Az Aurora, amelyet Kisfaludy Károly 1822-ben indított útjára, egy rendkívül jelentős irodalmi zsebkönyv volt, amelynek célja a német nyelvű irodalmi almanachok kiszorítása és a hazai irodalom népszerűsítése volt.
A kiadvány anyagi támogatókkal is rendelkezett, és Kisfaludy Károly haláláig, 1830-ig szerkesztette azt. Halála után Bajza József vette át a szerkesztői feladatokat. A kiadó a Trattner-Károlyi Nyomda volt.
Az Aurora kulcsszerepet játszott a magyar irodalmi élet felélénkítésében és Pest irodalmi központtá alakításában. Évről évre olyan neves szerzők művei jelentek meg hasábjain, mint Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Berzsenyi Dániel, Bajza József, Toldy Ferenc, Vajda Péter, Czuczor Gergely, Zádor György és Helmeczy Mihály.
A nemzeti romantikát részesítette előnyben, és teret adott új műfajoknak, mint a népies dal, a regény és a novella. A kiadvány szoros kapcsolatban állt a Tudományos Gyűjteménnyel is, hiszen Vörösmarty volt a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője, Zádor György pedig a segédszerkesztője.
Az Auróra munkatársai rendszeresen összejöttek, hogy megbeszéljék a kötetek tartalmát. Ezek a találkozók részben Vitkovics Mihály Nagyhíd utcai lakásán, részben pedig Bártfay László Üllői út 18. szám alatti otthonában zajlottak. Az irodalmi és nyelvészeti munkákról, mint például Bugát Pál szómagyarításairól is szó esett.
Az Aurora jelentős mértékben hozzájárult Kisfaludy Károly emlékének ápolásához is; Ferenczy István szobortervét már a kiadvány 1833. évi kötetében közzétették.
A 19. század első évtizedeiben válik szét véglegesen az irodalom tudományos és szépirodalmi szemlélete. Míg az első irodalomtörténeti összefoglalások még az osztatlan literatura-felfogást képviselték, addig Kazinczy összefoglalása már kizárólag a szépirodalmi, költészeti alkotásokat méltatta említésre méltóként.
E szétválást látványosan képviseli az az eseménysorozat, melynek során a Tudományos Gyűjtemény c. folyóirat 1817-es megjelenését követően szinte azonnal megjelentek a tisztán szépirodalmat tartalmazó, általában évenként megjelenő zsebkönyvek, mint az Aurora és a Hébe. Ezek a kiadványok közleményeiket képekkel (metszetekkel) illusztrálták, és gondot fordítottak arra is, hogy a könyv mint műtárgy is szép, azaz művészi legyen.
Az igényes, a tudományosságot már minden elemében mellőző szépirodalom iránti igény erőteljes jelenlétét mutatja, hogy az Aurora szerkesztője, Kisfaludy Károly már azt remélhette, hogy a zsebkönyv kiadása piaci sikert is elérhet, és anyagi jövedelmet is biztosíthat.
Kisfaludy Károly alkotói programjában a történelmi tematika hangsúlyos szerepet kapott. Az Aurora lapjain a nemzeti történeti epika megteremtésére irányuló törekvések jegyében született alkotások láttak napvilágot.
Képszerkesztőként Kisfaludy Kazinczynak írta az almanach indulásakor, 1820 decemberében: „A rézmetszetek többnyire jó hír nevű művészek körétől készíttetnek, a rajzolatok tőlem lesznek és mind a hazai történetből vett scénák.”
Kisfaludy az 1810-es évek végén Fessler Ignác Aurél Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen című históriai munkájának hatására a magyar történelem jelentős korszakait bemutató, nagyszabású kötet kiadását tervezte, amit 120 saját rajzával akart illusztrálni. A vállalkozás végül félbe maradt, de az illusztrációk közül számos kompozíció elkészült.
A képi ábrázolásoknál Kisfaludy a jelenetbe foglalt történeti narratíva műfaját részesítette előnyben a portrékkal, allegóriákkal, emblémákkal szemben. Kötetenként egy portrét vagy allegorikus kompozíciót közölt, a többi (Petrich András négy, kvalitásos tájképétől eltekintve) irodalmi illusztráció volt.
Sosem vett át külföldről régi rézlemezt, és nem ismertette az egyetemes művészet remekeit sem reprodukciókban. Az Aurorában megjelenő irodalmi művek és képzőművészeti alkotások - túlnyomórészt - a romantika eredetiség-követelményének megfelelően nem fordítások, s nem másolatok voltak, hanem „eredeti magyar elmeszülemények”, ahogy Kisfaludy az almanach hirdetésében megfogalmazta. Ez a szemlélet merőben eltért a Kazinczy-féle klasszicista, mintakövető eszménytől.
Az almanach képmellékletei önálló alkotások voltak, amelyek természetesen felhasználtak bizonyos, a korban kedvelt kompozíciós sémákat. A képszerkesztő Kisfaludy számára nagy segítség lehetett, hogy képzőművész és egyben színpadi szerző is volt. Maga választotta ki a grafikai lapok művészeit is, akiknek nemcsak a témát határozta meg, hanem gyakran rajzvázlatot is mellékelt.
Az irodalmi anyagot rögtön színpadkép-szerűen vizualizálni is tudta. A színpadi gesztusrendszer, a deklamáció és saját képzőművészeti műveltsége segíthette, hogy megfelelő formákat, kifejező elemeket találjon az ábrázolás témájához.
A sétaboton és a pipaszáron található irodalmi illusztrációk a kor népszerű műfajait idézik meg. A sétapálca gombján a koronás magyar címer látható, amely a Hébe első kötetének metszete nyomán készült.
A pipaszár száron kilenc, keretbe foglalt ábrázolás kapott helyet, amelyek irodalmi művek címei is egyben. Ezek az ábrázolások Kisfaludy Sándor és Vörösmarty Mihály műveihez kapcsolódnak.
A sétabot 1826-ban készült, a pipaszár későbbi. A rajta lévő ábrázolásokhoz előképül szolgáló eredeti illusztrációk 1822-1829 között láttak napvilágot.
| Szerző | Művek | Illusztrációk száma |
|---|---|---|
| Kisfaludy Sándor | Dobozy, Hunyady, Gara, Somló, Csobánc | 5 |
| Vörösmarty Mihály | Zalán, Árpád, András és Béla, Szilágyi és Hajmássy, Cserhalom | 5 |
| Kisfaludy Károly | Viszontlátás, Erzsébet, Dobozy, Villi | 2 |
| Döbrentei Gábor | Nándor-fejérvár | 1 |
| Kiss Károly | Szirmay Ilona története | 1 |
A metszetek irodalmi forrásai különböző műfajokat sorakoztatnak fel, beleértve a történeti drámát, elbeszélést, hős eposzt és a régét. Ezek az ábrázolások az érzelmeket, a magánéleti, pszichológiai szálat, a férfi-nő, szülő-gyermek kapcsolatot emelik ki.
Kisfaludy Károly szenvedélyes pipás volt, és a pipaszár metszetein megjelenő ábrázolások Kisfaludy művészi programjának lényeges összetevőit reprezentálják: a nemzeti történeti téma, az irodalmi és képzőművészeti történetmondás feladata, az érzelmek, a szerelem kultusza.
A felvilágosodás - Gyorstalpaló
A Kisfaludy Társaság 1836-ban alakult meg az Aurora-kör tagjaiból Kisfaludy emlékének ápolására, a hazai szépirodalom pártolása céljából. Az ősi hagyatékból a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi kegyelettel a 19. századi művészet emlékeit.