Közel fél évszázad telt el azóta, hogy Nicolae Ceauşescu román kommunista diktátor úgy döntött, megépíti a Köztársaság Házát Bukarest szívében. Ez lett volna Európa akkori legnagyobb épülete.
Az 1977. március 4-i, 7,4-es erősségű pusztító földrengés után, amely ezerötszáz ember életét követelte, Ceaușescu úgy döntött, hogy monumentális szocialista diadallá alakítja át Bukarest romjait. Több mint tízezer házat romboltak le, és az eredetileg II. Az 1977-es földrengés után hét évvel lebontották Christian Stoica Nicolaescu, a román régész, Ștefan-Stoica Nicolaescu (1878-1941) dédunokájának házát. A nyolcvanas években Ceaușescu utasítására egész utcák és városrészek tűntek el.
Dan Vartanian örmény származású építőmérnök a húszas évei elején járt, amikor meghallotta a Ceaușescu romboló hadjáratáról szóló pletykákat. „Mindent előhívtam, amit lefényképeztem. Sok évvel később Vartanian elkezdte közzétenni a képeit az interneten. Azok a kevesek, akik meg merték örökíteni a gyorsan változó tájat, ma felbecsülhetetlen értékű történelmi dokumentumok birtokosai.
Ma a Köztársaság Háza Parlament-palota néven ismert. Az épület 1997-ben készült el, becsült költsége 4,3 milliárd dollár volt. A bukaresti épület a világ legnehezebbjei közé tartozik, súlya mintegy 4.098.500 tonna. A Parlament Palota a világ második legnagyobb parlamentépülete és a harmadik legnagyobb alapterületű közigazgatási épület, és a paloták közül is a 3. helyen áll. A palota magassága eléri a 84 métert, alapterülete 365 000 m² és légtérfogata 2 550 000 m³. Ez a világ egyik legnehezebb épülete, tömege mintegy 4 098 500 tonna (viszonyításképpen a gízai nagy piramis tömege 5,75 millió tonna). Az épületet Anca Petrescu főépítész tervezte és felügyelte a munkálatokat, egy körülbelül 700 fős építészcsapat és 20 000 munkás 13 éven át dolgozott rajta 1984 és 1997 között. A 23 részre tagolódó, több mint 1000 teremmel rendelkező, díszes belső teréről ismert palota a román parlament két házának, a szenátusnak (Senat) és a képviselőháznak (Camera Deputaților), valamint három múzeumnak és egy nemzetközi konferenciaközpontnak ad otthont. A palotában található múzeumok a Kortárs Művészeti Nemzeti Múzeum, a 2015-ben nyílt Kommunista Totalitarizmus Múzeuma és a Palotamúzeum. Bár a palota az építkezés idején eredetileg a Köztársaság Háza nevet viselte, az 1989. decemberi forradalom után széles körben a Nép Háza néven vált ismertté. A Parlament Palota az 5. szektorban található Bukarest központi részén, a Dealul Spirii (Spirea-hegy), másik nevén Dealul Arsenalului (Arzenál-hegy) tetején, más néven Dealul Arsenalului (Arsenal hegy). A Palotával egy időben épült, 3,5 kilométer hosszú Bulevardul Unirii (Egyesülés körút) nyugati végén található, nyugatról és északnyugatról az Izvor utca, északról az Egyesült Nemzetek sugárútja, keletről a Szabadság sugárút, délről pedig a Calea 13 Septembrie (Szeptember 13. A palota építése 1899-ben kezdődött, és eredetileg két év alatt kellett volna befejeződnie. A projektet 1990-ig meghosszabbították, de a mai napig nem fejeződött be teljesen az eredeti tervek szerint. Az összesen 1100 nagy méretű tárgyalóteremből mindössze két nagyterem és további 400 készült el, illetve van használatban. Alapterülete 270x240 méter, talajszint feletti magassága 86 méter, de további 92 méterre nyúlik le a föld alá. Az épületnek nyolc föld alatti szintje van, a legmélyebb egy nukleáris bunkernek ad otthont, amelyet 20 km hosszú alagút köt össze a főbb állami intézményekkel. A bunker egy 1,5 méter vastag betonfalakkal ellátott helyiség, amelyet sugárzásállónak szántak. A palota 365 000 m²-es alapterületével a világ harmadik legnagyobb közigazgatási épülete az Egyesült Államokban található Pentagon és a 2021-ben elkészült thaiföldi Sappaya-Sapasathan után. A Parlamenti Palota súlya miatt évente 6 mm-t süllyed. Az épületet szinte teljes egészében romániai eredetű anyagokból építették.
A romániai kommunizmus megszorítások és szegénység által jellemzett utolsó évtizedében a diktátor házaspár nem takarékoskodott saját dédelgetett tervével. A mintegy hétszáz műépítész által megtervezett 270 méter hosszú, 245 méter széles, 66 ezer négyzetméter hasznos területű épület a föld felett 86 méterre magasodik ki, és 92 méterre nyúlik le a felszín alatt. Az épületben ezer helyiség van, amelyekben egyebek között négy vendéglő, három könyvtár, két földalatti parkoló és egy koncertterem működik.
A Szociáldemokrata Párt (románul Partidul Social Democrat, PSD) Románia egyik legnagyobb pártja. 1992. Az FDSN megnyerte az 1992-es romániai választásokat és 1996-ig kormányzott. 1993. 1994 és 1996 között a PDSR három szélsőséges párttal kormányzott együtt: a szélsőjobboldali Román Nemzeti Egység Párttal (PUNR) és Nagy-Románia Párttal (PRM) és az ultranacionalista, de hivatalosan baloldali Munka Szocialista Pártjával. A Nicolae Văcăroiu vezette, 1994 márciusa és 1996 szeptembere közt kormányzó kabinetben a PUNR, a PRM csak ennél alacsonyabb posztokat kapott az állami adminisztrációban. 2000 novemberében a PDSR visszatért a hatalomba a Románia Szociáldemokrata Pólusa nevű koalíció részeként, amelyben részt vett még a (ma már nem létező) Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) és a Román Humanista Párt (PUR) is, amely később átnevezte magát Konzervatív Pártnak (PC). 2001. 2004 novemberében a PSD jelöltje, Adrian Năstase megnyerte a román elnökválasztás első fordulóját, a második fordulóban azonban alulmaradt Traian Băsescu jelenlegi elnökkel szemben. 2005 áprilisában meglepetésre a viszonylag fiatal, újítónak tekintett Geoanăt választották elnöknek a régi szárnyat képviselő Ion Iliescuval szemben. A 2008-as országgyűlési választásokon a PSD a második legtöbb szavazatot begyűjtő párt volt, és több mint egy hónapi tanácskozás után kormánykoalíciót kötött a legnagyobb ellenfélnek számító Demokrata-Liberális Párttal, együttesen 70%-os többséget kitéve. 2009 folyamán sorozatosan megfigyelhető volt a feszültség a két koalíciós fél között. A 2009 végén lezajlott elnökválasztás mindkét fordulójából az akkori pártelnök és elnökjelölt, Mircea Geoană sokak meglepetésére vesztesen került ki, ugyanis a közvélemény kutatások eredményei mellett a köztévében rendezett vitában is jobban szerepelt mint ellenfele, Traian Băsescu. A 2010-ben megtartott PSD kongresszuson nagy meglepetést okozott, amikor az addig eléggé ismeretlen, igen fiatal Victor Ponta nyerte meg a PSD elnöki címét. 2012 tavaszán a PSD szövetségre (Szociálliberális Unió, USL) lépett a jobboldali Nemzeti Liberális Párttal (PNL). A két pártnak együtt többsége volt a parlamentben, így Victor Pontát miniszterelnöknek választották, aki ezáltal megalakította első kormányát. A 2012 decemberi választást az USL nagy fölénnyel megnyerte, ezek után rövidesen megalakult a második Ponta-kormány. Az USL-t azonban alig több mint egy évvel később tönkretették a belső konfliktusok, ezáltal a PNL kilépett a koalícióból, és az ellenzéki PD-L segítségével közösen megbuktatta a kormányt. Traian Băsescu kormányfő ezután az alkotmány értelmében ismét Pontát volt köteles felkérni miniszterelnöknek, aki ezután az RMDSZ-szel lépett koalícióra. A 2014 őszi elnökválasztáson a PSD Pontát indította, aki ugyan megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban alulmaradt a PNL és a PD-L jelöltjével, Klaus Iohannis Nagyszebeni polgármesterrel szemben. Miután a magyar kisebbség jól kimutathatóan inkább Iohannisra voksolt, az RMDSZ kilépett a kormányból. 2015 őszén, azt követően, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával hivatalosan is vádat emelt ellene.A Ponta és a kormány körüli botrányok erősen megtépázták a népszerűségét. Miután októberben egy diszkótűz miatt hatalmas korrupcióellenes tüntetések törtek ki, Ponta kénytelen volt pozíciójáról lemondani, és a párt október 11-ei belső választásán az addigi ügyvezető elnököt, Liviu Dragneát választották meg utódjává. A 2016-os választásig Dacian Cioloş vezetésével technokrata kormány vezette az országot. A PSD a 2016-os választásokat megnyerte, azonban a pártelnök, Liviu Dragnea nem lehetett miniszterelnök, büntetett előélete miatt. Dragnea, csakúgy mint elődje, botrányos körülmények között volt kénytelen székéből felállni 2019 májusában. A PSD a 2020-as önkormányzati választásra szövetséget kötött a Pro Romániával, de így is nagy veszteségeket könyvelhetett el. A PSD 2020-ban megnyerte a parlamenti választásokat, de ellenzékbe került. Később, a Cîțu-kormány 2021-es összeomlása után koalícióra lépett a korábban fő ellenfélnek számító Nemzeti Liberális Párttal és az RMDSZ-szel. Az RMDSZ később kilépett a koalícióból. A két nagy párt a miniszterelnöki poszt rotációs rendszeréről állapodott meg, így 2023-ig a nemzeti liberális Nicolae Ciucă volt a kormányfő, majd 2023-tól a PSD-elnök Marcel Ciolacu lett a miniszterelnök. ____* Miután Liviu Dragneát korrupció miatt jogerősen három év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság.** Adrian Năstase ideiglenesen „felfüggesztette” magát posztjáról 2006. A PSD ideológiája távol áll a modern szociáldemokráciától. Társadalmi kérdésekben konzervatív, retorikája nacionalista. A valláspolitika téren a PSD meglehetősen klerikális, és szoros kapcsolatok fűzik a román ortodox egyházhoz. A PSD kormányzása idején az egyház számos alkalommal részesült vissza nem térítendő állami támogatásokban. A párt szavazóinak a 62-65%-a a 60 éven felüli korosztályból ered. Földrajzi szempontból a Kárpátokon túl, Olténiában, és Moldvában erős.
A 2004-es elnökválasztás előtt egy internetes honlap közölte a PSD egyes üléseinek titkos jegyzőkönyveit. Ezekben Năstase és miniszterei többek közt a kormánytagok korrupciós tárgyalásiba való politikai beavatkozásról és az engedetlen média alávetéséról beszéltek.
A Korrupcióellenes Országos Ügyészség (DNA) nyomozati anyagából, amelyet a digi24 hírtelevízió szellőztetett meg, kiderült, hogy 2008 szeptemberében a kormány különösebb indoklás nélkül ötmillió dollárt utalt a Fujitsu-Siemens Computers România folyószámlájára. A DNA 2014-ben csapott bele a becslésük szerint 51 millió euróra rúgó korrupciós botrány szerződéseinek vizsgálatába, és a nyomozó ügyészek számára egyértelmű volt, hogy Claudiu Florică építette fel a korrupciós hálózatot, amelyben minden tagra konkrét feladat hárult a politikusok megvásárlásától a kifizetéseket végző pénzmosó offshore cégek működtetéséig. A vádirat szerint a politikusok kifizetésében a vezető szerep a Liechtensteinben bejegyzett, Stan Dragoș, az egykori teniszjátékos Dinu Pescariura, valamint Thomas Heinstchel tulajdonolta Profinet cégre hárult. A vádirat szerint csak a liechtensteini Profineten keresztül 20 millió dollárt osztottak szét a bűnszervezet tagjai között, természetesen további cégeken keresztül futtatva a pénzt.
2009-ben lejárt a bérleti szerződés a Microsoft-programokra, csakhogy Florică ekkor már nem volt a Fujitsu-Siemens Computers România igazgatója, ráadásul új, jobboldali kormány került hatalomra Emil Boc miniszterelnök - jelenleg Kolozsvár polgármestere - vezetésével. De Florică-nak amúgy is égett a talaj a lába alatt, mert a Fujitsu-Siemens Austria egyre több kérdést tett fel neki a „szaktanácsadási” átutalások kapcsán. A lényeg, hogy hamar feltalálta magát, és megvette azt a Dim Soft Kft.-t, amely amúgy is hivatalos értékesítője volt a Microsoft programoknak. Bejáratott politikai kapcsolatai segítségével Florică simán bedarálta az új kormányt is, és a vádirat szerint bevette a csapatba Dorin Cocoș bukaresti üzletembert - rossz nyelvek szerint a Traian Băsescu államfővel több mint szakmai kapcsolatot ápoló Elenea Udrea turisztikai miniszter akkori férjét -, valamint a legfelsőbb politikai körökben komoly befolyással bíró Gheorghe Ștefant, Piatra Neamț polgármesterét. Claudiu Florică új cégével 65 százalékos engedményt kapott a Microsoft-licencek romániai értékesítésére, ám ő teljes áron adta el ezeket a kormánynak.
2004 és 2013 között három kormány tíz minisztere sározódott be a Microsoft-botránnyal. A DNA-ügyészek számítása alapján a román közintézményekben, közigazgatásban a 2007-es EU-csatlakozásig 105 millió dollár, ezt követően 110 millió euró közpénzt fizettek Microsoft-licencekre. Végül 2013-ban a kormány úgy döntött, bérlés helyett inkább megvásárolja a programokat. Végül a DNA Microsoft-vizsgálata zátonyra futott annak ellenére, hogy körülbelül száz politikus - köztük tíz korábbi miniszter -, minisztériumi alkalmazott és üzletember szerepel a vádlottak listáján. Idén májusban a Bukaresti Törvényszék ítélete ügymeneti kifogással megszüntette a pert a pénzmosással, korrupcióval vádolt Claudiu Florică és Dinu Pescariu ellen. Vélhetően Claudiu Florică addig nem pakol ki a nyomozó ügyészeknek, amíg nem dugják rács mögé.
Kormányokat átívelő politikai kapcsolatainak mélységére utal, hogy a Dim Soft Kft. már Synotech Global Services Kft. néven fut és 2019. február 19-én a cernavodai atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica Rt. állami vállalattal mintegy 416 ezer eurónak megfelelő szerződést kötött „adatbázis létrehozására”. Az ország második embere, Tăriceanu ellen még nem indíthattak eljárást, mert a parlament egyelőre nem vonta meg a mentelmi jogát, és várhatóan jó ideig nem is fogja, mert ő az elnöke a kormányzó PSD koalíciós partnerének, az ALDE-nak. A Microsoft-botrányban eddig négy jogerős ítélet született: Dumitru Nicolae és Gheorghe Cocoş üzletembereket két év négy hónap, Gabriel Sandu egykori minisztert három év, Gheorghe Ștefant hat év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.
Ez az épület jelenleg a főváros célpontja. A külföldiek aránya azért figyelemre méltó, mert Romániában a turistáknak csak mintegy egyötödét teszik ki a külföldiek. A Ceaușescu szüleményének tartott épület esetében azonban éppen fordított az arány. Kolosszus a legnagyobb, a legdrágább és a legsúlyosabb épület kategóriájában is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Az 1989-es romániai forradalom és az azt követő Ceaușescu-per és -kivégzés véget vetett nagyszabású terveiknek. A nagyarányú pusztítás ellenére a régi házak és templomok néhány kis szigete megmaradt. „A bontás titokban zajlott, a dokumentációkat kéz alatt adták egymásnak. Az építkezésen használt térképek, a részletes tervek másolatai a munkások jegyzeteivel együtt eltűntek.
A kormányzati szereplőket korrumpálták úgy, hogy a Microsoft leányvállalata jelentős árengedménnyel adott szoftvereket kormányközeli disztribútorcégeknek, amiket azok túlárazva értékesítettek a közigazgatásnak. Ezt állapította meg a Microsoft magyarországi leányvállalatát vizsgálva az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet. A kusza, elvarratlan szálakkal átszőtt történet 2003-ra nyúlik vissza, amikor Adrian Năstase szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, a közelmúltban a NATO főtitkár-helyettesi székébe repített Mircea Geoană akkori külügyminiszter, Șerban Mihăilescu, a kormány főtitkára, Hildegard Puwak EU-integrációs miniszter, Dan Nica kommunikációs miniszter stratégiai partnerszerződést írt alá a Microsofttal. Adrian Nastase. Épphogy megszáradt a tinta az okmányon, és a magát a Microsoft-termékek kizárólagos romániai forgalmazójának tituláló Fujitsu-Siemens Computers România, a Microsoft România kft.-vel karöltve konkrét üzleti ajánlatot tett a kormánynak: 41,9 millió dollárért 50 ezer Microsoft szoftver-licencet kínáltak megvételre. Az ajánlatot, amelyik 2004. Habár a román hatóságok biztosan tudták, hogy a Fujitsu-Siemens Computers Româniának nincs kizárólagossága a Microsoft-licencekre az országban, hiszen a Dim Soft Kft., a Net Consulting Kft. és a Radix Kft. A román kormány gyorsan le akarta zavarni az ügyet, ezért már 2003 novemberében, öt hónappal az ajánlat határidejének lejárta előtt Mircea Tănăsescu pénzügyminiszter javaslatára a Năstase-kabinet rendeletben átruházta a kormányfőtitkárságra a 41,9 millió dollár kifizetését azzal, hogy a pénzügyminisztérium az összeggel majd megemeli a költségvetésüket. a fennmaradó pénzt pedig négy és fél év alatt kellett törlessze a kabinet. A gépezet beindult, 2009-ig a kormány további négy szerződéskiegészítést parafált, a többi között iskolai Microsoft-programok licencének bérlésére 19,37 millió dollárért, majd újabb 39 385 licenc bérlésére 26,17 millió dollárért.
A látogatóknak a legolcsóbb belépőért 25 lejt, a legdrágábbért 45 lejt kell fizetniük.
A Szociáldemokrata Párt (románul Partidul Social Democrat, PSD) Románia egyik legnagyobb pártja. 1992. Az FDSN megnyerte az 1992-es romániai választásokat és 1996-ig kormányzott. 1993. 1994 és 1996 között a PDSR három szélsőséges párttal kormányzott együtt: a szélsőjobboldali Román Nemzeti Egység Párttal (PUNR) és Nagy-Románia Párttal (PRM) és az ultranacionalista, de hivatalosan baloldali Munka Szocialista Pártjával. A Nicolae Văcăroiu vezette, 1994 márciusa és 1996 szeptembere közt kormányzó kabinetben a PUNR, a PRM csak ennél alacsonyabb posztokat kapott az állami adminisztrációban. 2000 novemberében a PDSR visszatért a hatalomba a Románia Szociáldemokrata Pólusa nevű koalíció részeként, amelyben részt vett még a (ma már nem létező) Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) és a Román Humanista Párt (PUR) is, amely később átnevezte magát Konzervatív Pártnak (PC). 2001. 2004 novemberében a PSD jelöltje, Adrian Năstase megnyerte a román elnökválasztás első fordulóját, a második fordulóban azonban alulmaradt Traian Băsescu jelenlegi elnökkel szemben. 2005 áprilisában meglepetésre a viszonylag fiatal, újítónak tekintett Geoanăt választották elnöknek a régi szárnyat képviselő Ion Iliescuval szemben. A 2008-as országgyűlési választásokon a PSD a második legtöbb szavazatot begyűjtő párt volt, és több mint egy hónapi tanácskozás után kormánykoalíciót kötött a legnagyobb ellenfélnek számító Demokrata-Liberális Párttal, együttesen 70%-os többséget kitéve. 2009 folyamán sorozatosan megfigyelhető volt a feszültség a két koalíciós fél között. A 2009 végén lezajlott elnökválasztás mindkét fordulójából az akkori pártelnök és elnökjelölt, Mircea Geoană sokak meglepetésére vesztesen került ki, ugyanis a közvélemény kutatások eredményei mellett a köztévében rendezett vitában is jobban szerepelt mint ellenfele, Traian Băsescu. A 2010-ben megtartott PSD kongresszuson nagy meglepetést okozott, amikor az addig eléggé ismeretlen, igen fiatal Victor Ponta nyerte meg a PSD elnöki címét. 2012 tavaszán a PSD szövetségre (Szociálliberális Unió, USL) lépett a jobboldali Nemzeti Liberális Párttal (PNL). A két pártnak együtt többsége volt a parlamentben, így Victor Pontát miniszterelnöknek választották, aki ezáltal megalakította első kormányát. A 2012 decemberi választást az USL nagy fölénnyel megnyerte, ezek után rövidesen megalakult a második Ponta-kormány. Az USL-t azonban alig több mint egy évvel később tönkretették a belső konfliktusok, ezáltal a PNL kilépett a koalícióból, és az ellenzéki PD-L segítségével közösen megbuktatta a kormányt. Traian Băsescu kormányfő ezután az alkotmány értelmében ismét Pontát volt köteles felkérni miniszterelnöknek, aki ezután az RMDSZ-szel lépett koalícióra. A 2014 őszi elnökválasztáson a PSD Pontát indította, aki ugyan megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban alulmaradt a PNL és a PD-L jelöltjével, Klaus Iohannis Nagyszebeni polgármesterrel szemben. Miután a magyar kisebbség jól kimutathatóan inkább Iohannisra voksolt, az RMDSZ kilépett a kormányból. 2015 őszén, azt követően, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával hivatalosan is vádat emelt ellene.A Ponta és a kormány körüli botrányok erősen megtépázták a népszerűségét. Miután októberben egy diszkótűz miatt hatalmas korrupcióellenes tüntetések törtek ki, Ponta kénytelen volt pozíciójáról lemondani, és a párt október 11-ei belső választásán az addigi ügyvezető elnököt, Liviu Dragneát választották meg utódjává. A 2016-os választásig Dacian Cioloş vezetésével technokrata kormány vezette az országot. A PSD a 2016-os választásokat megnyerte, azonban a pártelnök, Liviu Dragnea nem lehetett miniszterelnök, büntetett előélete miatt. Dragnea, csakúgy mint elődje, botrányos körülmények között volt kénytelen székéből felállni 2019 májusában. A PSD a 2020-as önkormányzati választásra szövetséget kötött a Pro Romániával, de így is nagy veszteségeket könyvelhetett el. A PSD 2020-ban megnyerte a parlamenti választásokat, de ellenzékbe került. Később, a Cîțu-kormány 2021-es összeomlása után koalícióra lépett a korábban fő ellenfélnek számító Nemzeti Liberális Párttal és az RMDSZ-szel. Az RMDSZ később kilépett a koalícióból. A két nagy párt a miniszterelnöki poszt rotációs rendszeréről állapodott meg, így 2023-ig a nemzeti liberális Nicolae Ciucă volt a kormányfő, majd 2023-tól a PSD-elnök Marcel Ciolacu lett a miniszterelnök. ____* Miután Liviu Dragneát korrupció miatt jogerősen három év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság.** Adrian Năstase ideiglenesen „felfüggesztette” magát posztjáról 2006. A PSD ideológiája távol áll a modern szociáldemokráciától. Társadalmi kérdésekben konzervatív, retorikája nacionalista. A valláspolitika téren a PSD meglehetősen klerikális, és szoros kapcsolatok fűzik a román ortodox egyházhoz. A PSD kormányzása idején az egyház számos alkalommal részesült vissza nem térítendő állami támogatásokban. A párt szavazóinak a 62-65%-a a 60 éven felüli korosztályból ered. Földrajzi szempontból a Kárpátokon túl, Olténiában, és Moldvában erős.