Az ARCHICAD észak irányának beállítása és jelentősége

Az ARCHICAD szoftverben az észak irányának pontos beállítása elengedhetetlen a terv helyes tájolásához és a nap pozíciójának helyes meghatározásához. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan állítható be az észak irány, valamint kitérünk az ezzel kapcsolatos fontos tudnivalókra és gyakori problémákra.

Az észak irányának beállítása ARCHICAD-ben

A tervben elhelyezett Északi jel tárgy (mely az ARCHICAD könyvtárban található) mutatja a terv északi irányát. A Nap pozícióját a Nézőpont beállítása párbeszédpanelben lehet beállítani.

A maximális pontosság érdekében fontos megadni a terv helyének magasságát a kívánt mértékegységben. Ezekre a magassági adatokra a terv SketchUp és Google Earth formátumba történő exportálásakor van szükség. A hely adatainak gyors meghatározásához kiválaszthat egy előre meghatározott várost, vagy nagyítson a kívánt helyszínre a pontos adatok lekérdezéséhez a Google Maps-ben.

ARCHICAD Északi jel beállítása

Adattovábbítás és formátumok

Mindhárom formátum - Google Earth (.kmz), SketchUp (.skp) és az ARCHICAD projektek közötti adattovábbítás - használható az adatok átvitelére. A Google Earth (.kmz) formátum a hosszúsági, szélességi és magassági adatokat tárolja egyedüli helymegjelölésként. Az import funkció használatakor az egyedüli helymegjelölést tartalmazó kmz fájlok hosszúsági, szélességi és magassági adatai is beolvasásra kerülnek.

A SketchUp (.skp) formátum a hosszúsági, szélességi és magassági adatokat, az északi irányt és az időzónát exportálja és importálja.

Szerkesztővonalak és segédvonalak

A segédvonalak (és segédkörök) szerkesztési segédletek, melyekkel meghatározott pontokat és nézeteket kereshet ki a 2D-s és 3D-s ablakokban történő pontos bevitel biztosításához. A segédvonalakkal ellentétben a szerkesztővonalakat a felhasználó helyezi el. A szerkesztővonalak elhelyezése után használhatja azokat az elemek pontos létrehozásához.

Az ablak tetszőleges pontjára rajzolhat egyenes vagy ívelt szerkesztővonal-szakaszt, ehhez kattintson kétszer. Ha használja a vonalzót, bármikor kattintson a vonalzóra, és mozgassa a mutatót bárhová az ablakban. A vonalzóval párhuzamosan készül egy szerkesztővonal.

Ha áthelyezné a szerkesztővonalat, kattintson a fogási pontra, és húzza a szerkesztővonalat annak fogva az új helyére. Ha szerkesztőkört használt, ez a művelet sugárirányú nyújtás (ahogyan azt az ikon is jelzi). A másik megoldás, ha a Radír kurzort végighúzza a képernyőn.

A szerkesztővonalak helyi menüjét a jobb egérgombbal egy tetszőleges Szerkesztővonal lapra kattintva, vagy a szokásos eszköztárban a Szerkesztővonalak előugró menüre kattintva nyithatja meg. Kattintson a jobb egérgombbal bármely szimpla szerkesztővonalra a helyi menü megnyitásához.

ARCHICAD szerkesztővonalak használata

Hőtechnikai modul és energiakalkuláció

Lemezről történő telepítéskor a Hőtechnikai modul telepítésekor hibaüzenet jelenhet meg: "Hiba: írásra történő megnyitáskor." Ez a hibaüzenet akkor jelenik meg, amikor egy nem írható meghajtóra szeretne valamit felmásolni (telepíteni). Gyakran előfordul, ha a telepítést a CD meghajtóra próbálja megkérni.

Egy másik gyakori probléma, hogy az ArchiCAD fut, és nem engedi a fájlokat módosítani. Az ArchiCAD 9 és ArchiCAD 10 verziók már dinamikus menüsorral rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a menüt saját arculatra szabhatja. Ennek következménye, hogy a frissen telepített ArchiCAD menüsorából több parancsot kivettek a fejlesztők a program átláthatóbbá tétele érdekében. Az így nem látható (de létező) paraméterek megjelenítéséhez nyissa meg a "Beállítások / Munkakörnyezet" ablakot, és állítsa át a munkakörnyezetet "Profi" felhasználóra.

A rétegrend-szerkesztőből származó rétegrendek kitöltésének megjelenítését még a Rétegrendszerkesztőben adhatja meg. Ha ott jól beállította egy szerkezet megjelenítését, akkor az fog látszani az ArchiCAD-ben is. Sajnos vektoros kitöltésnél még előfordulhat ez a probléma akkor is, ha a beállított értékek megfelelőek.

A belső (fűtött terek közti) födémeket nem szabad a számításban figyelembe venni, mert azok nem épülethatároló szerkezetek. Ezeket a födémeket külön fólián kell kezelni vagy az épületfizikai módban törölni.

Az Északjelet célszerű a külső falak fóliájára helyezni, vagy egy olyan fóliát megadni, amelyet az egyéb szerkezeteknek tartanak fent. Amennyiben az északjel így sem jelenne meg az "Épületfizikai mód"-ban, akkor azt újra lehelyezheti. A program az északjelet mindenképp figyelembe veszi.

Fontos megemlíteni, hogy az energetikai megoldás csak az "SGWT_Eszakjel" elemet elemzi, az ARCHICAD könyvtárban találhatóakat, illetve más egyedi északjeleket nem.

Az ARCHICAD modell konvertálása után sajnos az összes szilárdtest művelet törlődik, mivel az operátor elemek is másolásra kerülnek és ezzel elvesztik operátor szerepüket. A konvertálás után konvertált elemekkel nem lehet megismételni a szilárdtest műveleteket, mivel az elemek vastagsága "0" lesz és a "0" vastagságú operátor elemek nem hatnak a cél elemekre.

A helyiségpecsétek térfogata határozza meg a teljes fűtött épület-térfogatot. Amennyiben ezek a helyiségpecsétek nem érnek össze a 3D modellen, az a térfogatot csökkenti és ezzel a számítás térfogat-felület arányát módosítja. A falak és a födémek nem tűnnek el, csak a "Helyiségpecsétek lehelyezése" vagy a "Helyiségpecsétek szintmagassághoz igazítása" menüpontnál a 3D megjelenítési mód megváltozik. Ekkor az ablakok és ajtók azért látszanak, mert a kontúrjuk sok vonalat (élet) tartalmaz és így jól kivehetők a többi szerkezet viszont szinte láthatatlanná válik (pl. Open GL megjelenítésnél az átlátszó szerkezetek teljesen eltűnnek).

Amennyiben a rétegrendeket az ÉPTÁR rétegrendszerkesztővel készíti és az ARCHICAD-ben ezeket használja, a szerkezetek tökéletesen konvertálódnak az Energetikai Programban. A nem az ÉPTÁR rétegrend-szerkesztővel (vagy a rétegrend-ajánlóval) készített rétegrendek esetében a rétegrendi összetevőket az Energetikai programban található adatbázis elemeivel le kell cserélni. Ebben az esetben figyeljen a rétegvastagságok változására. Ha a rétegeket lecserélte és az U érték még mindig nem változott, akkor a réteg nincs a számításnál figyelembe véve. Ezt az adott rétegrend minden eleme mellett található adatsor végénél látható "N" betű jelzi.

A Hőátbocsátási tényező számítási algoritmus szempontjából mindegy, hogy melyik a külső és a belső oldal, tehát ez nem okozhat problémát. A páratechnikai és a túlmelegedés vizsgálatnál viszont már eltéréseket okoz. A hiba, amennyiben ezt annak nevezzük, az ARCHICAD programban a fal megrajzolásánál keletkezhet, ugyanis a külső oldalt a program az ARCHICAD programban kialakított referenciavonal és a fal helyzete alapján határozza meg. Ugyanakkor az Energetikai Programban ez a probléma egy mozdulattal korrigálható, ha véletlenül rosszul exportálja a rétegrendi sorrendet.

Az Energetikai program minden nyílászáró hőnyereségét ÉSZAKI irányultsággal veszi figyelembe. Az egyszerűsített eljárásban a nyílászárók téli hőnyereségének számításakor minden nyílászárót északi -, míg nyári túlmelegedés vizsgálatának során minden nyílászáró déli fekvésűnek kell feltételezni. Az ÉSZAKI irány tekintetében a fentebbi pontban leírtak itt is igazak. Egyszerűsített eljárásnál minden nyílászárót északi fekvésűnek kell tekinteni.

Az ARCHICAD ajtókat tömör szerkezetnek tekinti a program, melyeknek nincs hőnyereségük. Amennyiben olyan erkélyajtót szeretne, amelyik számításba vehető az energetikai számítás során, akkor cserélje le ezeket az ajtókat Hofstädter vagy Internorm ablak típusú erkélyajtókra. Ezek a termékkönyvtárak nem csak a felületi értékeiket viszik át jól az Energetikai Programba, hanem a pontos U értékük és g értékük is automatikusan feltöltődik.

Adding Lights - ARCHICAD Training Series 3 – 45/52

Energetikai program nyílászáró beállítások

tags: #archicad #eszak #irany