A digitális világban a színek megjelenítése kulcsfontosságú, legyen szó weboldalakról, grafikai tervezésről vagy akár nyomdai munkákról. Az RGB színmód az egyik legelterjedtebb rendszer, amelyet a digitális eszközök használnak a színek előállítására. Ebben a cikkben részletesen foglalkozunk az RGB színkódokkal, azok jelentésével és hogyan használhatjuk őket hatékonyan, különös tekintettel a Photoshopra.
Mi az az RGB színrendszer?
Az RGB színrendszerben a színek a három alapszín - a vörös (red), a zöld (green) és a kék (blue) - összeadásával állíthatók elő, ezért is nevezik additív, tehát összeadó színkeverésnek. Az RGB a webes használatra, digitális eszközökre szánt anyagok színmódja, 16 millió színt képes megjeleníteni. A weblapok kialakítóinak több lehetőségük is van az egyes elemek színének meghatározására. Egyrészt mód van az egyes RGB értékek (RGB: az angol vörös-zöld-kék szavak rövidítése) hexadecimális vagy decimális formában való megadására.
Ilyenkor a csatornák: piros, zöld és kék. A Red, Green, Blue a színes kép szürkeárnyalatos ábrázolása, de ha egyenként megnézzük őket, látható, hogy különbözőek. Például a Red csatornán, ahol a szürkeárnyalatos kép a legvilágosabb, ott van a legtöbb a piros színből, ahol a legsötétebb, ott meg a legkevesebb. Ha bármilyen színt megnézünk, az RGB összetevőkkel tudjuk leírni.
A három tiszta színen kívül persze millió árnyalat létezik a három színcsatorna kombinációi alapján. Itt a három tiszta színt egymás mellé raktam. A red csatorna 100%, a másik kettő 0%. Ha a red csúszkát teljesen elhúzzuk balra, akkor fekete lesz, mivel csak pirost tartalmaz a szín, más nincs benne. Természetesen egész más a helyzet, egy színes fotónál, ahol nem tiszta színek vannak, hanem mindenféle keverékek, amik mind a három alapszínből tartalmaznak valamennyit.
A Red csatorna, ha a red csúszkát jobbra húzzuk, akkor növeljük a piros értékét a piros területeken, ha balra húzzuk, akkor csökkentjük a piros értékét a piros területeken. Ha a zöld csúszkát húzzuk jobbra, akkor növeljük a piros értékét a zöld területeken, ha balra, akkor akkor csökkentjük a piros értékét a zöld területeken.
RGB kódok hexadecimális formában
RGB színmódban egy kettős kereszttel ellátott hat számjegyű hexadecimális számsor is jelöli az adott színt, azaz az RGB értékeket megadhatjuk hexadecimális formában is. Két-két jegy jelöli a vörös, a zöld és a kék színcsatornákat. Így pl. #ff0000 felel meg a vörösnek, #00ff00 felel meg a zöldnek és #0000ff a kéknek.
A hexadecimális kódoláskor egy hatjegyű hexadecimális szám jelöli a színt, és ezt egy „#” jel előzi meg. Két-két jegy jelöli a vörös (Red), a zöld (Green) és a kék (Blue) színcsatornát, ebben a sorrendben. Így #ff0000 (#FF0000) felel meg a vörösnek, #00ff00 (#00FF00) felel meg a zöld színnek, #0000ff (#0000FF) a kéknek.
Összefoglaltam egy táblázatban.
| Szín | Hexadecimális kód | RGB értékek |
|---|---|---|
| Vörös | #ff0000 | (255, 0, 0) |
| Zöld | #00ff00 | (0, 255, 0) |
| Kék | #0000ff | (0, 0, 255) |
| Fekete | #000000 | (0, 0, 0) |
| Fehér | #ffffff | (255, 255, 255) |
Színmódok közötti átváltás és a Photoshop
Előfordul, hogy egy adott munka elkészül egy adott színmódban, de szükség lenne rá más színmódban is. Előfordulhat, hogy az adott munkát el kell készítenünk CMYK színmódban, mert nyomtatásra szánjuk, ugyanakkor webes felületeken is alkalmazzuk, tehát jó, ha RGB színmódban is elkészül. Mivel a nyomtatók képtelenek az RGB tartományt tökéletesen kinyomtatni, ezért volt szükség egy másik, kisebb színskálára, mely a nyomtatott anyagok színmodellje. Ez a CMYK paletta, melyben a felületre festett alapszínek visszavert fénye adja a színt.
Az RGB színrendszerben a színek a három alapszín - a vörös (red), a zöld (green) és a kék (blue) - összeadásával állíthatók elő. RGB színmódban egy kettős kereszttel ellátott hat számjegyű hexadecimális számsor is jelöli az adott színt, azaz az RGB értékeket megadhatjuk hexadecimális formában is. Két-két jegy jelöli a vörös, a zöld és a kék színcsatornákat.
Ha tehát már tudunk egyetlen színadatot (pl. a szín hexakódját), akkor abból kiindulva kvázi “át tudjuk váltani” a különböző színmódokba is. Természetesen fontos tudnunk, hogy az “átváltás” során nem hajszálpontosan azt az eredményt fogjuk kapni: bizonyos árnyalatok a monitoron “neonos” színekké válnak, vagy éppen nyomtatásban kapunk sötétebb vagy tompább árnyalatokat.
A RAL festék- és színkeverési rendszert az 1920-as években dolgozták ki Németországban. A RAL Classic listája 210 (matt) festékszínt tartalmaz, melyet 4 számjeggyel jelöl és névvel is azonosít. RAL színeket már nem találunk a Photoshopban. Ha ilyen színre lenne szükségünk, illetve a meglévő színt kellene ilyen színmóddal “egyeztetni”, akkor már ún. Ha biztosra szeretnénk menni, akkor alapból Pantone színt választunk, hiszen ez a standard az egész világon.
A keverésnél érdemes a Channels palettát is figyelni, mert jól látni a változásokat. Az info palettán látni, hogy az a szín, ahol a pipetta van, milyen RGB összetevőkből áll össze. A Red csatornán átkevertem a színeket, így teljesen levettem a piros értékét a zöld és kék értékét meg növeltem. Ahhoz, hogy megértsük, miért pont zöld lett a narancssárgából, és piros a zöldből, tudni kell, hogy az egyes színeknek mi a komplementer színe.
A webtűrő színek esetén az egyes színcsatornáknál a következő 6 hexadecimális érték lehetséges: 00, 33, 66, 99, CC és FF. A bevett rövidített háromjegyű írásmód ezeket az értékeket rendre a 0, 3, 6, 9, C és F jelekkel jelöli.
A kívánt színárnyalat kiválasztásához a világhálón egy egész sor eszköz fellelhető. Jonny Jacobs: Advanced HTML Color Code Chart, 2009. Ha az egeret a 4096 színárnyalat közül a kiválasztott fölé visszük, akkor a táblázat szélén leolvashatjuk az RGB értékeket. Color Scheme Designer 3. Összeillő színek megtalálását segíti.