A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) az egyik legrégebbi és legmeghatározóbb politikai erő a magyar történelemben. Alapítása 1890. december 7-ére tehető, és azóta is aktívan részt vesz a magyar politikai életben, bár pályafutása során többször is átalakult, egyesült vagy éppen újjáalakult.
Az MSZDP alapítása és korai évei
Az MSZDP 1890. december 7-én alakult meg Engelmann Pál Gábor vezetésével, a II. Internacionálé útmutatásai alapján. Alapítói között voltak a széteső Magyarországi Általános Munkáspárt tagjai. A párt legfontosabb célkitűzései között szerepelt a tőkés társadalmi berendezkedés felszámolása, a termelőeszközök köztulajdonba vétele, az általános választójog megteremtése és munkásvédő törvények elfogadása.
Engelmann 1892-ig állt a párt élén, ezt követően nézeteltérések jelentkeztek a vezetésben, és a párt radikális, illetve mérsékelt szárnyakra bomlott. Az MSZDP fokozatosan egy reformista szemlélet hatása alá került. Érdekes módon, míg az első világháború kitörése előtt pacifista, háborúellenes politikát folytatott, addig annak befejezése után már saját érdekeiben álló társadalompolitikai érvekkel igazolta annak jogosságát.
Az őszirózsás forradalmat követően az MSZDP ellenzéki koalícióra lépett a forradalomban részt vevő pártokkal. A kialakult politikai válságon nem tudván úrrá lenni, a gyűjtőfogházban lévő kommunista vezetők segítségét kérték. A két párt, vezetőik döntése nyomán, 1919. március 21-én egyesült, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot.
A Tanácsköztársaság bukása után és a két világháború között
A Tanácsköztársaság bukása után a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Peyer Károly és Peidl vezetésével reformista alapokon szerveződött újjá, és a II. Internacionálé tagpártja lett. 1921-ben a párt megkötötte a Bethlen-Peyer-paktumot, amelynek eredményeként a pártot nem tiltották be, működését szigorú korlátok között engedélyezték.
Miután az 1920-as választást bojkottálta, az MSZDP 1922-ben indult először a parlamenti választásokon, ahol 17%-kal a második legerősebb párt lett, 25 mandátumot szerezve a Nemzetgyűlésben. Az emigrációból 1924-ben hazatért Weltner Jakab, 1929-ben pedig Garami Ernő és Buchinger Manó. A harmincas években tűnt fel kiváló parlamenti szónokként a legendás Kéthly Anna, akiről azt mondták, hogy „egy férfi van a magyar parlamentben, az is nő”.
1944-ben az SZDP illegalitásba kényszerült, vezetőit a Gestapo letartóztatta, sokakat koncentrációs táborba hurcoltak, többen a nyilas terror áldozatául estek.
A második világháború utáni időszak és az 1948-as egyesülés
1945 után a demokratikus átalakulás kérdései kiélezték a párton belüli ellentéteket a jobboldal, centrum és baloldal között, ami végül pártszakadáshoz vezetett. A párt jobbszárnyát 1948-ban kizárták, a maradék pedig Szakasits Árpád vezetésével 1948-ban egyesült a Magyar Kommunista Párttal.
Az 1956-os forradalom és az újjáalakulás
Az 1956-os forradalom idején az MSZDP átmenetileg önállóan működött. A rendszerváltás során, 1989-ben a történelmi párt újraalakult Magyarországon.
A novemberi kongresszuson három irányzat jött létre. A „Magyarországi Szociáldemokrata Párt” néven működő párt elnökévé Petrasovits Annát választották. Az MSZDP tagja volt az Ellenzéki Kerekasztalnak, és többek között az SZDSZ, a Fidesz és az FKgP mellett a négyigenes népszavazás egyik kezdeményezője volt.
Az ún. „balszárny” egy része, Révész András hívei három évig különváltak, és Független Szociáldemokrata Párt néven működtek.
A rendszerváltás utáni politikai szerepvállalás
Az MSZDP az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson 3,55%-ot ért el, így nem jutott be a Parlamentbe. Ezt követően 1992-ben zavaros platformharcokban az elnöknőt leváltották. Borbély Endre és Király Zoltán egy-egy évi elnöksége után másfél évtizedig Kapolyi László lett a párt vezetője.
Kapolyi vezetése alatt pártja a Magyar Szocialista Párttal lépett szövetségre, annak politikáját támogatta. Kapolyit 2006. november 18-án a párt kongresszusa újraválasztotta. Az MSZDP korábbi ifjúsági szervezete, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) 2008. június 22-én újjáalakult.
A párt az MSZP „zsebpártjaként” funkcionált, tagjai MSZP listán, az MSZP színeiben jutottak be a parlamentbe, és ott sem alkottak külön frakciót. A 2007-es, 2008-as évek belső feszültségei folytán folyamatosan ültek át egykori MSZP-sek az MSZDP soraiba, és alakítottak meg saját frakciót az egyes önkormányzatokban.
A 2010-es országgyűlési választáson viszont önállóan indultak. 2012-ben és 2013. május 26-án a párt kongresszusa a több mint 120 éves szervezet jogutód nélküli megszüntetése és egy új szervezet megalapítása mellett döntött. Az új szervezet neve Magyar Szociáldemokraták Pártja (SZOCDEMEK) lett. A törvénytelen kongresszuson a küldöttek az új szervezet elnökévé választották Schmuck Andort.
Az MSZDP a 2014. évi országgyűlési választásokon önállóan indult. A párt 14 egyéni jelöltet indított, és ezek mindössze 937 szavazatot szereztek, ami a leadott szavazatok 0,02%-a volt.
A párt újabb átalakulásai és jelenlegi helyzete
Kapolyi László pártelnök halála (2014. november 28.) után a párt jelentős újjászervezésbe kezdett. A 2015. márciusi tisztújító kongresszuson pártelnökké választották Andráska Lászlót. A párt újjászervezése óta - vagyis a 2015. évtől - az MSZDP „Mezőhegyesi Konzultáció" néven aláírásgyűjtő akciót szervezett a mezőhegyesi ménesbirtok földjeinek egyben maradásáért.
Az MSZDP 2015 decemberében tartotta meg ünnepi kongresszusát megalapításának 125. évfordulója alkalmából. A kongresszuson új alapszabályt fogadtak el és megerősítették elnöki tisztségében Andráska Lászlót. Ebben az időszakban az MSZDP sokat dolgozott azon, hogy ismét méltó helye legyen a nemzetközi szociáldemokrata mozgalomban.
A Népszavával történt megállapodás keretében 2015-től minden MSZDP-tag és szimpatizáns kedvezménnyel fizethetett elő az egykori szociáldemokrata pártlapra. 2017. április 1-től Hasilló László lett a párt elnöke, aki kritikát fogalmazott meg az ellenzéki pártokkal szemben, amiért azok szerinte csak látszatból tartanak szociáldemokrata elemeket a programjukban, miközben ők az igazi szocdem párt. Nehezményezte azt is, hogy a 2021-es ellenzéki előválasztáson nem engedték a párt jelöltjeit indulni.
A párt anyagi okokból nem tagja már a Szocialista Internacionálénak. A 2022-es választásokon nem sikerült elindulniuk, mert nem tudták teljesíteni annak feltételeit, ezért az NVI 2022-ben egyesületté minősítette vissza. A bíróság 2023 tavaszán ismét egyesületté minősítette vissza, majd 2024. szeptember 6-án sikerült ismét párttá minősíttetni.
Romániai politikai helyzet és a PSD
A romániai választásokon a jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) győzött, bár némileg meggyengült. A PSD 22 százalékos eredménnyel 25 megyében nyerte meg az országgyűlési választást. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat megyében, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) háromban, a jobbközép liberális Mentsétek meg Romániát (USR) kettőben nyert, utóbbi Bukarest önkormányzatát is megszerezte.
A vártnál jobban teljesített a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), öt megyében nyert, és a hétfői adatok szerint 6,4 százalékkal jutott be a parlamentbe. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor rámutatott, hogy az a korosztály mozdult meg leginkább, amelynek van emléke az 1990-es és '89 előtti évekről, és tudja, mi a magyarellenesség. Úgy vélte, az erdélyi magyar választópolgárok látták a veszélyt, ami a szélsőséges pártok előretörése révén az erdélyi magyar közösségre leselkedik, ezért vonultak ilyen nagy számban az urnák elé.
Románia: szociáldemokrata győzelmet jeleznek az exit pollok
Az eredmények alapján várhatóan hétpárti parlament alakul Romániában, miután a hétvégén lezajlott választásokon két kisebb párt is parlamenti képviseletet szerzett.
tags: #szocialdemokrata #part #psd