A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének 1958 óta megjelenő folyóirata, amely elsősorban az újkori és modern történelemmel, illetve középkori tematikájú írásokat tartalmaz magyar és külföldi szerzőktől.
A Történelmi Szemle előtörténete és fejlődése
A folyóiratnak hosszú múltja van, elődje, a Történeti Szemle 1912-1922 között Angyal Dávid, majd 1926-1930 között Áldásy Antal szerkesztésében jelent meg hasonló tematikával. A Történeti Szemle a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1912-1922 között tizenegy évfolyamot ért meg Angyal Dávid szerkesztésében, míg Áldásy Antal gondozásában 1926-1930 között négy évfolyam látott napvilágot Budapesten, a Franklin Társulat nyomatában.
1950-1955 között hat évfolyama Történettudományi értesítő néven a Történettudományi Intézet értesítőjeként, kéziratként jelent meg. Ez az időszak a folyóirat fejlődésében egy átmeneti szakaszt jelentett, mielőtt a mai formájában újjáéledt volna.
1958-tól az MTA Történettudományi Intézet gondozásában jelenik meg negyedévente, esetenként összevont számmal. Ez a megjelenési forma biztosítja a folyamatos szakmai párbeszédet és az aktuális kutatási eredmények közreadását.
A Történelmi Szemle repertóriumai és bibliográfiái
A folyóirat gazdag tartalmának megismerését és kutatását számos repertórium és bibliográfia segíti:
- Összeállította Hernádi László Mihály: A Történeti Szemle repertóriuma, 1912-1930. Budapest; Pécs: Dialóg Campus. 2001.
- Összeállította Dippold Péter: A Történelmi Szemle repertóriuma 1958-1982. Budapest: Akadémia. 1988.
- Összeállította Ferenczyné Wendelin Lídia: A Magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921-1944. II. kötet Budapest: Országos Széchényi Könyvtár. 2066. o.
Ezen kiadványok lehetővé teszik a kutatók számára, hogy gyorsan és hatékonyan tájékozódjanak a folyóiratban megjelent cikkekről, és elmélyülhessenek a történettudomány különböző területein.
A Történelmi Szemle tartalma és publikációs lehetőségei
A folyóirat elsősorban az újkori és modern történelemmel, illetve középkori tematikájú írásokat tartalmaz magyar és külföldi szerzőktől. Célja, hogy teret adjon a legfrissebb történettudományi kutatásoknak, vitáknak és elemzéseknek.
A Történelmi Szemle ez évi 3. száma 2017. november 21-étől kapható a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. A helyben megvásárolt, illetve az Intézettől közvetlenül megrendelt lapszám ára 1000 Ft. Postai csomagküldés esetén a postaköltség a vásárlót terheli.
Az egyes számok megvásárolhatóak, illetve megrendelhetőek a Történettudományi Intézetben (Humán Tudományok Kutatóháza, Bp. 1097 Tóth Kálmán u. 1053 Magyar u. 40.). A folyóirat teljes évfolyama előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál.
“Nem tudom megmondani, hogy Árpád beszélt-e magyarul” - Mende Balázs & B.Szabó János | KözBeszéd #93
Tanulmányok és kutatási irányok a Történelmi Szemlében
A Történelmi Szemle hasábjain számos fontos és elgondolkodtató tanulmány jelent meg. Például:
„Pedig amint a DAI-ról a Bizánc-kutatásban kialakult képből felvillantandó szempontok reményeink szerint megmutatják: a modern forráskritikai vizsgálatok eredményeinek folyamatos nyomon követése nélkül, pusztán a szavart/türk-történetet elbeszélő fejezetekre és az azok kapcsán korábban megfogalmazott feltevésekre, illetve ezek folytonos kombinálására és/vagy az adatok figyelmen kívül hagyására építve könnyen nem kellően megalapozott következtetésekre juthatunk. Többek között ez a helyzet vezetett ahhoz, hogy akár a magyarországi kutatásban már a szakszerű vizsgálatok kezdetén rögzített alapvető megfigyelések döbbenetes módon - a fejlett írásbeliség korában is - mindössze egyetlen generáció alatt kieshettek a történészek kollektív emlékezetéből. A DAI 38. fejezetének első felében elbeszélt történet - meggyőződésünk szerint - kazár eredetű tudósításon nyugvó voltának korai felismerése, majd teljes feledésbe merülése ennek pusztán egyetlen, ám részleteiben is jól végigkövethető példáját nyújtja.” (Bollók Ádám-B. Szabó János: Hogyan tűnt el a De administrando imperio 38.)
„Bocskai a békefeltételeinek kidolgozása során minden bizonnyal felhasználta a hazatért főúr érveit, de természetesen mások javaslatai is bekerülhettek a nevezetes pontok közé. A negyedik helyen a korona Magyarországra hazahozatalát sürgetik, amiről korábban Báthory írt Bocskainak. Nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy az egyes felvetések pontosan kitől származnak, mikor fogalmazódtak meg.”
„A magyar történetírás eddig nem dolgozta fel monografi kusan az európai minták magyarországi követésének történetét, noha a kérdést számos tanulmány érintette és a jelenség múltja is messzire, a keresztény állam megszervezéséig nyúlik vissza. Attól kezdve a nyugati hatás folyamatos és igen sokrétű, a földművelés technikáitól és a hadszervezet formáitól a művészeti stílusirányzatokig és a társadalomszerveződésig számos aspektusa kimutatható.”
„Az oszmán hódítók »természetfeletti« képességeinek legendája, amely a középkori krónikások (több) százezernyi oszmán harcosról szóló tudósításaiban köszön vissza, annak ellenére szívósan tartja magát a köztudatban, és bizonyos mértékben még a (nem oszmanista) szakemberek körében is, hogy időközben a korabeli oszmán hadviselésről való ismereteink sokkal pontosabbakká váltak. »Az oszmán hadsereg működését befolyásoló általános korlátozó tényezőkről gyakran megfeledkeznek vagy tudomást sem vesznek az olyan elbeszélések, amelyek az (oszmán) állam létének értelmét a világuralmi törekvésekkel azonosítják.« Így aztán gond nélkül írnak szakemberek is néhány nap vagy hét alatt földig rombolt várfalakról annak ellenére, hogy »a nehezebb ostromágyúkat csaknem a céljuknál magasabbra kellett helyezni annak érdekében, hogy értékelhető károkat tudjanak okozni. Az optimális pozíció eléréséhez hetekig tartó gondos előkészületekre volt szükség, és még a legalaposabb előkészületek mellett is gyakori volt a kudarc« - még a 17. században is!” (Pálosfalvi Tamás: Mennyi ideig tartott Nándorfehérvár első ostroma?)
Ezek a részletek jól illusztrálják a Történelmi Szemle által képviselt tudományos színvonalat és a publikált cikkek mélységét.
tags: #tortenelmi #szemle #psd