szem, mellette egy kis hely, a réteg kicsinyített képe, és a réteg neve. Kattints most a szemre: ezzel kikapcsolod eme réteg láthatóságát, és megpillantod a végtelen űrt, amit szürke négyzetrács jelképez.
Azért kapcsold most vissza a réteg láthatóságát, és dobd bele az Eszköztár alján látható aktuális mintát! A Kitöltés típusa legyen Átlátszóság, és nyomd meg az OK-t! Válaszd ki a Színátmenet eszközt, és az Eszközbeállítások lapon a Színátmenetek közül válaszd ki az Előtérből átlátszóba átmenetet! Ha most a Rétegek lapon az új réteg sorában lévő szemre kattintasz, akkor ki-be tudod kapcsolni eme réteg láthatóságát, és látszik, hogy az alatta lévő réteg teljes épségében megmaradt.
Nagyjából úgy lehet elképzelni a rétegeket, mint egymásra halmozott írásvetítő fóliákat: ami a legfelső fólián van, az teljes egészében látszik, de persze az alatta lévő rétegekből eltakarja azt a részt, ahol ő nem átlátszó. Ám a fenti képen más is látszik: a réteg egy pontja nem csak átlátszó vagy nem átlátszó lehet, hanem félig átlátszó, majdnem félig átlátszó, kicsit több, mint félig átlátszó és így tovább 256 fokozatban. Azt, hogy egy képpont mennyire átlátszatlan, a képpont Alfájának is hívják. Természetesen az Ecset eszközzel növeled a képpontok alfáját, a radírral pedig csökkented.
A Rétegek lapon tudod kiválasztani, hogy éppen melyik réteggel akarsz dolgozni, úgy, hogy rákattintasz a nevére vagy az előnézeti képére. Az így kiválasztott aktív réteget kiemeléssel jelzi is ezen a lapon. A festőeszközök csak erre az aktív rétegre fognak festeni, az átalakítóeszközök csak ezt a réteget alakítják át és a szűrők (amikről a következő részben írok) is csak ezt a réteget módosítják. Sőt, már valószínűleg tudod, hogy ezen a rétegen belül is csak a kijelölés területén belül dolgoznak ezek.
Ahogy említettem, gyakran a legalsó réteg nem radírozható átlátszóvá, csak háttérszínűvé, ugyanis nincs alfa csatornája.
Átalakító Eszközök
A Vágás és az Igazítás eszközt leszámítva a beállítások közt szerepel három gomb: . Egyes eszközök esetében nem az "Átalakítás" szó szerepel, úgyhogy ne lepődj meg.
Áthelyezés és Igazítás
Áthelyezés: Ha a fent említett első gomb van benyomva, akkor mindenképp az egész réteget viszi arrébb, függetlenül attól, hogy van-e kijelölés. Vigyázz! Ha réteget próbálsz áthelyezni, akkor nem feltétlenül az aktív réteget teszi arrébb, hanem azt, ami az egérgomb megnyomása helyén látszik - tehát olyan helyen kell lenyomni az egérgombot, ahol a kívánt réteg nem átlátszó, és nem is takarja semmi.
Igazítás: Az igazítani kívánt réteget a kép ablakában kell kattintással kijelölni, több réteget Shift+kattintással, vagy lenyomott egérgombbal egeret húzva jelölhetünk ki.
Vágás és Forgatás
Vágás: Bekeretezheted a kép egy részét, kattintasz a kereten belül, és a képből csak a bekeretezett rész marad meg.
Forgatás: Ez (és a következő három eszköz is) a következőképp működik: a Rétegek lapon kiválasztod a módosítani kívánt réteget, majd rákattintasz a képre: ekkor megjelenik egy párbeszédablak, ahol az átalakítás pontos értékeit megadhatod. Eme párbeszédablakon kívül a képen az egérrel is vezérelheted az átalakítást. Ha megvagy, akkor a párbeszédablak Forgatás gombját megnyomva véglegesítheted a műveletet.
Nyírás és Perspektíva
Nyírás: lásd mint feljebb.
Perspektíva: lásd mint feljebb.
Útvonalak és Geometriai Alakzatok
A GIMP-ben az útvonalak néven beziére görbék segítségével bonyolult ábrákat hozhatunk létre. Egy útvonal több különálló komponensből állhat. Egy komponens több egymáshoz kapcsolódó szakaszból állhat. Minden szakasz a két végpontja (ezt rögzítésnek nevezzük a GIMP-ben) közt húzódik, a görbületét pedig a végpontjaihoz csatlakozó egy-egy vezérlőpont határozza meg.
Létrehozhatunk kézzel is útvonalakat az Útvonalak eszközzel (). Bal egérgombbal kattintva létrehozhatjuk az első rögzítést (szakasz végpontot), majd tovább kattintgatva újabb rögzítések lehelyezésével készíthetjük el a komponenst. Csak kattintgatva a görbe szögletes lesz, és a vezérlőpontok nem látszanak. Ha az egérgombot nyomva tartva húzzuk is az egeret, akkor rögtön a vezérlőpontokat is meghatározhatjuk és ívesek lesznek a szakaszok.
Ha be akarjuk zárni a komponenst, akkor a Control gombot nyomva tartva vigyük az egeret a komponens kezdőpontja fölé (ekkor a kurzor mellet két egymásba kulcsolódó karika jelenik meg) és kattintsunk! Egy rögzítésre kattintva kijelölhetjük a pontot (ekkor kitöltetlenné válik). A kijelölt rögzítéseket egérrel arrébb vihetjük. Ha az egeret egy görbeszakasz fölé visszük, akkor az egérkurzor mellet megjelenik a négy ágú nyíl: ekkor az egérrel arrébb vihetjük a szakasz ama pontját, és az egész szakasz megfelelően görbülni is fog. Ha egy vezérlőpont fölé visszük az egeret, akkor a kurzor kézzé alakul, és a vezérlőpontot arrébb vihetjük.
Az átalakító eszközökkel az egész útvonalat átalakíthatjuk, ha az eszközbeállítások lapon a Hatókör gombok közül az Útvonal átalakítása gombot nyomjuk le.
Ugyan az Útvonalak lapon a rétegekhez hasonlóan ki-be lehet kapcsolni egy útvonal láthatóságát, az útvonal nem fog látszani, ha nem XCF formátumba mentjük a képet.
Az Útvonalak lapon az Útvonal kijelöléssé alakítása gombbal az aktuális útvonal alapján kijelölésünk lesz, amit például kitölthetünk színnel, színátmenettel, de persze bármi mást csinálhatunk vele, amit egy kijelöléssel általában. Például fekete-fehér képünket finomíthatjuk ezzel: az első képen látható madár fekete részeit kijelöltem a Szín szerinti kijelölés eszközzel, az Útvonalak lapon lévő gombbal átalakítottam a kijelölést útvonallá, majd a másik gombbal az útvonalat kijelöléssé, és egy új rétegen feketével töltöttem ki a kijelölést, így kaptam a második képet.
Színpipetta és Szöveg
Színpipetta: a kép egy pontjára kattintva megadja, hogy milyen szín van ott, valamint a Pipettamód beállítástól függően az előtér- vagy a háttérszínt erre a színre állítja.
Szöveg: válaszd ki ezt az eszközt, kattints a képre: ezzel megjelenik a szövegszerkesztő ablak, amibe a szöveget beírhatod. Amint elkezdesz írni, létrejön egy új szöveges réteg. A szövegszerkesztő ablakot bármikor bezárhatod, a betűtípust pedig az Eszközbeállítások közt változtathatod meg. Ha most a szöveg rétegén kívülre kattintasz, akkor új szöveg réteget hozhatsz létre.
Kattints a Képablakban a szövegre! A fenti képen látszik, hogy a szöveges rétegnek a Rétegek lapon nem előnézeti képe jelenik meg, hanem egy T betűs ikon: ez jelzi, hogy át lehet írni benne a szöveget.
Kör, Négyzet, Elipszis
Válassz a rajzolásnak megfelelő előtérszínt, majd eszközt. Jelöld ki vele a kívánt nagyságú kört, elipszist, téglalapot, kockát, majd Szerkesztés > Kijelölés körberajzolása, itt megadhatod a vonal vagy ecset vastagságát, a vonal végének formáját, és a sarkok ívét, az élsimítást, és választhatsz egyéb festőeszközt is.
GIMP - SIMÍTSA EL AZ durva vagy pixeles éleket EGYSZERŰEN!
Mintatervezés a GIMP segítségével
Ha eszünkbe jutott az a gondolat, hogy a GIMP-et (keresztszemes, kötős vagy bármi más, leszámolható) minták tervezésére használjuk, íme a segítség a megoldáshoz: a rács!
Rács beállítása és használata
1. lépés: Megnyitás
Ha a mintát A4-es méretben szeretnénk megtervezni, nyissunk egy ekkora méretű sablont (Fájl / Új... menüpont alatt válasszuk a sablonok közül az A4-et). Be tudjuk állítani azt is, hogy milyen mértékegységben mutassa a GIMP nekünk a képpontok közti távolságot. Most jó lenne a milliméteres beosztás: válasszuk azt!
Ha más méretre van szükségünk, akkor állítsuk be azt, akár miliméterben :-)
2. lépés: Rács bekapcsolása
Pipáljuk ki a Képablakban a Nézet / Rács megjelenítése menüpontot.
3. lépés: Rács testreszabása
A Kép / Rács beállítása menüpontban állítsuk be a rács paramétereit: vonalstílus (egyenletes, szaggatott vagy dupla szaggatott vonallal jelenjenek-e meg a rácsvonalak, vagy csak a kereszteződésük látszódjon és az hogyan: ponttal vagy kereszttel, milyen legyen a háttér és az előtér színe (maradhat fekete és fehér), illetve a rácsvonalak milyen távol legyenek egymástól.
A rácsvonalak távolságának adjunk meg akkora értéket, amekkorára szükségünk van, mondjuk 1 mm-t.
4. lépés: Nézet nagyítása
Állítsuk be a Képablakban a nagyítást 100%-ra. Látjuk, hogy a kép felső részén mm-ben vannak megadva az értékek és minden mm-nél egy egyenletes fekete vonal halad el.
5. lépés: A jelek berajzolása
Válaszzuk az Ecset eszközt. Alapból a Circle(11)-es ecsetet adja a GIMP, maradjunk is ennél. A színét válasszuk ki és tegyünk jelet oda, ahová kell.
6. lépés: További jelek
A többi jelet hasonlóan tudjuk elkészíteni, csak más színnel. Ha esetleg nemcsak pöttyökkel szeretnénk jelezni a mintát, akkor válasszuk a Szöveg eszközt. Kísérletezzük ki, hogy melyik betűtípusból melyik méret felel meg nekünk és ezt jegyezzük is meg.
7. lépés: Vonalak berajzolása
Mivel a rács "csak" segéd, nekünk meg valódi vonalakra van szükségünk, ezeket még be kell rajzolnunk. Válaszzuk ehhez a Ceruza eszközt (ott van az Ecset bal oldalán) és állítsuk meg a vonalvastagságot (nálam ez most 0,5 és piros, hogy jobban lehessen látni, de egyébként ennek a vastagságát is ki kell kísérletezni és a színe pedig maradhat fekete).
Ezután egyenes vonalakat fogunk rajzolni a kívánt helyekre. Katt a vonal kezdőpontjára, majd nyomjuk le a Shift-et és húzzuk az egeret a kívánt irányba és távolságra. Ha elértük a vonal végét, klikk az egérrel, de a Shift maradjon lenyomva. Új vonal húzásakor először engedjük fel a Shiftet és utána jelöljük ki az új vonal kezdőpontját az előbb leírt módon. Húzzunk annyi vonalat, amennyire szükségünk van.
Ezután már a rács megjelenítését ki is kapcsolhatjuk, hiszen helyette már kész vonalaink vannak!
8. lépés: Jelmagyarázat
Ha készen vagyunk, készítsünk (akár külön rétegre) egy jelmagyarázatot és írjuk fel ide azt is, hogy mi a minta neve, ki és mikor készítette és egyéb adatokat, amiket még fontosnak tartunk.
Megjegyzés: Érdemes elkészíteni egy megfelelő méretű sablont és ezt elmenteni a jelmagyarázatnak való résszel és a kész vonalakkal együtt.
Szabadkézi rajzolás és vonalbeállítások
Szabadkézi rajzolás kapcsán pár trükköt osztanék meg a kedves olvasóval, melyek - akár versenyen is - hasznosak lehetnek.
Egyenes vonal rajzolása
Válasszunk ki egy tetszőleges rajzeszközt (ceruzát, vagy ecsetet), majd pöttyintsünk egyet a rajzvászonra! Ezután a SHIFT folyamatos nyomása mellett kattintsunk egy tetszőleges helyre a rajzvásznon! Eredmény: a két, kikattintott pont között egyenes vonalat húz nekünk a GIMP. Megjegyzendő, hogy amint el kezdjük lenyomni a SHIFT gombot, a GIMP azonnal mutatja, hova húzná a vonalat.
Tört vonal rajzolása
Az előző pontban leírt eljárást folyamatosan tartsuk nyomva a SHIFT gombot (az első kattintott pont után) és tetszőleges helyekre tegyünk pontokat! Ekkor a lekattintott pontok mentén törött vonalat fog húzni a GIMP teljesen addig, míg el nem engedjük a SHIFT gombot.
Vonalak húzása adott középpont körül, szabályos szögben
GIMPben lehetőség van 15°-kénti ugrásokra egy adott középpont körül, amennyiben az 5.1-es bekezdésben részletezett eljárást alkalmazzuk, kisebb módosítással: amint lekattintottunk egy pontot valamelyik rajzeszközzel, a SHIFT gomb lenyomása mellett nyomjuk le a CTRL gombot is. Ekkor az utolsónak lekattintott pont körül 15°-ként fog „ugrálni” a behúzható vonal.
Ez önmagában még nem biztos, hogy elég szabályos sokszögek rajzolásához, de nagy segítség lehet hozzá.
tags: #gimp #vonalvastagsag #beallitasa