A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyagai sok érdekességgel szolgálnak, és betekintést nyújtanak a 20. századi magyar történelem és kultúra különböző szeleteibe. E rovatunkban a Sajtóarchívum legrégebbi gyűjteményi egységeit mutatjuk be, melyekből különféle témákban válogatunk.
Számos művész, közéleti személyiség és esemény évfordulójára emlékezünk meg a Nemzeti Archívum anyagain keresztül. Például 120 éve, 1906-ban álltak forgalomba az első Ikarus emblémával ellátott autóbuszok Budapesten. A zenei élet jeles képviselői közül 100 éve született Lehel György Kossuth-díjas karmester, aki a bezártság időszakában is elröpítette a rádióhallgatókat a nagyvilágba. A színházművészet terén Törzs Jenő, a Meseautó Szűcs Jánosaként ismert, vérbeli karakterszínész emléke előtt tisztelgünk, aki a kisembertől az intrikuson át a hősig mindent eljátszott a színpadon. Szintén megemlékezünk Mensáros Lászlóról, a Kossuth-díjas színművészről, aki 1926. január 26-án született. Bereményi Gézát a legtöbben a Cseh Tamásnak írt dalszövegei kapcsán ismerik. A színművészet és a szinkronizálás kiemelkedő alakja Takács Katalin, akinek csodás hajzuhataga és bársonyos hangja egyike a legkarakteresebb hazai színésznőknek. Egyszerre éteri és érzéki, törékeny és erős, bölcs és bohókás NŐ, aki rendre az ujja köré csavarja a közönséget. Szabó Ottó robusztus alkatával félelmetes tudott lenni a színpadon, ugyanakkor kenyérre lehetett kenni, akárcsak Szomszédok-beli karakterét, a szívélyes zöldséges Józsit. A magyar színjátszás egyik felejthetetlen alakjára, Török Mariira is emlékezünk. Blaha Lujza, a magyar színjátszás nagy alakja is szóba kerül, aki 1850. szeptember 8-án született. Koós Olga, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész 1925. november 2-án született. Kútvölgyi Erzsébet, a kerek születésnapját ünneplő művésznő is reflektorfénybe kerül. Czóbel Béla festészetét szemlélve igen komplex képet kapunk a 20. századi avantgárd törekvésekről, hiszen életművére a nagybányai plein air-től kezdve a fauvizmuson át a cézanne-i szerkesztésig minden fontos huszadik századi áramlat hatással volt. A Nemzet Színésze és Nemzet Színésznője címet 25 éve, 2000. augusztus 22-én adták át először.
A magyar építészet és urbanisztika is terítékre kerül. 2023 óta a magyar Országgyűlés döntésének megfelelően december 16-a, Kós Károly születésének évfordulója egyben a Magyar Építészet emléknapja. Makovecz Imre, a magyar organikus építészet megteremtője is említésre méltó. Az Árpád híd felavatásának 75. évfordulójára is emlékezünk. Az egykori Lágymányosi - vagyis a mai Rákóczi - hídról is tudhatnak meg izgalmas részleteket. 145 éve nyílt meg Budapesten az „új lóversenypálya”, melynek helyén ma a Puskás Aréna áll. 1908-ban nyílt hazánk egyik első modern színháza Veszprémben, mely 1920 óta viseli Petőfi Sándor nevét.
A sajtó és a média világa is megjelenik. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma számos érdekességgel szolgál, többek között a magyar rádiózás napja alkalmából is betekintést nyújtva a műfaj fénykorába. Zsurzs Éva rendező, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész 100 éve született, akinek a Magyar Televízió számos kultikus filmjét és sorozatát, valamint a Magyar Rádió emlékezetes műsorait is köszönhetjük. A fiatal Málnay Levente az 1960-as római olimpia közvetítését nézve határozta el, hogy egyszer a televíziónál szeretne dolgozni, és alig több mint egy évtizeddel később már több sikeres tévéfilm rendezőjének mondhatta magát.
A művészetek és az irodalom is képviseltetve van. Czóbel Béla festészetét szemlélve igen komplex képet kapunk a 20. századi avantgárd törekvésekről. A Nemzeti Archívum anyagait böngészve emlékezünk Királyhegyi Pálra, „a magyar irodalom legalacsonyabb óriására”, aki 1900. december 27-én született. Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője is említésre kerül. A száz éve, 1925. december 22-én született Makk Károlyra is emlékezünk. Kálmán Imre halhatatlan remekművéről, a Csárdáskirálynőről is szó esik, amelyet 110 éve mutattak be. A színház jelmeztervező-gyakornokaként kezdő, majd a rivaldafénybe kerülő művész pályájáról is olvashatunk. Molnár Ferenc életének fordulatait bármelyik színpadi szerző megirigyelné. A komoly hazai és nemzetközi hírnévre szert tett író a világ összes nyelvén megtanulta ezt az egy mondatot: „külön kérem a számlát”. Hasznos tudomány volt ez a nagy kávéházi dorbézolásokról hírhedt Molnár számára, de kétségkívül tovább növelte irigyei számát, pedig nehéz természete révén amúgy is könnyen szerzett ellenségeket.
Interjúk kortárs írókkal, művészekkel- Interjú Lackfi Jánossal
A sport és az életmód is helyet kap. Erő, kitartás és kecses mozdulatok jellemezték a kiváló magyar sportolónőt, aki rövid pályafutása alatt négyszer állhatott fel a dobogó legtetejére. Franz Beckenbauer, a kétszeres aranylabdás német labdarúgó, akit utánozhatatlanul elegáns játéka miatt „a Császár”-ként emlegettek, nyolcvan éve, 1945. szeptember 11-én született. A fürdőzés nem csupán kikapcsolódás, hanem kiváló módja a betegségek megelőzésének, az egészségmegőrzésnek, a fáradt test regenerálásának és a szellem felfrissítésének.
Az ember vágya a meleg, meghitt otthon után visszanyúlik az idők kezdetéig. E vágy sokféle módon leképezhető akár a képző-, akár az iparművészetben, egyik legbájosabb ábrázolása a mézeskalács házikó, amelynek december 12-én van a világnapja.
A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyagai között említésre méltóak az aradi vértanúkra való megemlékezések, hiszen a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Szintén a Sajtóarchívum anyagait böngészve emlékezünk a 100 éve született Kállai Ferencre.
A házasság világnapja, amelyet 1983 óta minden évben február második vasárnapján rendeznek meg, szintén említésre méltó. Szent Miklósról és a Mikulás-ünnepről is tudhatnak meg izgalmas részleteket a Sajtóarchívum anyagain keresztül.
A lottó története is érdekes adalékokkal szolgál. Magyarországon 1762-ben honosította meg egy császári pátens a genovai lottót. Az első lottósorsolást 1770. szeptember 2-án rendezték Budán.
A magyar építészet emléknapja, Kós Károly születésének évfordulóján, december 16-án, egyben a Magyar Építészet emléknapja. Makovecz Imre, a magyar organikus építészet megteremtője is említésre kerül.
Végül, de nem utolsósorban, egy igazi közönségkedvencre emlékezünk, aki a régimódi magyar úr, a megfontolt ügyvéd és a bölcs varázsló szerepét egyforma könnyedséggel öltötte magára.
tags: #vicuska #kepszerkeszto #oldala