A kiadványszerkesztés és a nyomdai munka világa számos specifikus fogalmat és eljárást foglal magában, amelyek ismerete elengedhetetlen a minőségi végeredmény eléréséhez. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, a grafikai formátumoktól kezdve a kötészeti eljárásokon át a tipográfia alapelveiig.
Grafikai formátumok és fájltípusok
A nyomdai felhasználás során számos fájlformátummal találkozhatunk. Ezek közül is kiemelendőek a vektorgrafikus formátumok, mint az AI (Adobe Illustrator), a CDR (CorelDraw) és az EPS (Encapsulated PostScript). Bár az AI és a CDR nem kompatibilisek egymással, az EPS formátum az elmúlt évtizedben szinte teljesen kikopott a mindennapi használatból. A PDF, amelyet az Adobe hozott létre, egy univerzális formátum, amelyet szinte minden szoftver képes megnyitni és menteni is.
A raszteres képformátumok, mint a .JPG és a .TIF, szintén gyakoriak a nyomdai anyagok leadása során. A .JPG kiválóan alkalmas kis méretű, jó minőségű képek tárolására, míg a .TIF formátumot a veszteségmentes tömörítés és a széleskörű kompatibilitás miatt kedvelik.
PSD - a Photoshop szoftver saját formátuma, elterjedt szerkeszthető anyagok esetében. Az INDD az Adobe InDesign, a QXP pedig a QuarkXPress saját formátuma, melyeket tördelőszoftverek használnak.
Nyomdai eljárások és technológiák
A nyomdai munka során számos speciális eljárást alkalmaznak a kívánt minőség és megjelenés elérése érdekében. Az alátöltés egy olyan technika, amely a szomszédos színek közötti esetleges rések elkerülésére szolgál azáltal, hogy a világosabb színre pár tizedmilliméter „rátöltést” tesznek.
Az egyszínű flekket, színátmeneteket, fotókat vagy bármilyen grafikai elemet, ami a szöveg alá kerül nyomtatásra, alnyomtatásnak nevezzük. A prégelés, vagy ahogy régen hívták, aranyozás, különlegessé tehet bármilyen nyomdai anyagot, legnépszerűbb alapszínei az arany, ezüst és króm.
A banding egy olyan effektus, amikor a túl finom átmenetek lépcsőzetes formában szétesnek, elveszítve homogenitásukat. A biegelés a nyomtatott anyag utólagos „megtörése”, amely a sérülésmentes hajtást, nyitást vagy záródást segíti elő.
A CMYK (cián, magenta, sárga, fekete) az a négy alapszín, amelyekből minden nyomdai anyag összeáll. A CMY színek adják a színes megjelenést, a K pedig a kontrasztot. A direkt színek olyan színek, amelyek nem a CMYK-ból vannak kikeverve, általában a Pantone színskáláról választják őket.
Kötészeti és felületkezelési eljárások
A könyvek és kiadványok elkészítése során számos kötészeti és felületkezelési eljárást alkalmaznak. A ragasztókötés során a belíveket a könyvtáblába vagy a fedélbe ragasztják. A behúzás minden, a kiadványba be nem kötött, csak belehelyezett mellékletet jelent.
A füzet egy kisebb méretű és terjedelmű, irkafűzött kiadvány, amely ideális időszaki kiadványokhoz vagy bemutatkozó anyagokhoz. A hagyományos, nagyon tartós kötészeti eljárás a cérnavarrás, amely időtálló kötést biztosít és a könyv teljesen kinyílik.
A felületkezelés magában foglalja a lakkozást, UV lakkozást és fóliázást. Ezek lehetnek fényes, selyemfényű vagy matt kivitelűek. A formalakk alkalmazásával nem a teljes oldalt, csak bizonyos elemeket lakkoznak, növelve a kiadvány esztétikai megjelenését.
A lyukasztás során lyukakat készítenek a végleges anyagba, melyet pár oldalnál lyukasztógéppel, vastagabb kiadványoknál fúróval végeznek. A riccelés az öntapadós papír felső rétegének átvágása, amellyel a matricák és etikettek végleges méretét alakítják ki.
A spirálozás az egyik leggyorsabb kötészeti eljárás, melyhez többféle színű és anyagú spirálból választhatunk. A stancolás a kész termék egyedi formára vágása, előre elkészített stanckés segítségével.
Tipográfia és kiadványszerkesztés
A tipográfia a szöveget és grafikai elemeket tartalmazó művek vizuális megformálásával foglalkozó mesterség. Célja a tartalom észrevétlenül dekódolható, strukturált megjelenítése, valamint a vizuális arculat kialakítása.
Ma már rengeteg lehetőségünk van egyedi betűkészletekkel feldobni anyagainkat, azonban fontos, hogy igényes, tartalmunkhoz illő fontokat használjunk, lehetőleg legális forrásból. A Google és az Adobe Fonts kínálata is széleskörű lehetőségeket biztosít.
Az álló formátum minden olyan anyag, amit állítva tudunk elolvasni, míg a fekvő formátum minden olyan anyag, amit fektetve. Fontos megemlíteni, hogy nyomdai méret megadásakor először a vízszintes, majd a függőleges méretet kell megadni.
A felbontás meghatározására a DPI (Dots Per Inch) szolgál. Minél nagyobb a szám, annál jobb minőségű lesz a végtermék. Nyomdai leadáskor általában az 1:1 méretben, 300 dpi felbontású képek javasoltak.
Az átfutási idő a megrendeléstől a szállításig tartó összes munkafolyamatot jelenti, amelyet általában napokban határoznak meg. Az átdolgozott kiadás olyan könyv, amelyet a népszerűsége miatt újra kiadnak, és módosítanak a tartalmán.
Az átfordítás vagy buktatás akkor történik, ha az elő- és hátoldalt egyszerre nyomják ki, majd a papír megfordítása után ugyanezt nyomják ki újra, így gazdaságosabban és gyorsabban lehet kivitelezni bizonyos anyagokat.
Az átmenő kép olyan kép vagy grafikai elem, amely két vagy több oldalon fut át, így a hajtás ellenére egy képnek tűnik az olvasó számára.
02- Tipográfia alapok, betűtípusok és párosításuk - BRANDTAIN ingyenes kurzus
A számítógépes gépírás, a tipográfia eszköztárának elsajátítása, a magyar idézőjelek és gondolatjelek használata, a bibliográfiai hivatkozások előállítása, a szabályos felsorolások és bekezdések beállítása, valamint az egyszerű dokumentumok nyomdakész előállítása alapvető készségek minden bölcsész számára.
A kiadvány elkészítésének végső állomása a körülvágás. A kötésmargó a tükörméreten kívül helyezkedik el. A kötészeti műveletekbe számtalan folyamat beletartozik: összehordás, hajtás, biegelés, riccelés, vágás, stancolás, tűzés, ragasztás, lyukasztás, sarokkerekítés.
A szálirány meghatározó mind a nyomás, mind az utómunka folyamán, jellemzően párhuzamosan kell futnia a hajtással vagy a gerinccel. A papír grammsúlya az egy négyzetméterre eső grammsúlyt jelenti.
Az ISBN (International Standard Book Number) egy nemzetközi, 10 jegyű azonosítószám, amelyet jellemzően az impresszumban helyeznek el. Magyarországon az ISBN használata ajánlott az egyszerűbb értékesítés miatt, de nem kötelező.
A kifutó minden olyan képi elemre vonatkozik, ami a vágási területen kívülre esik. Mivel a vágás sosem 100%-ban pontos, ha ezt elmulasztjuk, nagy esélyünk van rá, hogy a vágott anyag szélén a képi elem helyett a papír színét fogjuk látni. Minden kifutó elemre lehetőség szerint 5 mm, de minimum 3 mm kifutót szükséges hagyni!
A nyomtatáskor az oldalak elő- és hátoldalát úgy kell összetenni, hogy a vágás után a megfelelő oldalra kerüljenek. Például egy nyolc oldalas kiadványnál az alábbiak szerint kerülnek párba az oldalak: 8-1, 2-7, 6-3, 4-5.
tags: #illustrator #lap #helyzete