A digitális fotózás világában a RAW formátum kiemelkedő szerepet játszik a képminőség és a szerkesztési rugalmasság szempontjából. Ez a cikk részletesen bemutatja, hogyan dolgozhatunk hatékonyan a RAW fájlokkal a népszerű Adobe Lightroom szoftverben, hogy a legtöbbet hozzuk ki felvételeinkből.
Mi az a RAW formátum?
A "RAW" szó jelentése "nyers". Nem egy konkrét fájlformátumot vagy kiterjesztést jelöl, mint például a JPG, hanem egy képrögzítési módot. A RAW fájlok a digitális fényképezőgép vagy szkenner érzékelői által rögzített tömörítetlen és feldolgozatlan képadatokat tartalmazzák. Ezek a fájlok a raszteres fájlok kategóriájába tartoznak, de valójában nem képek. Ez azt jelenti, hogy csak a megfelelő szoftverbe történő importálást követően szerkesztheti vagy exportálhatja őket más raszteres képfájlként, például JPEG-fájlként. A RAW fájlokkal nagy részletgazdagságú fényképek rögzíthetők, nagy méretű és veszteségmentes minőségű fájlokban. A legkiválóbb minőségű képek gyakran RAW-fájlokból kiindulva készülnek.
A különböző gyártók más és más kiterjesztéssel kezelik RAW fájljaikat (pl. Canon esetén .CR2 vagy .CR3, Nikon esetén .NEF). A RAW fájlok esetén a teljes, nyers, módosítatlan adathalmaz kerül tárolásra, ami közvetlenül az érzékelőről érkezik. A RAW nem egy fekete-fehér kép, közelebb áll inkább egy, három különböző színcsatornára bontott fotóhoz, de nemcsak a színek hiányoznak, hanem a fényerősségről szóló adatok is, mert ezeket is egymáshoz kell viszonyítani. A fényképezőgép a gyakorlatban viszont nem csak három pixel adatát használja fel, hanem több irányban, a sorokat és az oszlopokat is figyelembe veszi, így meglepően pontosan meg lehet határozni egy-egy pixel értékét. A folyamatot interpolációnak nevezik.
A RAW képek dinamika átfogása nagyobb, mint a monitoroké. A RAW fájlok fő előnye, hogy a többi raszteres és vektoros fájltípushoz képest ezek tartalmazzák a legtöbb részletet. Mivel a RAW-fájlok nagy méretűek, és a megnyitásuk szerkesztőprogramot igényel, egyszerűbb JPEG vagy PNG formátumba konvertálva elküldeni őket. Ugyanakkor maguk a RAW-fájlok is továbbíthatók.
Miért érdemes RAW formátumban fotózni?
A JPG képek esetén a fényképezőgép a felvétel pillanatában elvégzi a számításokat és kész értékeket állít elő, általánosított módszerekkel, amelyek a legtöbb esetben közelítően jó eredményt adnak. A JPG tömörítésének egyik módszere az, hogy az emberi szem által kevésbé érzékelhető különbségeket megkeresi és összevonja. A kép mintázatától függően jobb-rosszabb eredményt kaphatunk, de mindenképpen veszteségekkel kell számoljunk. Ha RAW-val dolgozunk, utólag a lehető legoptimálisabb tömörítést állíthatjuk be.
A RAW egyik hátránya a méret. Mivel minden nyers információ rögzítésre kerül, sokkal több helyet foglal a memóriakártyánkon. A másik nagy hátrány, hogy félkész. Ez persze előny is, de ahhoz, hogy rugalmasan megtekinthető, vagy nyomtatható legyen, mindenképp utómunka és időráfordítás szükséges. Sok fényképezőgépben van a lehetőség RAW és JPG együttes mentésére, így utólagos munkákra rendelkezésre áll a RAW, gyors felhasználásra pedig a JPG. Így még többet foglal ugyan, de sok esetben jól jön ez a megoldás.
A minőségi szempontokon, és az utólagos korrekciókon túl, a RAW olyan lehetőségeket kínál, amelyekkel teljesen kezünkben tarthatjuk fotónk látványvilágát. A RAW konverzió kicsit olyan, mint a filmelőhívás, ahol a kép arculata sokban függ az előhívás során alkalmazott módszerektől. Sokan szeretik érzékletesebben "digitális negatívnak" nevezni.
A Lightroom mint RAW konverter
A Lightroom az iparági sztenderd RAW fájlok konvertálására, szerkesztésére és rendszerezésére. A RAW konverzióhoz ugyanazt az Adobe Camera RAW motort használja, mint a Photoshop és a Bridge. Természetesen nemcsak RAW képeket, hanem bármilyen más képfájlt is lehet vele szerkeszteni, pl. JPG, TIFF, DNG.
A Lightroom egy ún. katalógusalapú szoftver: ez azt jelenti, hogy a fotókat nem megnyitja és elmenti, hanem beimportálja a katalógusába. Bármilyen szerkesztést csinálok a képen, a Lightroom ezt automatikusan menti (nem kell semmilyen gombot külön megnyomni hozzá). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyers képfájlhoz hozzá se nyúl! Ez azt is jelenti, hogy egy nyersfájlhoz tartozhat több különböző, Lightroomban megszerkesztett verzió is.
Az Adobe Lightroom Classic CC az „asztali” verzió, a régi Lightroom továbbfejlesztése. A Lightroom CC pedig a felhőben tárolja a nyersfájlokat.
A RAW fájlok importálása és alapvető szerkesztése Lightroomban
On opening Lightroom, you’ll need to import your raw file so you can process it. When the import box comes up, navigate to where the file is on your computer using the directory browser on the left. Thumbnails will be displayed in the main window - make sure they are ticked at the top left of the images. It should be already if it is a new image to your library.
So, now your image has been imported into the Library shown on the left. It’s important to tag it before proceeding. Not everyone needs to do this, but as I upload images to image libraries, magazines and agencies, it saves time doing it now as it helps when searching for images later. Information like location, species name, common and latin names, season, country you can all add, and there’s no limit to how many tags you can make.
Fehéregyensúly (White Balance)
This is your main area to tinker with your images. On the right is an array of sliders to fiddle with to your heart’s content. This is where to find your White Balance (WB) settings. As you can see, it currently says “As Shot” - this is the WB which was set at the time of shooting, which was Auto WB on my camera. As this is a raw file, it doesn’t really matter what WB was set when taking the photo. We can change the White Balance to a completely different setting if we wanted to. If we had shot the image as JPEG however, this would not be possible as JPEG files do not hold as much data in them to make such changes.
You can also tell Lightroom what the correct WB is by using the Selector Tool pipette. On every shot, I always manually set the white balance. If you’ve worked on a lot of digital artwork over the years, you’ll know that dialling in the same number in all three Red, Green & Blue (RGB) channels will give you a shade of grey between white and black. My thinking is that as the correct white balance will be calculated off something neutral in the scene, what’s a better way than choosing something grey with no colour information! Click on the White Balance Selector tool and find something in the scene that will roughly be of a neutral reading. The top of the Puffins beak is perfect for this, giving me a rough reading across all three values of around 60%. This will adjust the Temperature and Tint to suit where you’ve clicked.
Mivel tudom, hogy a fehéregyensúlyom nem jó, állítanom kell majd rajta. De hogy jobban lássam a színeket, és a színvilág élénkebb legyen, a Vibrance csúszkát feltolom +30-40 körülire. Ez gyakorlatilag a színtelítettséget növeli, hasonlóan, mint a Saturation csúszka. A másik csúszkához, melynek neve Tint, most nem nyúlok: ez a zöld és a lila színek közt mozgatja a színeket.
Expozíció és Kontraszt
Here you have control of Exposure, Contrast, Highlights, Shadows, and Whites & Blacks. This setting basically allows you to adjust the original exposure. The extent of the adjustments depend mainly on the dynamic range of your camera and how much information (highlights and shadows) it captured when you pressed the shutter. It won’t help you to recover a huge amount of a blown out scene or super under-exposed subjects, but it will allow you some adjustment to make the image even and correct.
Adding a positive value will make the shadows and highlights more apparent, and a negative value will make the overall scene more ‘flat’. These are the best tools to give your scenes that wow-factor. Used in moderation, these will allow you to adjust individual parts of the histogram to produce a more rounded exposure.
Highlights are just that; sliding it to a negative value will recover a lot of highlights that have been overexposed. Remember, unless the data & details were captured on the raw itself in the first instance, they won’t be there to recover, however much you slide it! Shadows are the same too; you can lift the shadows back into life, but again be careful not to make things look unnatural.
Whites & Blacks adjustments change how white the whites are, and likewise how black the blacks are. Be careful with these two, as you can end up very a very harsh looking contrasted image if used too much. There are no set in stone values for any of these, apart from using them all with care.
A fenti fotó látszólag nagyon sötét, de direkt exponáltam így. Jól látszik a hisztogramon, hogy nincsen a fotón nagyobb beégett rész. A hisztogramon a jobb felső nyílacska aktiválja a túlexponált (fehér), a bal felső pedig a aláexponált (fekete) részeket. Úgyhogy a Highlights (csúcsfények) csúszkát visszahúzom.
Az Exposure-höz nem nyúlok, mert a fotó jól exponálva, nem sötét, nem világos.
Clarity és Vibrance
Clarity affects the definition between light and dark edges. Sliding this to a positive value can really boost the impact of you images by effectively making everything sharper, textures more detailed and making objects more defined to the viewer. However, as this is applied across the whole image it can also enhance the appearance of something that you maybe don’t want the viewer to see; like an out of focus background object for instance, so again use it with care. For more localised control you can use this on an adjustment brush, which I’ll go over in another tutorial. Putting a negative value on the Clarity slider can give a soft focus effect, which is good if that’s what you’re after.
If you want to boost your colours, Vibrance is the one to adjust. This will boost the parts (separate colour channels) of the image that need it, and not give you any random colour casts. Moving it to the left will make colours less intense, but the photo won’t go completely black and white.
Clarity is good for creating visibly sharper images by increasing the contrast between light and dark edges - perfect for feather details. Now, vibrance. raw images have no picture styles applied to them, like out of camera JPEGs do, so are always captured on a neutral colour scheme and as such, they always need a little boost.
A Lightroomnak van egy varázs-csúszkája, ez a Dehaze. A másik hasonló csúszka a Clarity. Fontos tudni a Clarity csúszkáról, hogy felnyomva csökkenti a kép színtelítettségét, és azt a kellemetlen erős, HDR-szerű tónusokat adja, amitől én a falra mászok.
További hasznos funkciók és munkafolyamatok
One thing I always do is tick “Enable Profile Corrections” and “Remove Chromatic Aberration”. The Profile correction will be where specific to the lens you took the image with, so if it doesn’t load automatically, choose your camera make then the lens you took it with. This counteracts the barrel distortion and any vignetting that occurred when taking the image. So, you’ll see that horizon straighten up (to a certain extent) and also the corners brighten. These are side effects of some lenses, especially wide angles.
Vágás és vízszintezés (Cropping and Straightening)
Cropping is usually the first thing I’ll do to an image to see if it works before spending anymore time perfecting it. Clicking the crop button or pressing R on both Windows or Mac will bring up the crop adjustments. To preserve the original 3×2 aspect ratio, make sure the padlock is closed shut by clicking it. Then, grab one of the anchors to crop the image. As this image was fired off quickly, there wasn’t much time to think about composition at the time, and as such you can see part of the bird is missing.
Forgatni (tehát ami a vízszintezéshez kell) úgy tudom a fotót, ha mellékattintok és húzom a kurzort. A célszínprofil megadása. A színprofil Színtér beállítását általában célszerű a használt Photoshop RGB színtérre állítani. A nyers kamera képfájlok forrásprofilja általában a fényképezőgép saját színtere. A Színtér menüben felsorolt profilok a Camera Raw beépített beállításai.
Készletek (Presets) és szinkronizálás (Sync)
Lightroom presets can help you lock in a honed look that reflects your creative style. They allow for a repeatable editing framework, especially when you’re shooting in similar lighting or environments. To create a preset in Lightroom, start with an image you're happy with. Click the + button in the Presets panel, select Create Preset, and tick the settings you want to save (Mitch recommends including almost everything, even masks).
For editing batches of images, the Sync function in Lightroom is a powerful time-saver. Select your edited photo, hold Command (Mac) or Control (PC), then click on the other images you want to match. Click Sync, choose the settings to apply, and Lightroom will update them all at once.
Mivel a legelején, az Export Location panelen, az Existing files részen az Ask what to do volt beállítva, ezért a Lightroom rákérdez, hogy mit is csináljon az ugyanolyan nevű fájlokkal. Megszerkesztem az első (vagy bármelyik fotót), majd Ctrl+A-val kijelölöm az összes többit. A Snyc Settings-re nyomok alul jobb oldalt, és itt be tudom állítani, hogy mely paramétereket szeretném átszinkronizálni.
Lightroomban szinte minden munkafolyamatra lehet Presetet készíteni. A Preset egy elmentett folyamat, vagy beállítás. A „legismertebb” Presetek a Lightroomban az ún. Develop Presetek: itt a develop panel csúszkáinak beállításait lehet elmenteni.
Pillanatképek (Snapshots) és mentési lehetőségek
A képek állapota tetszőleges időpontban rögzíthető azzal, ha létrehoz egy pillanatképet. A pillanatkép a kép olyan tárolt ábrázolása, amely a képnek az azon a pillanatkép létrehozásáig végrehajtott összes módosítást tartalmazza. Azzal, hogy a kép módosítása közben pillanatképeket készít, könnyen összehasonlíthatja az egyes korrekciók hatását. Arra is van lehetősége, hogy visszatérjen a kép valamelyik korábbi állapotához, ha a későbbiekben azt akarja használni.
A Camera Raw összes aktuális képbeállítását vagy azok bármely részét mentheti készletként vagy új alapértelmezésként. A készletek név szerint láthatók a Készletek lapon. Az aktuális beállítások mentése készletként. Adja meg a készletbe menteni kívánt beállításokat, majd adjon nevet a készletnek és mentse azt.
Az XMP fájlok akkor hasznosak, ha szeretné a képfájlokat áthelyezni és tárolni, a Camera Raw beállítások megtartásával. A Beállítások exportálása paranccsal másolhatja a beállításokat a Camera Raw adatbázisba vagy XMP formátumú sidecar fájlokba, illetve beágyazhatja a beállításokat DNG fájlokba (Digital Negative).
5 alapvető Lightroom szerkesztési tipp, amit máshol nem tanulhatsz meg
Kimeneti beállítások (Export Settings)
That’s pretty much it for a basic process of a raw image. Now, all you need to do now is export it to a format of your choice. Choose “Export To Same Folder as Original Photo”. That way, if you’re good at organising your images, the processed version will always be with the raw file. Choose the option to put it in a subfolder, and name it to your liking - “Processed” works for me.
A munkafolyamat beállítások a Camera Raw összes kimeneti fájljára vonatkozó beállításokat adják meg, például a színek bitmélységét, a színteret, a kimenet élesítését és a képpontméreteket. A munkafolyamat-beállítások meghatározzák, hogy a Photoshop hogyan nyitja meg ezeket a fájlokat. A kép Photoshop alkalmazásba történő importálásakor használt képpontméreteinek megadása. Az alapértelmezett képpontméretek a kép készítéséhez használt értékek. A kép nyomtatásához használt felbontás megadása. Ez a beállítás nincs hatással a képpontméretekre.
A kimenet élesítése a képernyőnek, matt papírnak, illetve fényezett papírnak megfelelően. A beállítás hatására a Camera Raw képek nem háttérrétegként, hanem intelligens objektumot tartalmazó rétegként nyílnak meg a Photoshop alkalmazásban, amikor a Megnyitás gombra kattint.
Aztán jön a File Naming rész, itt lehet megadni az exportált fájlok nevét. Ezt úgy lehet elérni, hogy azt a kis menüt lenyitva, az Edit gombra kattintva bármilyen Metadata mezőt meg akár kiskutyafülét is bele lehet rakatni a fájlnévbe. Valamint lehet sRGB és AdobeRGB színterek közt választani. Hacsak nincs valami nagyon nyomós ok, hogy ne tegyem (pl. Ha pl. Azért érthetetlen, mert digitális fotók esetében nincs értelme sem DPI, sem PPI felbontásról beszélni. Teszem azt, szeretnék egy 30 x 40 cm-s nyomatot 300 DPIvel. Ehhez képest a Lightroom hagyja, hogy a Resolution mező akkor is ki legyen töltve, ha a pixelméretet én adom meg.
tags: #raw #formatum #szerkesztese #lightroomban